A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-01 / 1. szám
A Gsemadok életéből FŐISKOLÁSOK Háromszázhatvan magyar nemzeti ségű főiskolás tanul Nyitrán Fele-fele arány ban a mezőgaz dasági és a tanár képző főiskolán. Közülük kétszázhuszan tagjai a CSEMADOK vá rosi szervezetének, s számon tartójuk a Juhász Gyula Ifjúsági Klub. Krónikájából mindjárt írásom elején idézek egy jellemző, diákélet-hangulatot keltő, toborzónak is beillő mondatot: „Gyere, gyere, Juli, lesz egy remek buli." Minden csütörtökre szól ez a meghívónak is elfogadható mondat, amely légyottnak is megfelel. Minden héten egyszer, este hét órai kezdettel a Csermány Kulturházban kigyúl a fény, s a város egyik széléről a másikra (jókora távolság) elindulnak az érdeklődők, a főiskolán tanuló magyar fiatalok. Váltakozik a számuk, egyszer többen jönnek, másszor kevesebben, mikor milyen program várja őket. S a hetenkénti műsorról már egy szőkébb társaság, a klub vezetősége gondoskodik. Orosz Jenő, a városi szervezet elnöke, Könözsi László és Kabla József, hogy csak néhány nevet említsek. Mind a hárman a mezőgazdasági főiskola hallgatói. S amin törik a fejüket, vagyis a klub évi két szemeszterre szóló programján, minden máshoz hasonlítható, csak bulihoz nem. Nézzük közelebbről a közelmúlt eseményeit. Püspöki Nagy Péter: Európa a IX. és a X. században, Végh Dezső: A tudományos-műszaki forradalom hatása az egyén és a társadalmi tudat formálására, László Gyula: Kettős honfoglalás, Zalabai Zsigmond: Verselemzés, Szeberényi Zoltán: Juhász Gyula. Ozsvald Árpád — Zs. Nagy Lajos: író-olvasó találkozó, Czeizer Endre: A genetika, Pethö Bertalan: Bartók Béla, Kátay Zoltán: Száll az ének, szájról szájra, Mártonvölgyi László: Világ körüli úton (Kanári-szigetek), Szilágyi Ferenc: Körösi Csorna Sándor. Szanyi Mária: Mátyusföldi kerámia. Bajnok István: A pszichológus válaszol, Jókai Mária: Népviseletek, stb. László Béla, a pedagógiai főiskola matematika tanszékének tanára szintén a klub vendégeként jelent meg a Csemnányon. Persze, még nem említettem minden előadót és vendéget, akik megfordultak a főiskolás fiatalok között. Programjukból is csupán ízelítőt nyújtottam, bizonyítandó, menynyire a jókedv szüleménye a fentebb idézett buliba toborzó mondat. Nem lenne teljes a kép, ha nem folytatnám a programismertetést azzal, hogy a klub tagjai szívesen kirándulnak a Zoborra, amely szinte „időtlenidőktől" e táj fölé magasodik. S ha már fent vannak a messzeséget kínáló magasban, s ha az idő is megengedi, felcsendül a dal, a szép magyar nóta a Zobor hegy tetején, s nótázás közben a tűz füstje is a fejük fölé száll, amikor már a szalonnát forgatják a nyárson. Kirándulásaikba egyformán beletartozik a közeli és távoli érdekességek megtekintése. Budapesten a színház, a közeli Kolonban (Koliňany) a szintén szép látnivalót nyújtó tájház, yagy a malonyai (Miňany) arborétum, amelyről azt jegyezték be a krónikába : „Megtekintettük az itt található trópusi növényeket. A park csodálatos volt..." KLUBJA Közkedvelt a klub műsorában a vetélkedő, akár egyetlen eseményhez kötött, mint a Februári Győzelem évfordulója, akár műveltséget vizsgáló általános tudnivalókhoz (történelem, politika, képrejtvény, logikai feladat). Ugyanígy a kulturális rendezvények közös megtekintése. Példa erre az Ifjú Szívek Mgyar Dal- és Táncegyüttes nyitrai vendégszereplésé, vagy a komáromi Magyar Területi Színház fellépése az Andrej Bagar Színház épületében. Ilyenkor a klub néhány lelkes embere jegyeket árul, s a saját pénzén vásárolt jegy kitesz százötven-kétszázat. Már a bevezetőben is sejttettem, hogy a Juhász Gyula Ifjúsági Klub fenntartója a CSEMADOK városi szervezete. Egyik alapító tagja Sidó Zoltán, a CSEMADOK Központi Bizottságának elnöke, aki nemrégen volt vendége a klubnak, s a fiatalok a CSEMADOK XIII. országos közgyűlése utáni teendőkről faggatták. A klubnak alapszabályzata van. pontosan meghatározott működési céllal. íme néhány kiragadott gondolat az alapszabályzatból. A klub feladatai közé tartozik a magyar nép történelmének megismertetése, a műszaki-tudományos ismeretek terjesztése, a magyar nemzetiségű értelmiségiek bevonása a munkába, a művelődési igény felkeltése stb. A Juhász Gyula Ifjúsági Klub névadójához méltón fejti ki tevékenységét. S gazdag programjába belefér a szórakozás, a tánc is. Magam is a klub vendégeként jártam a Csermányon, s ha csak rövid időre is, de belefolytam az évzáró taggyűlést követő báli hangulatba. Később érkeztem, így legnagyobb sajnálatomra a szép és tartalmas kulturális műsort nem tekinthettem meg. Mikor a terembe léptem, már javában folyt a bál, az őrségváltás is megtörtént a városi szervezet élén. Orosz Jenő ötödéves, jövő nyáron véglegesen búcsút mond Nyitrának, a Mezőgazdasági Főiskolának, László Béla docens, a Tanárképző Főiskola matematikai tanszékének tanára fogta kezébe a gyeplőt. Orosz Jenő a báli éjszakán még elnök, jön-megy a táncolok forgatagát kerülgetve, s én az egyik üres székre leragadva figyelem az útját. Régi ismerős, egyszer elkísért Ahára (Dolný Óhaj) író-olvasó találkozóra, akkor beszélte meg velem, hogy meghívnak a klubba. Másról is beszélgettünk persze, ismerkedtünk. Megtudtam, hogy jászói (Jasov) születésű, szülei most is ott élnek, édesapja szaktanintézeti műhelytanító, édesanyja ápolónő szociális otthonban. Mecenzéfen járt mezőgazdasági szaktanintézetben, majd a szepsi (Moldava nad Bodvou) mezőgazdasági szakközépiskola felépítményi tagozatán érettségizett. Aztán a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója lett. Kezdettől tagja s egy év óta elnöke a CSEMADOK városi vezetőségének. Úgy ismerik, mint akit nagy-nagy nyugtalansággal vert (áldott?) meg az élet. Naponta a város különböző pontján látják felbukkanni, egyik vagy másik internátus közelében. Mindig intéz valamit. Gyakran a CSEMADOK járási titkárságán tartózkodik. Huszonhat éves, és mintha már régen nem lenne diák, szinte egész lényéből sugárzik: az életet komolyan kell venni. S főleg azt kell komolyan venni, amit az ember elvállalt, amivel megbízták. Ha felkötöttük a kolompot, akkor kolompolni kell. Ezen a báli éjszakán már „kolomp" nélkül intézkedett, de ez a figyelmét nem csökkentette. Azért jutott arra is ideje, hogy leüljön mellém. — Mikor alakult a klub? — 1966. február 22-én. De 1978-ig megszakításokkal működött. Akkor kezdődött el újra a klubélet, amikor a CSEMADOK Központi Bizottsága határozatba foglalta a klubmozgalom megindítását. Azóta tevékenységünk, igazodva főiskolás jellegéhez, szeIrány a kólón i táj ház meszterekre tagolódik. Vizsgaidőszak alatt klubélet nincs. Nyáron sem. A klubmunka szemeszterenkénti elkezdése és befejezése nótaest keretében történik. Hagyományos a végzős hallgatók búcsúztatása is. — A klubnak bábszínháza és irodalmi színpada is van. — Igen. Az előbbi húsz, az utóbbi 10—11 tagú. Néprajzi körünknek Szanyi Mária a vezetője. Táncegyüttesünket, nyolc pár és két szólótáncos alkotja. Szeretnénk táncházak alakítani. A zenekar már meglenne, de egyelőre nagybőgőt nem tudunk felhajtani. — Sok szabadidő megy el a szervező munkára? — Naponta öt-hat óra. A helyiség biztosítása is gondot okoz. Itt a Csermányon igénybevehetjük a kultúrházat, de előre be kell jelenteni az időpontot. — Hogyan néz ki egy heted? — Hétfőn vezetőségi gyűlés, kedden beszámolót készítek az évzáró taggyűlésre, szerdán végzősöket búcsúztató bál ügyben futkosok stb. Négyen-öten vagyunk, akik mozgatjuk a dolgokat. S negyven-ötven olyan klubtagunk van, akikre mind g számíthatunk. — A Hétben cikksorozat indult Ez — klubmozgalom? címmel. Nem szólsz hozzá? — Én a munkát fontosabbnak tartom. S mintha csak a bálban is ezt bizonyítaná, felkerekedik, és megy tovább, gondoskodik a népi zenekar vacsorájáról, a sorsjegyek árusításáról, miközben áll a bál, nagyszerűen játszik a zenekar, szépen táncolnak, mulatnak a főiskolás fiatalok. Orosz Jenő már nincs sehol, termetes alakja eltűnt a táncoló párok forgataga mögött, jövő év nyarától már nem is bukkan fel a nyitrai bálokon és utcákon, hacsak katonapuhában nem. Szerződést kötött a buzitai szövetkezettel. A nagyszerű föiskofásból, klubélet-mozgatóból géppark főnök lesz. S talán majd az ottani kulturális élet pezsdítője... MÁCS JÓZSEF 7
