A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-09 / 37. szám

ülönböző figurákat rajzolok a Fekete­tenger aranyló ho­mokjába, de azokat a hullámok újra és újra elmossák. Közben megszólal Ludmil Angelov. — Némi túlzással azt is mondhat­nám, hogy az aranyhomoki üdülésün­ket sünnek is köszönhetjük. Felkapom a fejem és Ludmilra fi­gyelek. — Tudod, amikor 28 évvel ezelőtt eltervezték, hogy felépítik a 70 épü­letből álló szállodasort, az ideérkező munkások előtt egyetlen akadály állt. Az akadály okozói a kis mérges kígyók voltak. Mivel a sün a kígyó természetes ellensége, így az ország különböző részéről sokat telepítettek erre a vidékre. A sünök a kígyókat ki pusztították és a természet koro­nája, az ember elkezdhette építő munkáját. Ludmil Angelovot 13 évvel ezelőtt ismertem meg. Akkor együttesünkről az Ifjú Szíveknek bulgáriai sikereiről tudósította a hazai lapokat. Azóta, mint mondta, nemcsak a kulturális életet kíséri figyelemmel, hanem az ország gazdasági fejlődése iránt is megnövekedett az érdeklődése. — Tudom, kevés időt töltesz ná­lunk, így legalább a 350 km-es bolgár tengerparton szaladjunk gépkocsim­mal végig. Utazásunkat a Napos Part nevet viselő üdülőközpontban kezdtük, mely Nesszebartól, ez ősrégi telepü­léstől öt kilométerre fekszik. 101 szálloda, számtalan vendéglő meg­annyi ínyencfalattal várja itt nyáron a világ minden részéről ide érkező turistákat. A 7000 méter hosszú 100 méter széles tengerpartot itt tar­tózkodásunk alatt többször végigjár­tuk. Férfiszemnek nézelődni való akadt itt bőven. Németek, magyarok, csehek és szlovákok, lengyelek, ola­szok, franciák, még felsorolni is sok lenne, hogy mennyi náció fiai, lányai keresik itt a felüdülést és az emberi kapcsolatokat. Nesszebarban utunk során meg sem álltunk, mivel az utolsó napok alatt több estét töltöttünk ebben az időszámításunk előtt már a VI. szá­zadban ismert városban. Burgasz felé tartva az út jobb és bal oldalán az alacsonyan fekvő hatalmas területe­ket tengervízzel árasztották el, hogy a víz elpárolgása után a visszamara­dó sót szinte hegyekbe tolják össze. Burgasz ez a ma már 150 ezer lakosú város inkább a hajósoknak kedvez. Kikötőjéből szinte percenként indul­nak a szárnyas hajók, hogy fedélzetü­kön a turisták sokasága élvezze a napfényt és a tenger hullámzását. Délre Burgasztól fekszik a pihenni vágyók kedveit kirándulóhelye Szo­­zopol. Innét vissza már Várnába a bolgár tengerpart központjába vezet utunk. Várna, Bulgária harmadik leg­nagyobb városa. Lakosainak száma közel 300 ezer. A II. világháború alatt az antifasiszta mozgalom központja volt. Ma Európa-szerte híres orvosi egyetem és tengerészeti főiskola van a városban. Repülőterére szinte a nap minden órájában érkeznek gépek a világ minden tájáról. A várnai kikötő modern technikával felszerelt mű­szaki létesítmény. Már több mint négy éve van kompösszeköttetés Várna és az ukrajnai lljicsevszk kö­zött. A 435 km-es útvonalon két szovjet és bolgár hajó közlekedik. Egy-egy hajó 180 m hosszú és 26 m széles. A hajó kapitánya nyugodtan pihenhet a 13 órás út alatt, mivel minden hajó elektronikus vezérlésű. A fedélzetre 108 megrakott vasúti vagont, tudnak beemelni és a ki­­valamint berakodás 3 és 1/2, 4 óra alatt bonyolódik le. Nincs szükség dokkmunkásokra, mert a komp-kikö­tőben minden folyamatot gépesítet­tek. Bolgár barátaink azt is elmond­ták hogy jelenleg ez a kompjárat bonyolítja le a bolgár—szovjet áru­csere-forgalom 80 százalékát. Várnából elindulva már csak Bal­­csikban, ebben az ősrégi városban álltunk meg, melyet a nagy római Ovídiusz is megénekelt. 1913—1940 között Balcsik román fennhatóság alatt volt. Öt év alatt építették fel itt Mária román királynő nyári reziden­ciáját, melynek parkjában 3 ezer fajta növény, díszcserje és fa van. Ma a kastélyt tudományos és kulturális dolgozók vették birtokukba. Utazásaink során sok minden eszembe jutott. Emberáldozatokkal teli véres évszázadok vonultak el ezen a tájon is. Bulgária legújabb­­kori történelmét 1944. szeptember 9-től írják. Ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg az országot. A II. világháború előtti, kifejezetten me­zőgazdasági termelésen alapuló, fél­gyarmati jellegű gazdaságot erősen iparosodó, nagyüzemi mezőgazda­sággal rendelkező szocialista népgaz­daság váltotta fel. E rövid történelmi idő alatt Bulgária fejlett, ipari-agrár­­ország lett. A népgazdaságban fog­lalkoztatott dolgozók száma 1948- hoz viszonyítva hatszorosára nőtt. A társadalmi-gazdasági fejlődés leg­hűbb mutatója a nemzeti jövedelem növekedése, mely a tavalyi évben közel 23 milliárd leva volt, mely ti­zenkétszerese annak a nemzeti jöve­delemnek, melyet az ország 1939- ben ért el. Sorolhatnám még tovább az adatokat. Elmondhatnám, hogy 1952-től a lakosság reáljövedelme 4,7-szeresére emelkedett, megemlít­hetném, hogy 410 lakosra jut egy orvos, így ezen a téren is Bulgária a világ élvonalába tartozik, megelőzve olyan fejlett tőkés országokat, mint az USA, Svédország, Franciaország, Japán és így tovább. Minden adatnál többet mond a bol­gár valóság. Az emberek nyugodtak, elégedettek, biztonságban élnek. Kép és szöveg: CSIKMÁK IMRE Jogi tanácsok Férjezett asszony vagyok. Hetekkel eze­lőtt gyermekem született. Férjemmel nagyon örültünk, hogy majd fiú lesz. Reményünk nem teljesült, ám így is na­gyon hálásak vagyunk a sorsnak hogy legalább leánygyermekkel megajándé­kozott minket. Több gyermekem ugyanis nem lehet. Az orvosok nem ajánlják, mert vesebajos vagyok, és tanácsolják a fél vesém eltávolítását. Ezt azonban nem engedhetem meg magamnak. A szüleimnél lakom kétszobás lakásban, tizedmagammal. Anyám, aki szintén be­teg, lehetőségeihez képest segít, de hosszabb időre nem bízhatom rá a gyer­mekemet. Hallottam, hogy ilyen komoly családi okok miatt hat hónapra rövidít­hetik a családfenntartó sorkatonai szol­gálatát. Érdeklődtem a járási katonai parancsnokságon, de közölték velem, hogy ez nem lehetséges. Kérem, mi a valóság ? Lerövidíthetik-e férjem számá­ra komoly családi okokból 6 hónapra a már megkezdett katonai szolgálatot? B. Katalin, Rimaszombat, (Rim. Sobota) A sorkatonai szolgálatot és a vele kapcso­latos körülményeket az 1949. március 23-i honvédelmi törvény és az ennek alap­ján hozott későbbi rendelkezések szabá­lyozzák. Az újonckiképzés (sorkatonai szolgálat) ideje minden állításköteles szá­mára* — a tanulmányaik során katonai előképzésben részt vett egyetemi és főis­kolai hallgatók kivételével — 24 hónap, amennyiben nem engedélyeztek póttarta­lékos szolgálatot a számára. Ennek időtar­tamát az illetékes hadkiegészítő parancs­nokság öt hónapban határozhatja meg a törvényben felsorolt okokból, az illető ké­relmére, illetve hivatalból is elrendelheti. Póttartalékos szolgálatra osztják be azo­kat a személyeket, akik önhibájukon kívül nem kezdték meg sorkatonai szolgálatu­kat, annak az évnek december 31-ig, amelyben 30. életévüket betöltötték. Pót­­tartalékos szolgálatot az érintett személy kérelmére olyan esetekben rendelnek el, amikor a kormány által a hadkiegészítés­hez megállapítottnál több a besorozottak száma. Ilyen esetekben annyi személyt jelölnek ki, amennyi a szükséges létszám és a ténylegesen besorozottak közötti kü­lönbség. Ezt a számot a Nemzetvédelmi Minisztérium évente határozza meg. Ilyen esetekben póttartalékos szolgálatra jelöl­hetők ki