A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-08-05 / 32. szám
Képes krónika SZOVJET-MAGYAR CSÚCSTALÁLKOZÓ MOSZKVÁBAN Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke július 19-én Moszkvában találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, aki a Szovjetunióban tartózkodott magyar párt- és kormányküldöttséget vezette. Az elvtársi megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást az SZKP XXVI. és az MSZMP XII. kongreszszusán kitűzött legfontosabb feladatok teljesítéséről, illetve azokról a gyakorlati intézkedésekről, amelyek a népgazdaság gyorsított ütemű intenzifikációját, a szocialista demokrácia kibővítését és a nép életszínvonalának biztosítását célozzák. Jurij Andropov és Kádár János találkozója (felvételünkön) szívélyes baráti légkörben zajlott le. BÉKENAGYGYÜLÉS A Javorinán július 17-én békenagygyűléssel (kép) érték el tetőpontjukat a csehek és szlovákok testvériségének XIX. ünnepségei. A békenagygyűlésen Rudolf Netík, az SZLKP KB osztályvezetője mondott beszédet. ĽUBOMÍR ŠTROUGAL FOGADTA IVAN SZILAJEVET Lubomir Strougal szövetségi miniszterelnök július 15-én a prágai Hrzán-palotában fogadta (kép) Ivan Szilajevet, a Szovjetunió repülőgépipari miniszterét A csehszlovák-szovjet gépipari együttműködés eredményeiről tanácskoztak, és konkrét javaslatokat vitattak meg a repülőgépiparban fenntartott kapcsolatok további elmélyítéséről és bővítéséről. AZ ÚJ ERŐMŰ A Jaslovské Bohunice-i V—1-es atomerőmű a terv szerint az idén 5,8 millió megawattóra energiát termel, ebbe a mennyiségbe a 0,2 millió megawattóra előállítását célul kitűző kezdeményezőtervet is beszámították. A kezdeményezőterv elfogadásán kívül a vállalat dolgozói utólag felajánlották, hogy ebben az évben 6 millió megawattóra energiát termelnek. Ezt a berendezések tervezett generáljavításainak lerövidítésével és a meghibásodások számarányának további csökkenésével igyekeznek elérni. Az idén a V—1-es erőmű már 3,74 millió kilowattóra energiát termelt, s így adottakká váltak a feltételek az említett igényes cél eléréséhez. A V—2-es atomerőmű építésén jelenleg 7000 munkás és technikus dolgozik. A munkákban a szovjet szakemberek jelentős segítséget nyújtanak. Már folynak a próbái az első, 440 megawatt teljesítményű blokknak. amelyet az idén indítanak be. Ezzel egyidejűleg folyik más berendezések felszerelése is. HIROSIMA MEMENTO 1945. augusztus 6-án az amerikai légierő — stratégiailag céltalanul — és a háború kimenetele szempontjából értelmetlenül ledobta az első atombombát. Japán adatok szerint Hirosimában az első csapás eredményeként 247 ezer ember pusztult el. A bombatámadást 160 ezren élték túl. de ezeknek jó része is súlyos égési sebesülésekkel és sugárzás okozta tartós károsodással. Három nappal később a Nagaszakira ledobott második atombomba további 200 ezer ember életét oltotta ki. Magáról a tragédia körülményeiről igen sok cikk, tanulmány, könyv jelent meg azóta. Ami ezekből eléggé egybehangzó, az a megállapítás, hogy a két atombomba felrobbantását és félmillió japán cinikus elpusztítását már akkor a Szovjetuniónak és az alakulóban levő szocialista országoknak szánták fenyegetésül, olyan elképzeléssel, hogy a jövőben is majd mindig az Egyesült Államok diktálják a feltételeket. Sajnos, az erőfölényre való törekvés a realitások el nem ismerése később is meghatározta néhány amerikai kormányzat politikáját. és a jelenlegi Reagan nevével fémjelzett vezetés vonalában vált leginkább kifejezővé. Persze az elmúlt harmincnyolc esztendőben igen sokat változott a világ. Az USA elvesztette atommonopol helyzetét, nem zsarolhatja büntetlenül a világot, de elég ereje van ahhoz, hogy azt egy kiszámíthatatlan végű katasztrófába sodorhassa. Tény az is. hogy az USA és szövetségesei, kénytelenek már most szembenézni nemcsak a szocialista államok felkészültségével, bármely fenyegetés, bármely kihívás visszaverésére, hanem a legkülönbözőbb nyugati országokban élő lakosság egyre szélesebb körei ama növekvő képességével és készségével, hogy harcoljanak a háború ellen, a béke megszilárdításáért. Kifejezésre jutott az a meggyőződés, a legutóbbi prágai béke-világtalálkozón is. amelyen földünk 132 országából különböző fajú és nemzetiségű, valamint politikai meggyőződésű emberek mondták ki, hogy a háború nem elkerülhetetlen, még nincs túl késő hogy megakadályozzuk a nukleáris világégést. A megmenekülés lehetősége maguknak az embereknek a kezében van, minden férfinak és nőnek, ha határozottan összefognak a békéért. A háborúellenes tömeges tiltakozó mozgalom egyre fokozódik, s egyre szilárdul az a meggyőződés is, hogy a világ legkülönbözőbb erőinek össze kell fogni a nukleáris fenyegetés leküzdéséért, abban a szellemben. amit a prágai találkozó résztvevői így fejeztek ki: „Kijelentjük: egy atomháború előkészítése a legsúlyosabb bűn az emberiség ellen. A szenvedés minden korban szenvedés, a pusztítás mindig és mindenütt pusztítás. De milyen lenne a mi bolygónk, ha felszínének minden négyzetmétere Hirosimává válna? Ez a feltételezés nem is túlzás, ha a napjainkig felhalmozott immár ötvenezer nukleáris robbanótöltetre gondolunk. Ezért emeljük fel a szavunkat az élet nevében Hirosima kapcsán is a prágai felhívás két mondatával: Békés politikai tárgyalásokat, ne katonai konfrontációt! A világ erőforrásait állítsuk a béke és az élet szolgálatába! STRASSER GYÖRGY 5
