A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-09 / 37. szám

ülönböző figurákat rajzolok a Feketetenger aranyló homokjába, de azokat a hullámok újra és újra elmossák. Közben megszólal Ludmil Angelov.

— Némi túlzással azt is mondhatnám, hogy az aranyhomoki üdülésünket sünnek is köszönhetjük.

Felkapom a fejem és Ludmilra figyelek.

— Tudod, amikor 28 évvel ezelőtt eltervezték, hogy felépítik a 70 épületből álló szállodasort, az ideérkező munkások előtt egyetlen akadály állt. Az akadály okozói a kis mérges kígyók voltak. Mivel a sün a kígyó természetes ellensége, így az ország különböző részéről sokat telepítettek erre a vidékre. A sünök a kígyókat ki pusztították és a természet koronája, az ember elkezdhette építő munkáját.

Ludmil Angelovot 13 évvel ezelőtt ismertem meg. Akkor együttesünkről az Ifjú Szíveknek bulgáriai sikereiről tudósította a hazai lapokat. Azóta, mint mondta, nemcsak a kulturális életet kíséri figyelemmel, hanem az ország gazdasági fejlődése iránt is megnövekedett az érdeklődése.

— Tudom, kevés időt töltesz nálunk, így legalább a 350 km-es bolgár tengerparton szaladjunk gépkocsimmal végig.

Utazásunkat a Napos Part nevet viselő üdülőközpontban kezdtük, mely Nesszebartól, ez ősrégi településtől öt kilométerre fekszik. 101 szálloda, számtalan vendéglő megannyi ínyencfalattal várja itt nyáron a világ minden részéről ide érkező turistákat. A 7000 méter hosszú 100 méter széles tengerpartot itt tartózkodásunk alatt többször végigjártuk. Férfiszemnek nézelődni való akadt itt bőven. Németek, magyarok, csehek és szlovákok, lengyelek, olaszok, franciák, még felsorolni is sok lenne, hogy mennyi náció fiai, lányai keresik itt a felüdülést és az emberi kapcsolatokat.

Nesszebarban utunk során meg sem álltunk, mivel az utolsó napok alatt több estét töltöttünk ebben az időszámításunk előtt már a VI. században ismert városban. Burgasz felé tartva az út jobb és bal oldalán az alacsonyan fekvő hatalmas területeket tengervízzel árasztották el, hogy a víz elpárolgása után a visszamaradó sót szinte hegyekbe tolják össze. Burgasz ez a ma már 150 ezer lakosú város inkább a hajósoknak kedvez. Kikötőjéből szinte percenként indulnak a szárnyas hajók, hogy fedélzetükön a turisták sokasága élvezze a napfényt és a tenger hullámzását.

Délre Burgasztól fekszik a pihenni vágyók kedveit kirándulóhelye Szozopol. Innét vissza már Várnába a bolgár tengerpart központjába vezet utunk. Várna, Bulgária harmadik legnagyobb városa. Lakosainak száma közel 300 ezer. A II. világháború alatt az antifasiszta mozgalom központja

volt. Ma Európa-szerte híres orvosi egyetem és tengerészeti főiskola van a városban. Repülőterére szinte a nap minden órájában érkeznek gépek a világ minden tájáról. A várnai kikötő modern technikával felszerelt műszaki létesítmény. Már több mint négy éve van kompösszeköttetés Várna és az ukrajnai lljicsevszk között. A 435 km-es útvonalon két szovjet és bolgár hajó közlekedik. Egy-egy hajó 180 m hosszú és 26 m széles. A hajó kapitánya nyugodtan pihenhet a 13 órás út alatt, mivel minden hajó elektronikus vezérlésű. A fedélzetre 108 megrakott vasúti vagont, tudnak beemelni és a kivalamint berakodás 3 és 1/2, 4 óra alatt bonyolódik le. Nincs szükség dokkmunkásokra, mert a komp-kikötőben minden folyamatot gépesítettek. Bolgár barátaink azt is elmondták hogy jelenleg ez a kompjárat bonyolítja le a bolgár—szovjet árucsere-forgalom 80 százalékát.

Várnából elindulva már csak Balcsikban, ebben az ősrégi városban álltunk meg, melyet a nagy római Ovídiusz is megénekelt. 1913—1940 között Balcsik román fennhatóság alatt volt. Öt év alatt építették fel itt Mária román királynő nyári rezidenciáját, melynek parkjában 3 ezer fajta növény, díszcserje és fa van. Ma a kastélyt tudományos és kulturális dolgozók vették birtokukba.

Utazásaink során sok minden eszembe jutott. Emberáldozatokkal teli véres évszázadok vonultak el ezen a tájon is. Bulgária legújabbkori történelmét 1944. szeptember 9-től írják. Ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg az országot. A II. világháború előtti, kifejezetten mezőgazdasági termelésen alapuló, félgyarmati jellegű gazdaságot erősen iparosodó, nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező szocialista népgazdaság váltotta fel. E rövid történelmi idő alatt Bulgária fejlett, ipari-agrárország lett. A népgazdaságban foglalkoztatott dolgozók száma 1948- hoz viszonyítva hatszorosára nőtt. A társadalmi-gazdasági fejlődés leghűbb mutatója a nemzeti jövedelem növekedése, mely a tavalyi évben közel 23 milliárd leva volt, mely tizenkétszerese annak a nemzeti jövedelemnek, melyet az ország 1939- ben ért el. Sorolhatnám még tovább az adatokat. Elmondhatnám, hogy 1952-től a lakosság reáljövedelme 4,7-szeresére emelkedett, megemlíthetném, hogy 410 lakosra jut egy orvos, így ezen a téren is Bulgária a világ élvonalába tartozik, megelőzve olyan fejlett tőkés országokat, mint az USA, Svédország, Franciaország, Japán és így tovább.

Minden adatnál többet mond a bolgár valóság. Az emberek nyugodtak, elégedettek, biztonságban élnek.

Kép és szöveg: CSIKMÁK IMRE

Jogi tanácsok

Férjezett asszony vagyok. Hetekkel ezelőtt gyermekem született. Férjemmel nagyon örültünk, hogy majd fiú lesz. Reményünk nem teljesült, ám így is nagyon hálásak vagyunk a sorsnak hogy legalább leánygyermekkel megajándékozott minket. Több gyermekem ugyanis nem lehet. Az orvosok nem ajánlják, mert vesebajos vagyok, és tanácsolják a fél vesém eltávolítását. Ezt azonban nem engedhetem meg magamnak. A szüleimnél lakom kétszobás lakásban, tizedmagammal. Anyám, aki szintén beteg, lehetőségeihez képest segít, de hosszabb időre nem bízhatom rá a gyermekemet. Hallottam, hogy ilyen komoly családi okok miatt hat hónapra rövidíthetik a családfenntartó sorkatonai szolgálatát. Érdeklődtem a járási katonai parancsnokságon, de közölték velem, hogy ez nem lehetséges. Kérem, mi a valóság ? Lerövidíthetik-e férjem számára komoly családi okokból 6 hónapra a már megkezdett katonai szolgálatot?

B. Katalin, Rimaszombat, (Rim. Sobota)

A sorkatonai szolgálatot és a vele kapcsolatos körülményeket az 1949. március 23-i honvédelmi törvény és az ennek alapján hozott későbbi rendelkezések szabályozzák. Az újonckiképzés (sorkatonai szolgálat) ideje minden állításköteles számára* — a tanulmányaik során katonai előképzésben részt vett egyetemi és főiskolai hallgatók kivételével — 24 hónap, amennyiben nem engedélyeztek póttartalékos szolgálatot a számára. Ennek időtartamát az illetékes hadkiegészítő parancsnokság öt hónapban határozhatja meg a törvényben felsorolt okokból, az illető kérelmére, illetve hivatalból is elrendelheti. Póttartalékos szolgálatra osztják be azokat a személyeket, akik önhibájukon kívül nem kezdték meg sorkatonai szolgálatukat, annak az évnek december 31-ig, amelyben 30. életévüket betöltötték. Póttartalékos szolgálatot az érintett személy kérelmére olyan esetekben rendelnek el, amikor a kormány által a hadkiegészítéshez megállapítottnál több a besorozottak száma. Ilyen esetekben annyi személyt jelölnek ki, amennyi a szükséges létszám és a ténylegesen besorozottak közötti különbség. Ezt a számot a Nemzetvédelmi Minisztérium évente határozza meg. Ilyen esetekben póttartalékos szolgálatra jelölhetők ki elsősorban újoncok és olyan behívott állításkötelesek, akik még nem töltötték le az öthavi sorkatonai szolgálatot, ha ilyen értelmű kérvényt adtak be, s ennek különleges családi, gazdasági vagy szociális indokai vannak. A póttartalékos szolgálat iránti kérvényről a kerületi sorozó bizottságok döntenek, döntésükkel szemben nem lehet jogorvoslattal élni. A póttartalékos szolgálatra beosztandó személyek, elsősorban újoncok és olyanok, akik már öt hónapnál hosszabb újonckiképzésen vettek részt, huzamos szabadságra bocsáthatók. Póttartalékos szolgálatnak az említett feltételek melletti engedélyezéséről férje a közvetlen felettes parancsnoknál érdeklődhet.