elsősorban újoncok és olyan behívott állításkötelesek, akik még nem töltötték le az öthavi sorkatonai szolgála­tot, ha ilyen értelmű kérvényt adtak be, s ennek különleges családi, gazdasági vagy szociális indokai vannak. A póttartalékos szolgálat iránti kérvényről a kerületi soro­zó bizottságok döntenek, döntésükkel szemben nem lehet jogorvoslattal élni. A póttartalékos szolgálatra beosztandó sze­mélyek, elsősorban újoncok és olyanok, akik már öt hónapnál hosszabb újoncki­képzésen vettek részt, huzamos szabad­ságra bocsáthatók. Póttartalékos szolgá­latnak az említett feltételek melletti en­gedélyezéséről férje a közvetlen felettes parancsnoknál érdeklődhet. Van egy barátom, akit fegyházban letöl­tendő négyévi szabadságvesztés bünte­tésére ítéltek lopásért. Ostravában dol­gozott, és a munkásszálláson egyik lakó-, társától 15 ezer korona értékben külön­böző tárgyakat tulajdonított el. A tár­gyaláson tanúként hallgattak ki. Amikor hazatértem, elolvastam a Büntető Tör­vénykönyv erre vonatkozó rendelkezé­sét, s abból azt tudtam meg, hogy a bíróság lopás bűntettéért 6 hónaptól 3 évig terjedhető szabadságvesztéssel sújthatja a tettest. Hogyan lehetséges, hogy a bíróság 4 évi börtönbüntetésre ítélte barátomat; talán azért, mert visz­­szaeső volt? Úgy tudom, hogy a múltban is többször volt büntetve. Hogyan értel­mezi a büntetőjog a visszaesést? K. János, Vágse/lye (Šaľa) Visszaeső bűnösnek minősül az, akit vala­melyik büntetendő cselekmény elköveté­séért korábban már jogerősen elítélték és büntetését letöltötte. A bűnözők többsé­ge visszaeső, ezért igen fontos a vissza­esés elleni küzdelem. Az a körülmény, hogy előző büntetése nem vette el a tettes kedvét újabb bűncselekmény elkö­vetésétől, javulásának megnehezült lehe­tőségeire vall. A visszaesés fokozza a tett társadalmi veszélyességének mértékét ezért a bíróság ezt súlyosbító körülmény­nek tekinti. Az ilyen visszaeső bűnösökre sem szabható ki azonban nagyobb bünte­tés, mint amilyet a BTK az adott bűncse­lekmény elkövetése esetén felső határ­ként megszab. A BTK a különösen veszé­lyes bűnözőknek egy további csoportját is megjelöli. Ezek olyan tettesek, akik hatá­rozottan negatív hajlamaikkal nagy ve­szélyt jelentenek a társadalomra, s akik­nek az esetében különös szigorral kell eljárni. Ilyen elkövetők esetén a szabad­ságvesztés büntetés megjelölt időtarta­mának felső felében kell kimondania a bíróságnak a büntetést. A BTK 1. fejezeté­nek 247. paragrafusa értelmében lopás bűntettéért 6 hónaptól 3 évig terjedhető börtönbüntetést lehet kiróni. Az egyhar­­maddal emelt büntetési tétel (hat hónap­tól négy évig terjedő szabadságvesztés) a felemelt kiszabott 27 hónaptól 4 évig terjedő szabadságvesztés. A különösen veszélyes bűnözőket szigorított fegyház­büntetésre ítélik, a büntetésüket harma­dik javító-nevelő csoportban töltik le, és szigorítottak feltételes szabadonbocsátá­­suk feltételei is (a kiszabott büntetés kétharmadának letöltése után). A törvény a különösen veszélyes visszaesés két es­hetősége között tesz különbséget, ezeket fogalmilag tisztázva kiemeli egyrészt a büntettek különös súlyosságát, másrészt az ugyanazon jellegű büntettek elköveté­sének rendszeres ismétlődését. Az elkö­vető negyedszeri elítélésekor tekinthető különösen veszélyes visszaeső bűnösnek. A bíróság az Ön barátjának esetében he­lyesen szabott ki négyévi szabadságvesz­tés büntetést, mert különösen veszélyes visszaesőnek számít, mivel a múltban már háromszor ítélték el lopás bűntettéért, s büntetéseit letöltötte. A bíróság ugyan­csak helyesen sorolta be őt a harmadik javító-nevelő csoportba. Dr. FEJŐ 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom