A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-13 / 20. szám
Képes krónika JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁK Április 23—24-én tartották meg országszerte az SZLKP járási konferenciáinak második szakaszát. A CSKP Központi Bizottságának a prešovi járási pártkonferencián (kép) részt vett küldöttségét Vasil Bitek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára vezette TUNISZI VENDÉG FOGADÁSA Matej Lúčan szövetségi miniszterelnök-helyettes április 25-én Prágában fogadta Muhammad Kajamot, a Tuniszi Köztársaság ifjúsági és sportminiszterét EGYHÁZI VEZETŐK TANÁCSKOZÁSA Április 26-án a prágai Kultúrpalotában összejöttek valamennyi csehszlovákiai egyház és vallásfelekezet képviselői, hogy kifejezzék támogatásukat a júniusban Prágában megrendezésre kerülő béke-világkongresszus iránt. Ennek jelentőségéről Tomáš Trávníček, a csehszlovák előkészítő bizottság elnöke, a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnöke beszélt a résztvevőknek A FRELIMO KONGRESSZUSA A mozambiki fővárosban, Maputóban tanácskozott a Mozambiki Felszabadítási Front, a FRELIMO IV. kongresszusa. A tanácskozáson 700 küldött, valamint vendégként kommunista és munkáspártoknak, nemzeti felszabadító mozgalmaknak és haladó szervezeteknek több mint 70 küldöttsége vett részt az egész világból. — A képen: a kongresszusi palota Maputóban AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ ÜLÉSE A világ 87 országa mintegy 500 parlamenti képviselőjének részvételével Helsinkiben tartotta meg tavaszi ülésszakát az Interparlamentáris Unió. A megnyitó ülés után a résztvevőket fogadta Mauno Koavisto finn elnök és Kalevi Sorsa kormányfő. — A képen: Mauno Koavisto (balról) üdvözli E. Cuvalliert, az Interparlamentáris Unió soros elnökét IČSTK bel- és külföldi képszolgálata) AZ IDŐSZERŰ MARX A Marx Károly halála óta eltelt évszázad a világban mélyreható változásokat hozott A Marx idejében elméletben létező szocializmus megváltoztathatatlan valósággá vált és egyre nagyobb befolyást gyakorolt a világtörténelem menetére. Tovább fejlődnek a forradalmi mozgalmak, a gyarmati sorból nemrég szabadult nemzetek valóban szabad életre való jogukért küzdenek. A változások Marx elméleti megállapításainak igazát bizonyítják. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy azok közé tartozunk, akik aktívan részt vehetnek a világ forradalmi átalakításában, amint azt Marx Károly tudományosan megindokolta. Ezt hangsúlyozta Vasit Bifak a CSKP KB küldöttségének vezetője, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára azon a berlini konferencián, amelyen 150 kommunista, szocialista és más haladó párt küldöttsége tanácskozott arról, hogy Marx tanítását a jelenkorban a békéért és haladásért folyó küzdelmükben még következetesebben érvényesítsük. Marx szellemi örököseiként valljuk, hogy az emberiségnek joga van a gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedésre. Ennek az előfeltétele pedig a békés élet, amelyben senkinek sem kell félnie egy pusztító atomháború veszélyétől. Ma a szocialista országok az európai és a világméretű kérdésekben egyaránt megoldást kínálnak, tárgyalást, megegyezést javasolnak. Nem szabnak feltételeket, csupán két teljességgel érthető körülményhez ragaszkodnak. Először minden megállapodást az egyenlőség és az egyenlő biztonság szellemében kell megkötni, hiszen az egyoldalú engedmények ma nem segítenék a veszélyek csökkentését, hanem egyenesen ösztönzést adhatnának egy potenciális agresszornak. Másodszor a megállapodásokat a békés egymás mellett élés szellemében kell létrehozni minden kérdésben. Sajnos, a tőkés világ vezető hatalmának hivatalos megnyilvánulásai komoly aggodalomra adnak okot. Igaz, a Reagan nevével fémjelzett amerikai politika valójában nem új. Már a helsinki záróokmány aláírását követően az akkori amerikai elnök Ford közölte, még attól is tartózkodik, hogy az „enyhülés" szót kiejtse a száján. Utóda, Carter továbbment. Röviddel azután, hogy beköltözött a Fehér Házba, egyre erőteljesebben és aktívabban ellenséges magatartást tanúsított a Szovjetunióval szemben. Növelte a katonai kiadásokat Carter utóda, Reagan folytatta ezt a vonahezetést és nyíltan olyan irányzat megvalósításába fogott, amelynek célja, hogy katonai fölényhez juttassa az Egyesült Államokat. Azt tervezte, hogy az erő pozíciójából majd diktálni tudja a feltételeket. Ilyen módon a nemzetközi helyzet kiéleződött és teljesen új körülmények jöttek létre, melyek nemcsak a szocialista országoktól, hanem a világ összes békeszerető erőitől is azt követelik, hogy cselekedeteiket a béke• megszilárdítására összpontosítsák. A marxizmust az optimizmus filozófiájának szokták mondani. A jövőbe tekintve is bízzunk a haladás és a béke erőiben. Nem túlzás, ha azt mondjuk, elég erős a szocializmus, hogy ragaszkodni tudjon eNeihez és Marx szellemében teljesíteni tudja azt a küldetését hogy az emberiség békés körülmények között érkezzen majd el a jövő század küszöbére is. STRASSER GYÖRGY 5
