A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-17 / 25. szám
Kockázat nélkül nincs siker. Nem csekély veszélynek tette ki magát Derek Cattani angol fotoriporter, amikor egy cirkuszlátogatás alkalmával bemászott az elefánt alá, hogy ezt a meghökkentő felvételt elkészítse. Gépe egy halszemoptikával fölszerelt Nikon kamera volt. Cattani ezzel a fotóval nyert első díjat az 1982. évi Nikon fotópályázaton. A szórakoztató elektronika új csillaga a digitális lézerlemezjátszó. A pehelykönynyü kompakt lemez csak ötödakkora, mint egy közönséges hanglemez, mégis azonos a lejátszási idejük. A digitális hangfelvétel kitűnő minőségű és használat közben sem érheti sérülés, mert a lemezt lézersugár tapogatja le és nem Csak a kacsa valódi, a többi miniatűr — másolat Prága hetek óta a június 21-én kezdődő béke-világközgyülés megrendezésének a jegyében él. A felkészülésnek, illetve a Prágát mostanában jellemző hangulatnak egyik jele a Václav Špál Galériában A humor és a szatíra harca a békéért, a háború ellen címmel megrendezett gyűjteményes kiállítás is. A téma (a humor és a szatíra) régi múltra tekint vissza. Legnagyobb képviselői Arisztotelész, Rabelais, Swift, Cervantes, Moliére, Csehov, Čapek, Hašek, Majakovszkij, Karinthy és sokan mások a prózában és a lírában alkottak maradandó értékű alkotásokat. A humornak és a szatírának azonban más művészeti ágban is voltak és vannak jeles képviselői. Mindenekelőtt a grafika mondhat magának nagyszerű humoros és szatirikus beállítottságú alkotókat. Jól példázza ezt most az említett kiállítás is. A Jaroslav Hašek születésének 100. évfordulója tiszteletére megrendezett tárlaton csehszlovák, szovjet, magyar és bolgár szerzők alkotásaiból mintegy 150-et állítottak ki. A bemutatott müvek mindegyike a humor és a szatíra eszközeivel a mai élet egy-egy jelenségét ábrázolja, és szót emel a háború ellen, a békéért. Sokan kérdezték már a múltban, és kérdezik mostanában is, hogy tulajdonképpen mi az értelme a humornak és a szatírának? Általában azt tartjuk, hogy a rossz elleni küzdelemben a humor és a szatíra az egyik legjobb fegyver. S a humor és a szatíra ősidők óta harcban áll, elkeseredetten viaskodik. A humor és a szatíra azonban jelenleg is ama visszáságok, az életnek ama rendellenességei ellen kénytelen küzdeni, mint amiért évtizedekkel vagy évszázadokkal előbb küzdött. Tehát harca eredménytelen, fölösleges? Aligha! Az igaz, hogy a humor és a szatíra fegyvere még senkit sem terített le. Igaz az is, hogy a humor és a szatíra közvetlenül nem szüntette meg a társadalmi igazságtalanságokat, nem küszöbölte ki az emberi viselkedés negatív jelenségeit, nem döntött meg királyi vagy diktátori trónokat, társadalmi rendszereket, nem emelt gátat a háborúnak. Az embereket sem változtatta meg, orvosságnak sem eléggé hatásos. A humor és a szatíra szerepe és funkciója mégis igen nagy, igen időszerű mindenkor. A humor és a szatíra a beteget ugyan nem gyógyítja meg, a háborús uszítok száját és kezét sem tudja be-, illetve lefogni. Az egészséges embert és a józan életet azonban mégis óvja, védi. És elgondolkoztat. Esetleg cselekvésre, jobb belátásra, emberibb magatartásra ösztönöz. S ami a legfontosabb: aki érti a nyelvét, azt megerősíti abban a hitben, hogy az egyik legnagyobb emberi érték a közösség érdekében végzett munka, a becsületes magatartás. Aki nem tud és nem akar nevetni, az többnyire sebzett személyiség, esetleg szellemileg fogyatékos, közösségellenes, nem ritkán diktátor hajlamú jellem. Nem véletlen például, hogy a fasizmus nem ismerte és elviselni sem tudta a humort és a szatírát, s a prágai kiállításon most bemutatott alkotásoknak is egyik központi témája a militarizmus és a fasizmus felfuvalkodottsága, tekintetnélkülisége, a merev,groteszk, embertelen magatartás. A jó közérzetre számottartó közösségek mindenkor igényelték es igénylik ma is a humort és a szatírát. Aki a humor és a szatíra pártolója, az egyben a haladás és az egészség pártolója. A humor és a szatíra harca a békéért, a háború ellen című tárlat a gúny és az irónia hangján beszél. Többnyire mosolyra késztet, ám néhol meg is döbbent. Közben határozott állásfoglalást tolmácsol: egyértelműen megveti és elítéli a háborút, az emberellenes, antiszociális magatartást és törekvést. Hangulatilag is, mondanivalója révén is kitűnően összecseng a béke-világközgyülés szándékával. BALÁZS BÉLA 9