Van egy barátom, akit fegyházban letöltendő négyévi szabadságvesztés büntetésére ítéltek lopásért. Ostravában dolgozott, és a munkásszálláson egyik lakó-, társától 15 ezer korona értékben különböző tárgyakat tulajdonított el. A tárgyaláson tanúként hallgattak ki. Amikor hazatértem, elolvastam a Büntető Törvénykönyv erre vonatkozó rendelkezését, s abból azt tudtam meg, hogy a bíróság lopás bűntettéért 6 hónaptól 3 évig terjedhető szabadságvesztéssel sújthatja a tettest. Hogyan lehetséges, hogy a bíróság 4 évi börtönbüntetésre ítélte barátomat; talán azért, mert viszszaeső volt? Úgy tudom, hogy a múltban is többször volt büntetve. Hogyan értelmezi a büntetőjog a visszaesést?

K. János, Vágse/lye (Šaľa)

Visszaeső bűnösnek minősül az, akit valamelyik büntetendő cselekmény elkövetéséért korábban már jogerősen elítélték és büntetését letöltötte. A bűnözők többsége visszaeső, ezért igen fontos a visszaesés elleni küzdelem. Az a körülmény, hogy előző büntetése nem vette el a tettes kedvét újabb bűncselekmény elkövetésétől, javulásának megnehezült lehetőségeire vall. A visszaesés fokozza a tett társadalmi veszélyességének mértékét ezért a bíróság ezt súlyosbító körülménynek tekinti. Az ilyen visszaeső bűnösökre sem szabható ki azonban nagyobb büntetés, mint amilyet a BTK az adott bűncselekmény elkövetése esetén felső határként megszab. A BTK a különösen veszélyes bűnözőknek egy további csoportját is megjelöli. Ezek olyan tettesek, akik határozottan negatív hajlamaikkal nagy veszélyt jelentenek a társadalomra, s akiknek az esetében különös szigorral kell eljárni. Ilyen elkövetők esetén a szabadságvesztés büntetés megjelölt időtartamának felső felében kell kimondania a bíróságnak a büntetést. A BTK 1. fejezetének 247. paragrafusa értelmében lopás bűntettéért 6 hónaptól 3 évig terjedhető börtönbüntetést lehet kiróni. Az egyharmaddal emelt büntetési tétel (hat hónaptól négy évig terjedő szabadságvesztés) a felemelt kiszabott 27 hónaptól 4 évig terjedő szabadságvesztés. A különösen veszélyes bűnözőket szigorított fegyházbüntetésre ítélik, a büntetésüket harmadik javító-nevelő csoportban töltik le, és szigorítottak feltételes szabadonbocsátásuk feltételei is (a kiszabott büntetés kétharmadának letöltése után). A törvény a különösen veszélyes visszaesés két eshetősége között tesz különbséget, ezeket fogalmilag tisztázva kiemeli egyrészt a büntettek különös súlyosságát, másrészt az ugyanazon jellegű büntettek elkövetésének rendszeres ismétlődését. Az elkövető negyedszeri elítélésekor tekinthető különösen veszélyes visszaeső bűnösnek. A bíróság az Ön barátjának esetében helyesen szabott ki négyévi szabadságvesztés büntetést, mert különösen veszélyes visszaesőnek számít, mivel a múltban már háromszor ítélték el lopás bűntettéért, s büntetéseit letöltötte. A bíróság ugyancsak helyesen sorolta be őt a harmadik javító-nevelő csoportba.

Dr. FEJŐ

17