A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-08 / 15. szám
CSEMADOK-tagunk látogatja a hároméves koreográfusi iskolát. Ha végeznek, munkához látnak. — Ez nagyjából az amatőr művészeti munka képe? — Igen. — Milyen a népművelési munkáé? — Tavaly a tervezett feladatokat teljesítettük. Helyi szervezeteinkben megemlékeztek a jelentősebb évfordulókról. Tartalmas keretműsorokkal tették színesebbé ezeket. A politikai és tudományos ismeretterjesztés ügyét ötvenöt előadással szolgáltuk. A jogi nevelés előadásai iránt is mutatkozik érdeklődés. Tizenegy irodalomnépszerűsítő, nyolc nyelvi témájú előadás hangzott el helyi szervezeteinkben, s tizenöt író-olvasó találkozót tartottunk. Itt említem még eladással egybekötött tizenkét könyvkiállitásunkat. Jó visszhangja volt annak az irodalmi, nyelvi vetélkedőnek is, amelyet az általános és a középiskolák tanulói számára szerveztünk Arany János halálának 100. évfordulója alkalmából. Négy közép- és tíz általános iskola kapcsolódott bele a versenybe. Jó az együttműködés a járási és a községi könyvtárakkal és a könyvesboltokkal. A történelmi és honismereti tevékenységről szeretném elmondani, hogy szakbizottságunk tavaly helytörténetek feldolgozásával foglalkozott. Az összegyűjtött anyagból tavaly negyvenöt előadás hangzott el. Az almágyi helyi szervezet történelmi-honismereti vetélkedőt is szervezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére „Mit tudsz a Szovjetunióról?" címmel. — A Tompa Mihály Közművelődési Klubról régóta tudunk. Újabban méltó párjára akadt a tornaijai Palóc Közművelődési Klubban. — Tavaly további két klub alakult Feleden és Nagybalogon. Az idén Hanván is szerveztek közművelődési klubot. A Tompa Mihály Klub nagy tapasztalattal rendelkezik, és segítséget nyújt. Színes, szép tevékenységet mondhat magáénak két legjobb klubunk. Pál Gyula Feleden lakik, onnan jár be naponta munkahelyére. Reggel jön, délután vagy késő este érkezik haza. Hét éve járási titkár, már minden helyi szervezetben ismerik. Persze nemcsak hivatalába vezet az útja. A járási párt- és állami szervekkel, valamint más tömegszervezetekkel állandó és szoros a kapcsolata. A járási népművelési központ üzemi pártszervezetének alelnöke, a járási pártbizottság aktivistája, a járási politikai nevelés házának lektora. — Azt mondtad, hogy Királyiban helyi szervezet alakult. A nyolcvanadik. Életképes? — Minden jel arra vall, hogy igen. Ha már megszületett, meg is akar kapaszkodni. Segítjük növekedésében. — Azt is mondtad, hogy sok a járásban a gömöri népdalokat éltető éneklőcsoport. Neked melyik a nótád? — Szánt a babám ... A simonyi csörgős malom ... — El is énekeled a már hagyományos nagybalogi járási dal- és táncünnepélyen? — Elénekelném, ha tudnék énekelni. — Az elmúlt években mi dobogtatta meg hevesebben a szivedet? A Központi Bizottságunk által tavaly kezdeményezett néprajzi gyűjtés, amelyet a szakemberek és az önkéntes néprajzgyüjtők a szülőföldemen. Medvesalján folytattak. Helyi szervezeteink és mi is minden segítséget megadtunk ahhoz, hogy a gyűjtés sikeres legyen. MÁCS JÓZSEF A Csemadok életéből Nem elég csak szórakoztatni Az utóbbi időben eléggé foglalkoztat azoknak az embereknek az élete és munkája, akik fáradtságot nem ismerve szabad idejükből rengeteget áldoznak a kulturális élet kibontakoztatására lakóhelyükön. Az ötvenes években még országszerte nagy szerepe volt az amatőr színjátszásnak, azonban ez a fajta kulturális tevékenység azóta eléggé a háttérbe szorult, noha még mindig vannak rangos színjátszó együtteseink, irodalmi színpadjaink, amelyeknek áldozatos munkásságot kifejtő tagjai, úgy érzem, megérdemlik, hogy odafigyeljenek rájuk, problémáikra. Grosch Gábor párkányi (Štúrovo) pedagógust szülőfalujában, Muzslán kerestem fel, hogy elbeszélgessek vele egy kicsit az általa vezetett színjátszó csoportról. — Mióta dolgozik az együttes? — Még csak tavaly óta. Azelőtt csak gyerekekkel foglalkoztam. Velük egy kicsit könynyebben ment a munka, mivel a gyerekek sokkal jobban tudnak lelkesedni. Jómagam édesanyámtól örököltem a hajlamot a rendezéshez, ö még mindig itt él és tanít Muzslán. Kettős jubileum A losonci (Lučenec) helyi szervezet február 25-én este már ebben az évben a negyedik rendezvényét tartotta meg. Január közepén színvonalas emlékestet rendeztek Madách Imre és Petőfi Sándor 160. születési évfordulója alkalmából, ezt február 12-én jól sikerült CSEMADOK-bál követte, egy héttel később volt a felnőtt versmondók helyi vetélkedője, majd február 25-én este (a sok beütemezett rendezvény miatt) két jubileumról is megemlékeztek: a februári győzelem 35. évfordulójáról, valamint a korán elhunyt Berkó Sándorról, 60. születési évfordulója alkalmából. Jókai Mór: A debreceni lunátikus című darabját, amelyet most játszunk, már húsz évvel ezelőtt ők is bemutatták, úgy emlékszem, nagy sikerrel. — Könnyű volt összehozni a mostani színjátszó gárdát? — Hát nem éppen. Meglehetősen elfoglaltak manapság az emberek, falun is, nem nagyon van idejük ilyesmire. Sokáig kellett szervezni, toborozni, míg végül sikerült öszszehozni az együttest. Sokat köszönhetek Bánszky Editnek. A csoport főleg lelkes pedagógusokból tevődik össze. Van egy fiatal gimnazistánk, akiről elmondhatom, hogy igen szorgalmas és az egyik legtehetségesebb színjátszónk. A megalakulástól eltelt egy év alatt nagyon jól összekovácsolódott ez a kis közösség. Az ünnepélyt Bábi Tibor Február című versével nyitották meg, amelyet Nagy Gabriella adott elő a tőle megszokott színvonalon. Utána Fehér József, a helyi szervezet alelnöke ismertette a harmincöt év előtti februári eseményeket, méltatta jelentőségüket, a csehszlovákiai magyarság életére, a lenini nemzetiségi politika megvalósítására nézve. Az est második részében a tagság lerótta tiszteletét a város szülöttének, Berkó Sándornak emléke iránt. A fasizmus áldozataként, fiatalon meghalt Berkó Sándor életútját rövid, de tartalmas költői, újságírói pályafutását Böszörményi István tanár ismertette. Jól felépített színvonalas előadása — amelybe nagy szakértelemmel iktatta be Berkó Sándor több versét, írását és a róla szóló értékelő írásokat — nagy mértékben hozzájárult, hogy a közönség megismerje — Talán bemutathatná a csoport tagjait. — Hát lássuk: a már említett gimnazista Halasi Gábor, aztán Halasi Árpád, Gróf Ervin, Komló Zoltán, Krizsánné Patkó Éva, Kozma Ildikó, Bartiné Tóth Éva, Búcsiné Gálik Terézia. — Voltak már komolyabb sikereik? — Versenyeken, vetélkedőkön még nem szerepeltünk. Voltunk ugyan a Jókai-napokon, de csak vendégként. — Kapnak-e valakitől segítséget ? — Igen, a helybeli földművesszövetkezet és a nemzeti bizottság anyagilag segít minket. Sokat köszönhetünk még Gróf Ervinnek, a művelődési otthon vezetőjének, aki szintén tagja a csoportnak. Ő főleg erkölcsileg támogat. — Terveik? — Egyelőre inkább csak könnyebb darabokat szándékozunk előadni; olyanokat, amelyek jó szórakozást nyújtanak a közönségnek, megfelel ízlésüknek. Mert az a legfontosabb, hogy az emberek megszeressenek bennünket. Sajnos, nagyon nehéz konkurrálni a televízióval. A debreceni lunátikussal a környékbeli községekben is szeretnénk fellépni. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy a csoport sokáig együtt maradjon. Elégedetten búcsúztam el Grosch Gábortól, mert úgy éreztem, nemcsak lelkiismeretes munkát végez, de érti is azt, amit csinál. VARGA GABRIELLA szocialista költészetünknek ezt a fiatal, tehetséges, de sajnos kissé már feledésbe merült úttörőjét. A verseket Nagy Gabriella, Kiss Edit és Maláta József tolmácsolta. Valamennyi nagy sikert aratott, talán azért is, mert a jelenlevők túlnyomó többsége először találkozott „élőben" Berkó-versekkel. Verseiből, írásaiból és emberi magatartásáról ítélve a jelenlevők arra a következtetésre jutottak, hogy fiatalon, 22 éves korában bekövetkezett halálával nagy veszteség érte irodalmunkat. Rövid életű munkásságával nagyon is rászolgált arra, hogy az utókor ne feledkezzen meg róla. Az emlékesten Berkó Sándor Budapesten élő unokahúga is jelen volt. Elmondhatjuk, hogy hagyományápolásból most is jelesre vizsgázott a losonci helyi szervezet. • CSÁK ISTVÁN Archívumi felvétel Hagyományos farsangi bál A bíráló bizottság tagjai A CSEMADOK alsóbodoki (Dől. Obdokovce) helyi szervezete az idén is megrendezte a borkóstolóval tarkított hagyományos farsangi bált. A szőlősgazdák ajándékozta körülbelül húszféle jó ízű bor közül az öttagú bíráló bizottságnak igen sok gondja volt kiválasztani az első három legjobbat. A bíráló bizottságon kívül még minden résztvevő is megkóstolhatta a borokat, sőt pontozhatott is. A rendezvényen mintegy 120 személy vett részt. Jó hangulatról a CSEMADOK helyi szervezetének fúvószenekara és a Titanic tánczenekar gondoskodott. Nótaszó mellett reggelig szórakoztak az idősebbek és a fiatalok. A menyecskekórus tagjai énekkel és tánccal színesítették a műsort, felelevenítették a régi szokásokat s elénekelték a lakodalmas dalokat. A farsangi bál minden tekintetben elérte a célját. KARASZ TIBOR 7
