A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-05 / 32. szám

A Csemadok életéből Tavaszi táncok próbája az érsekújvári (Nové Zámky) összpontosításon A KÖZÖS MUNKA ÖRÖME Galántán és környékén gazdag hagyományai vannak az öntevékeny színjátszásnak, a népi tánc- és énekkari mozgalomnak. A Magyar Tannyelvű Gimnázium ifjúsági szervezete kultúrcsoportjának tehát volt mire alapoznia, amikor az 1964/65-ös tanévben a két har­madik osztály műsorából egy egész estét betöltő műsort sikerült bemutatnia az alsó­szeli közönségnek. ^ Az eltelt 18 évad folyamán a csoport járásunk 27 helységében 303 alkalommal lépett fel, amelyből 130 délutáni fellépés volt, az alapiskolák tanulóinak mutattuk be műsorunkat azzal a céllal, hogy elmélyítsük az iskolák közötti baráti kapcsolatokat. Mű­sorainkat 72 576 néző tekintette meg. Műsorainkban eddig 520 tanuló szerepelt, akikre nagyon büszkék vagyunk, mert közü­lük 132-en egyetemet, főiskolát végzett pol­gáraivá váltak szocialista társadalmunknak. 52 csoporttagunk a jelen pillanatban tanul valamelyik felső oktatásé intézményünkben. A szereplők járásunk 28 és két szomszédos járás egy-egy falujából kerültek ki. Érdemes megjegyezni, hogy járásunk szá­mos falujában a népművelés vezetői csopor­tunk tagjainak sorából került ki, sőt a sport, a társadalmi élet egyéb területén is találkozha­tunk velük. Szakmai fejlődésükről is érdemes egy-két szót ejteni. A már említett 1964/65-ös tan­évben még nem gondoltuk, hogy közel két évtizedes karriert „futunk" be, s hogy műso­runk ugrásszerű minőségi fejlődésen megy keresztül. Csoportunk történetének „őskora" az 1970/71 -es évadban ért véget. Minőségileg léptünk egyet — tudjuk, hogy csak kis lépés volt, de mégis — műsorunk első része teljes egészében népi jellegű lett. Ebben a részben már csak eredeti népdalok, -táncok, -balla­dák szerepeltek a műsoron, míg a második rész kabaré-jellegű maradt, elég nyomós megfontolásból. Figyelembe kellett vennünk a közönség igényeit, hiszen tudtuk, hogy a gyökeres műsorváltoztatás minőségi válto­zást eredményezne, de a fokozatosság elvé­nek figyelmen kívül hagyása következtében nem biztos, hogy maradna nézőközönsé­günk. Az 1976/77-es tanévben kihagytuk műso­runkból a táncdalokat, hiszen ekkor már gombamódra szaporodtak el az ún. tánc­­dal-együttesek, s talán a közönség örült is, hogy nem minden műsoron kell fültépö zajo­kat „élveznie". Az utóbbi két évben levettük műsorunkról a magyarnótákat és az „örökzöld" dallamo­kat is. Azonban meghagytunk egy-egy népi eredetű jelenetet feldolgozást, hogy műso­runk változatosabb, eredetibb legyen. Sokat köszönhetünk a szakmai munka te­rületén a Mórocz Károly vezette néprajzkör­nek is, hisz a járásunk területén gyűjtött népi alkotások adják műsorunk magvát, irányvo­nalát. Csoportunk az elmúlt időszakban 38 tánc­kompozíciót mutatott be a közönségnek. Itt-ott ellesett lépéseket kapcsoltunk egybe, minden tartalmi kifejezés és elképzelés nél­kül. De hát, kezdetben más megoldás nem kínálkozott. Huszonnyolc, már mondanivaló­val, tartalommal és formával rendelkező tánckompozíciónk így oszlik meg a szerző­­koreográfusok között: hét koreográfiával Ta­kács András, hárommal Árendás Anna, ket­tővel Uher Tibor gazdagította csoportunk tevékenységét, egy-egy táncot, Drdos Tibor és Szabó Ferenc gyűjtött, illetve tanított be. Árendás Anna ezen kívül 6, Uher Tibor pedig 2 tánckompozíciót tanított be, össze­gyűjtött és kiadott koreográfia alapján. Sze­repelt még műsorunkon két orosz népi tánc Rényei Zsuzsa elképzelései alapján, és két cigánytánc is. Különösen értékesnek tartjuk a járásunk területén gyűjtött feldolgozások színpadra vitelét. Legszebb feldolgozásunk talán a farkasdi Tökéhúzás volt, amelyet Mórocz Károly és Árendás Anna dolgozott fel. E szerzői páros munkája nyomán készült el a Halálra táncoltatott lány és a Megesett lány balladája színpadi feldolgozása is. Első önálló népi zenekarunk az 1972/ 73-as tanévben alakult meg. Ekkor már volt annyi zeneiskolát végzett és jól képzett tanulónk, hála a galántai népművészeti is­kolának, hogy a hegedűn kívül már brácsá­sunk is lett, sőt bőgősünk és klarinétosunk is, a régi harmonika mellett. Az első prímásunk Székely Jenő volt, s ebben a zenekarban kezdte meg a munká­ját a most már komoly szakemberként em­legetett Szlízs Róbi is, egyébként matemati­kus, aki jelenleg irányítja az énekkar és a zenekar tevékenységét. Népdalcsokraink egyrészt saját gyűjté­sünkből valók, másrészt Ág Tibor gyűjtését, s természetesen Bartók és Kodály felejthe­tetlen népdalait tűzzük leggyakrabban mű­sorunkra. A zselizi országos rendezvényen először 1974-ben vettünk részt. Takács András Váskatánc című kompozíciójával. Azóta minden rendezvényre kaptunk meghívást. Itt, Galántán pedig már szinte elképzelhe­tetlen egy május elsejei ünnepség, vagy más politikai akció, amelyen kultúrműsor is szerepel, a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnázium népi csoportja nélkül. Nagy segítséget nyújt a csoportnak igaz­gatónk, Zelinak István, Papp Endre igazga­tóhelyettes, aki az adott keretek között igyekszik úgy elkészíteni az órarendet, hogy nyugodtan tarthassuk heti próbáinkat. Er­kölcsi támogatást kapunk a tantestület minden tagjától és a szülői tanács vezető­ségétől. Külön említést érdemel Baumann István mérnök, a városi művelődési otthon igazgatója, aki anyagiakkal is támogatja csoportunkat. Csoportunk ez évi műsora Hazai tájakon címen ismert közönségünk előtt. Műsorun­kat dolgozó népünk életéből fakadó népda­lokból, balladákból és táncokból állítottuk össze. Problémáink, amelyek az évek során je­lentkeztek, nem egyediek. A nagyon hasz­nos hazai szakemberképzés valószínűleg ezeket is megoldja. Mi úgy igyekszünk ezen segíteni, hogy saját szakembereket akarunk kinevelni, akik mindig szívesen jönnek visz­­sza az Alma Materba. Annak is tudatában vagyunk, hogy amit csinálunk, az nevelési koncepciónk, a sokol­dalú, szocialista erkölccsel felruházott em­ber formálásának fontos láncszeme, hogy iskolánk csak úgy teljesítheti feladatát, ha végzett tanulói nemcsak hogy megállják helyüket az élet bármely területén, hanem maguk is aktív formálói lesznek az újnak, a i°bbnak- PUKKAI LÁSZLÓ Fotó: KONTÁR GYULA (1) és archívum (2) Üveges tánc bemutatása május elsején Az együttes tagjai Zseh'zen 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom