A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-06 / 19. szám

A süvöltő, ez a verébnél egy kissé teste­sebb madár egyike azoknak, amelyeket a szabadban sem nehéz felismerni. Ha­zánkban a fenyvesek tájain fészkel, de rendszeres átvonuló lévén októbertől ta­vaszig másutt is találkozhatunk vele. A süvöltőpárok évente általában kétszer, néha háromszor költenek, a fészkelési idejük Közép-Európában április második fele és július közé esik. A legújabb francia villamos motorvonat, a TGV (Train á Grande Vitesse: nagyon nagy sebességű vonat) világrekordot állí­tott fel. A menetrendszerű szerelvény óránként 260 km-es sebességgel halad­hat. Eddig a világon a legnagyobb enge­délyezett vasúti sebesség 210 km/h volt; ezt a csúcsot a Tokió és Osaka között közlekedő Tokaido tartotta. Dušan Trančík rendező legújabb filmje, a Ragadozók pavilonja az állatkertben ját­szódik. Két különböző korú és életfelfo­gású férfi viszálykodásáról szól. Gábor Pál, a világsikert aratott Angi Vera rendezője új filmet forgat. Az amerikai­­magyar koprodukcióban készülő Hosszú vágta története 1944-ben a Hortobágyon és napjainkban Texasban játszódik. Hőse egy amerikai pilóta, aki — miután lezuhan a gépe — a csikósok között döbben rá, hogy kiket is bombázott valójában. Izgalmas ka­landjai során új barátokra talál, akik későbbi életét is nagyban befolyásolják. — Ha jól emlékszem a terveire, akkor a Kettévált mennyezet után a Francia tanyát akarta filmre vinni Szakonyi Károlytól. — Igen, tényleg úgy terveztem, hogy az lesz a következő filmem, de mert francia koprodukcióban szeretném megcsinálni, nem olyan könnyű a nyélbe ütése. Pedig már egyéves munkám fekszik benne. Sok száz órát töltöttem el az írógép fölött, amíg magamévá tettem a könyvet. Arra törek­szem, hogy az én életemből, megélt élmé­nyeimből, vágyaimból és elképzeléseimből is visszatükrözzön valamit az alkotás. A film irodalmi forgatókönyve elkészült, párizsi tárgyalásaim viszont ezidáig nem jártak eredménnyel. Már többször is ott álltunk a megvalósítás küszöbén, amikor a producer visszalépett. De lehet, hogy a francia tévével már sikerül megegyeznem. Nemrég hívtak, hogy érdekli őket a téma. — Szakonyi mellett Vészi Endrétől sem szakadt el, hiszen a közelmúltban a Nyitott őszből készített tévéfilmet, amelyben Angi Verát láthattuk viszont. Úgy látszik, erős szálak kötik ehhez a hőséhez. — Engem Vészihez kötnek erős szálak, mert egyformán gondolkozunk a világról, az emberekről és az emberek közötti kapcso­latokról. A Nyitott házat meg az egyik leg­jobb művének tartom. — Jobb, mint az Angi Vera ? — Nem szeretek összehasonlítani, ezért maradjunk abban, hogy fontos műve, ame­lyet nemcsak mondanivalója miatt szeretek, hanem azért is, mert ragyogó színészi alakí­tásokra adott lehetőséget. Páger Antallal Az amerikai pilóta és a magyar kisfiú (John Savage és Kelly Reno) Ott lesz a kezem nyoma Brady (John Savage) a csikósok között talál új barátokra most dolgoztam először, csak a legnagyobb csodálattal szólhatok róla. Gálffy Lászlóról meg annyit, hogy született színész. Rendkí­vül jó szituációérzéke és kitűnő karakterizá­­ló hajlama van. — A Hosszú vágta megrendezésére hogy került sor? Mi izgatta a filmben, amikor igent mondott az elkészítésére? — Jobb lesz, ha rögtön az elején felszá­molunk egy naiv feltételezést. Azt, hogy a film nem úgy születik, hogy mi izgatja benne a rendezőt. A film megrendelésre készül. Nálunk is, külföldön is. A rendező­nek pedig két lehetősége van. Választásával vagy elébe megy a megrendelésnek, vagy pedig személyiségének erejével saját mon­danivalójára fordítja azt át. Tehát a lényeg mindenképpen az, hogy önmagát tudja-e nyújtani a filmben vagy nem. A Hosszú vágta amerikai ajánlat volt. Az Angi Vera New York-i bemutatója után ugyanis már kap­tam ajánlatot, hogy rendezzek amerikai fil­met. Most felkerestek és felkínálták ezt a lehetőséget. Sokakkal konzultáltam, mielőtt nekifogtam volna a munkának és mindenki jelentőségteljesnek tartotta egy amerikai­­magyar koprodukció létrejöttét. Még akkor is, ha az egy ifjúsági kalandfilm formájában valósult meg. És én azért vállalkoztam erre a feladatra, mert tudtam, hogy ezzel utat nyitok a kollégáimnak és a magyar filmnek. A Hosszú vágta alapvetően szerény vállalko­zás, amely a kezdetet jelenti, de hiszem, hogy perspektívát nyújt a későbbiekben. Most, amikor befejeztük a hazai forgatást, a látott anyag alapján azt mondta az amerikai producer, hogy a saját képemre alakítottam át a filmet. Ennek azért örülök, mert kezdet­től fogva arra törekedtem, hogy a maximu­mot nyújtsam. Persze a műfaj kereteiből nem lehet kilépni. A film megmarad ifjúsági kalandfilmnek, de a kezem nyoma rajta lesz. SZABÓ G. LÁSZLÓ (Bartók István felvételei) 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom