A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-17 / 25. szám

Következő számunk tartalmából: Sidó Zoltán: GOMBASZÖG '83 Lovicsek Béla: ZSUZSA, A SPORTMESTER Gál Sándor: BODROGKÖZ VIZEI ELŐDEINK ÉLETE (részlet egy pályadíjas munkából) Zolczer János: Waterlooplein — polhapiac A HÉT GALÉRIÁJA Címlapunkon M. Borský felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon : 336-686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hirlapszoigálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p.,Ko­šice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesi­­tö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poscho­die, tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. ÉDESANYA, MÉ A község, ahol járok, a gömöri váruradalom­hoz tartozott valamikor. A nevét állítólag akkori nagy méhészetéről kapta. De van olyan feltevés is, hogy a király az egyik földesúmak ajándékozta a falut, s mivel még kereszteletlen volt, a földesúr azt mondta: — Az lesz a neve, amelyik szót először hallom a faluban. Hallotta is nemsokára, amikor az egyik lány jó palócosan azt kérdezte az anyjától: — Édesanya, mé hí? így lett Méhi a község neve. Később a szóbanforgó földesúr is felvette ezt a családi nevet. A Putnoky grófok és a Kubinyiak birtokához tartozott sokáig a falu, későbbi kisebb birtokosai a felszabadulásig: Kos­suth, Hevessy és Szilárdy. Méhi ezerkétszáz hektárnyi területű határa teljesen sík, a Sajó mindkét partján terül el. Gazdag községnek számított mindig. Zöm­mel középparasztok lakták. Zsellérek alig. Mégis ezek a kevesek alakították meg Méhi­­ben (Včelince) a szövetkezetét a felparcellá­zott birtokokon. Az úttörőkhöz továbbiak csatlakoztak. 1952-ben három kisgazda ki­vételével az egész falu. 1970-ben három szomszédos község. Akkor lett a szövetke­zetnek Új Élet a neve. A falu Tornaija (Šafárikovo) felőli részén a szövetkezet emeletes irodaháza látható. Szomszédságában virágház és egy hatalmas csarnok, -amelyben két gépsorral zöldség­osztályozó és -tároló van. Hurák Béla főker­tészt vallatom: — Nagy a kertészetünk. Körülbelül száztíz hektár. Tavalyi eredményeink hagymából 147, sárgarépából 400, petrezselyemből 80 mázsa hektáronként, s a fóliák alatt 300 mázsa paprikánk és 100 ezer darab karalá­bénk termett. A falu szélén fólia borul a kertészeti növé­nyek és tiszta kék ég Mohi fölé. Szokatlanul nyárias a májusi hőség. Nehezen lehet visel­­mi a meleget. Az asszonyok napközben be­húzódnak a házukba, csak a kora reggeli órákban és késő délután tartózkodnak a fóliák alatt. Teljes a csend, kánikulás napok­ra emlékeztet. Még negyven nap és megkez­dődik az aratás. A szövetkezet irodaházában Varga Ferenc, a Új Élet alelnöke, a pártszervezet elnöke azt magyarázza hatvan évét meghazudtoló szenvedéllyel, hogy nem lehet csend s tétlen várakozás aratás előtt sem. Nincs szünete az őszi keverék és a lucerna szenázsolásának, a silókukorica vetésének és a takarmány be­gyűjtésének, a hagyma és a cukorrépa kapá­lásának. A hagyma kapálása kézzel, a cukorrépáé géppel és kézzel történik. Hurák Béla főker­tész szavait igazolja azzal, hogy ő is nagynak mondja a szövetkezet kertészetét. Hagymát ötvennyolc, sárgarépát húsz, petrezselymet tizenhét hektáron termelnek. Olyan meggyő­zően beszél, mint egy született pedagógus. Ezt nem is titkolom előtte. — Pedagógus voltam 1952-től 1980-ig. Pontosabban igazgatótanitó a helybeli ma­gyar tannyelvű általános iskolában — közli velem. — 1980-ban függetlenített pártelnök Varga Ferenc lettem a szövetkezetben. 1981-ben predig megválasztottak az Új Élet alelnökének! Ahogy hosszan elbeszélgetünk, kirajzoló­dik előttem Varga Ferenc rokonszenves éle­te. Már a szövetkezet megalakitásábam is részt vett a helyi nemzeti bizottság tanács­tagjaként ez az eredeti foglalkozását tekintve méhi szabómester. Az első köztársaság évei­ben négy polgárit járt s ez 1952-ben elégsé­ges volt ahhoz, hogy kinevezzék helyben tanítónak. Persze tovább kellett tanulnia. Beiratkozott Kassán (Košice) a Komenský Pedagógiai Gimnázium magyar tagozatára s 1956-ban leérettségizett. Rácz Olivér volt a vizsgabiztosa. Keze alatt már a hatvanas években kétosztályos lett a korábban egyosztályos iskola. Ma is annyi. 1971-ben Példás tanító címmel tüntették ki. Emlékeze­tes esztendő, akárcsak a következői Megvá­lasztják a községi pártszervezet elnökének. Ekkor kerül közelebb a szövetkezethez, amely megalakulása óta nagy fejlődésen 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom