A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-17 / 25. szám
A Gsemadok életéből MINDENÜTT JELEN LENNI A bodoki eneklo csoport Sándor János, a CSEMADOK nyitrai járási bizottságának titkára ötvennégy éves. Kolonban (Kolíňany) született, kisparaszti családban, itt járta ki az elemi iskola négy osztályát, majd 1940-ben beiratkozott a bratisla- _, , ,, / • Sándor János vai magyar gimnáziumba. A háború után nem tudta folytatni a tanulmányait, később már nyomós családi okok szóltak bele az életébe. Öt gimnáziumi osztállyal munkás lesz Nyitrán. aztán 1951- ben bevonul katonának. Leszerelése után megnősül, apjának segít a gazdálkodásban, s a nyitrai cukorgyárban is munkát vállal. 1954-ben következik fordulópont az életében. Megválasztják szülőfalujában a helyi nemzeti bizottság elnökének. Részt vesz a szövetkezet megalakításában, ő maga is belép. Ennek az időszaknak hamar vége szakad. A szövetkezet mindenestül az állami gazdaság része lesz. A nyitrai járási katonai parancsnokság gépi felszerelésének karbantartójaként dolgozik tovább. S folytathatnám változatos életének az ismertetését még hosszan, egészen 1977. május 1-ig, amikor titkára lesz a CSEMADOK járási bizottságának. De inkább következzenek a kérdések. — Mikor lettél tagja szövetségünknek ? — 1949-ben. A koloni helyi szervezet színdarabokat mutatott be, én is szereplő voltam. 1957-ben alakult meg folklór tánccsoportunk, s mindjárt kezdetben részt vett az újvári, zselizi, majd később a gombaszögi nagy országos rendezvényeken. A csoport azóta is él, nem hullt szét a múló évekkel. Új emberekkel töltődött fel. Kolonban százötvenöt tagja van a helyi szervezetnek, s ötvenöttől a vezetőségében tevékenykedem. Akkor minden könnyebben ment, mint most. Az anyagi szempontok nem érvényesültek anynyira. A lelkesedés határtalan volt. — Úgy hallottam, hogy még három éve színdarabban játszottál. Egy személyben voltál szereplő és járási titkár. A gimesi gyermekkar — A Mielőtt a kakas megszólal című darabban szerepeltem. Mikor bajuszosan. a töb-' bi szereplővel együtt megjelentem a színpadon, a feleségem nem ismert rám, a jelenlevő Knoteknétól, instruktoromtól kérdezte meg: Hol van János? Az erdész szerepét osztották ki rám. Kapcsolatom ma sem szűnt meg a színjátszó csoporttal. A próbákon mindig jelen vagyok. Az idén Gyárfás Miklós: Dinasztia című darabját tanulták be. Vallomásából kiderül, hogy nemcsak a járás falvaiban, de otthon is szeret jelen lenni. Kolonban lakik, hatvanban épült családi házban. Felesége á nyitrai katonai parancsnokság alkalmazottja, két lánya közül az egyik helyben van férjnél, a másik Vághosszúfaluban (Ďlhá Ves nad Váhom), CSEMADOK-tagok valamennyien. Felesége az ismert koloni folklórcsoport tagja, faluban élő lánya a színjátszók súgója, s részben a folklórcsoportnak is öltoztetője. Balkoné Sándor Edit a neve, gimnáziumi es közgazdasági szakközépiskolai érettségivel a járási nemzeti bizottság gyermekvédelmi osztályának dolgozója. Másik lánya a bratislavai Komenský Egyetem végzős hallgatója, angolnéprajz szakos. Bratislavában is, Vágsellyén is részt vesz a József Attila, illetve a Vörösmarty Mihály Ifjúsági Klub munkájában. A nyitrai klubba is eljár, ha a jó a műsor. — Feleségem révén a fél falu rokonom. A rokonság nagy része is CSEMADOK-tag. Lakodalmi szokások, Legényavatás, ezek voltak a folklórcsoport nagy számai. Úgy tűnik, hazabeszélek, de Kolonban mindig történik valami. A vezetőség összeforrott, s a tagsággal egyet akar. Senki sem próféta a maga hazájában! Otthon én sem vagyok járási titkár. Engedelmeskedem a helyi szervezetnek. Brath Teréz, a helyi szervezet elnöke gyakran hiv telefonon: .Jani bá', próba! Jani bá', gyűlés!" Nehogy elfelejtsem. Persze, ón már tudom, hogy miért hiv a helyi szervezet elnöke telefonon. Ha társadalmi munkáról van szó, azt is megmondja, kapát vigyek-e magammal, vagy lapátot? Otthon minden CSEMADOK-rendezvénynek résztvevője vagyok. Néha én is telefonálok, mert ha elmarad az énekkari próba, tudni akarom, mikor lesz a következő. — Irodalmi színpadi összeállítást is készítettél ... — Kettőt csináltam az otthoniaknak. Egy időben volt irodalmi színpad Kolonban. Hat-hét évvel ezelőtt. Egyik összeállításom az Igézet, a másik a Tűzcsiholó volt. Adyösszeállitásommal egészen a kerületi versenyig jutott el a csoport. — 1977-ben pártfeladatként kaptam a titkári tisztség betöltését Tizenkilenc helyi szervezet volt akkor, most is annyi van. De a taglétszám 1980-tól 1983 első negyedévének végéig 2325-ről 2617-re növekedett. Mi jellemző általában a járási bizottság munkájára ? — A folklór- és a klubmunka nagyon élénk. Jelenleg hét állandó folklór- és hét állandó éneklő csoportunk van. S hat állandó színjátszó csoportról is beszélhetünk. Állandó jellegűnek tekinthető még a berencsi Pillangó néptánc-csoport, s most alakult meg a nyitrai főiskolásokból a Pörgő néptánc-csoport egyszerre a Tilinkó parasztzenekarral. — Más munkaformák is érvényesülnek ? — Fúvószenekarunk van, s két citeraegyüttesünk Kálazon és Gerencséren, Szivárvány felnőtt bábcsoportunk a főiskolán s irodalmi színpadunk Új Fórum néven. Tagjai szintén főiskolások. Ismert Zoboralja vegyeskarunk és gimesi gyermekkórusunk. Fontosnak tartjuk kulturális munkánkban a főiskolások jelenlétét. Mióta a Juhász Gyula Ifjúsági Klub tevékenységet fejt ki. a fiatalok közül sokan válnak öntudatos CSEMADOK-tagokká. Május 7—8—9-én Gimesen Művelődési Tábort szervezett a Juhász Gyula Ifjúsági Klub és a helyi szervezet vezetősége. A programot minden CSEMADOK helyi szervezetnek és járási bizottságnak megküldték. S az eredmény? Körülbelül 100—150-en vettek részt a táborozáson. Mindenféle foglalkozású fiatalok és felnőttek voltak jelen. A két napig zuhogó eső sem tudta szétzavami őket. — 1981-ben Párta, párta című műsorblokkotokkal első dijat nyertetek a Tavaszi szél. .. országos népdalversenyen. — Volt-e azóta sikeresnek mondható évetek? — Az idén a lédeci járási színjátszó fesztivál és a pogrányi Melódia .'83 járási verseny sikerének örülhetünk. Én magam jóleső érzéssel gondolok vissza 1969-re, amikor létrehoztam Kolonban egy néprajzi szobát. — A tagok számát tekintve melyik a legnagyobb és a legkisebb helyi szervezetetek? A nyitrai a legnagyobb háromszáz taggal s a pani a legkisebb huszonhét taggal. Felsökirályiban és Csifáron vannak a legtávolabbi helyi szervezeteink. — Végül együttműködésed a járási bizottsággal és az állami szervekkel? — Zavartalan. MÁCS JÓZSEF 6
