A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-29 / 18. szám
Képes krónika MARX-KONFERENCIA BERLINBEN „Kari Marx és korunk — harc a békéért és a társadalmi haladásért" néven nemzetközi tudományos konferenciát tartottak a tudományos szocializmus megalapozója halálának 100. évfordulója alkalmából. — A tanácskozást Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke (kép) nyitotta meg. PALESZTIN VEZETŐ MEGGYILKOLÁSA Iszam Szártavit, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetőségének tagját, aki megfigyelői minőségben részt vett Albufeira portugál városkában a Szocialista Internacionálé XVI. kongresszusán, április 10-én ismeretlen tettesek meggyilkolták. Szártavi a PFSZ vezetőségének mérsékelt szárnyához tartozott. NŐSZERVEZETI VEZETŐK Prágában kétnapos értekezleten tanácskoztak a szocialista országok nőszervezeteinek vezetői a nők szerepéről és feladatairól a békéért és a leszerelésért vívott harcban, valamint az idén júniusban Prá-ÉRTEKEZLETE gában megtartásra kerülő béke-világkongresszus előkészítésében. — A tanácskozást Marie Kabrhelová, a Csehszlovák Nők Szövetsége KB elnöke nyitotta meg. BIZTOSÍTJÁK A TRANZIT FÖLDGÁZVEZETÉK ÜZEMELÉSÉT A 4. számú nyitraivánkai kompresszorállomás karbantartó részlegének dolgozói gondoskodnak arról, hogy a tranzitvezetéken zavartalanul folyjék a szovjet földgáz szállítása Nyugat-Európába. — A képen: a 6 megawatt teljesítményű GT— 750 axiális kompresszor motorházának leemelése; balra fent Balontay József darus, lent Dušan Rumanovský és Farkas Jenő szerelők. (ČSTK bel- és külföldi képszolgálata) INTERHELPO A második világháború után felnőtt nemzedékek számára az Interhelpo fogalom már nem sokat mond, de talán épp ezért is szükséges beszélni róla, nehogy emléke az évek sodrásában feledésbe merüljön. Interhelpo név alatt működött az az épp most hatvan éve megalakított ipari szövetkezet, amelyet a húszas évek elején a Szovjetunióba kivándorló csehszlovák munkások a CSKP 1923 februárjában tartott kongresszusi határozata alapján a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosának, Frunzénak, az egykori Pispeknek közelében létesítettek. A fennmaradt dokumentumok szerint 1078 hazánkbeli proletár, csehek, szlovákok, németek és magyarok ingóságaikkal, szerszámaikkal, sőt itthon vásárolt gépekkel költöztek a távoli és igen elmaradott középázsiai köztársaságba, s ott ők fektették le a későbbi ipar alapjait. A Szovjetunió ebben az időben még alig heverte ki az első világháború, majd a négyéves polgárháború következményeit, amely igen nagy gazdasági leromlást idézett elő a szovjet földön. Az országot, mely a cárizmus idején amúgyis elmaradott, öthatod részében paraszti ország volt, ahol a lakosság 75 százaléka (Kirgíziában több mint 90 százaléka) nem tudott írni és olvasni, élenjáró ipari országgá, a szocialista nagyipar, a szocialista mezőgazdaság és a szocialista kultúra országává kellett változtatni. Lenin nemegyszer rámutatott arra, hogy a fejlettebb politikai rendszer, amely a dolgozók hatalmát biztosítja, egymagában még nem elégséges a győzelemhez. Erős, fejlett gazdaságot is kell teremteni. „A háború könyörtelen és kíméletlen élességgel állítja fel a kérdést: vagy elpusztulni vagy utolérni a fejlett országokat... Elpusztulni vagy teljes gőzzel előre!" — mondotta Lenin, mert „így tette fel a kérdést a történelem". A szovjet munkásság a bolsevik párt vezetésével gigászi küzdelmet folytatott, hogy megvalósítsa, amit Lenin feladatul kitűzött. Megfeszített figyelemmel kísérte ezt a harcot szerte a világon a forradalmi proletariátus, de az imperialista burzsoázia is. A Szovjetunióhoz való viszony kérdése a burzsoázia és a proletariátus közötti harc egyik fő kérdése lett és maradt. Az Interhelpo is ennek az elvnek gyakorlati megvalósításaként keletkezett. Az Interhelpo szövetkezet húsz éven keresztül állt fenn. Ipari létesítményei 1943- ban beolvadtak az akkor már fejlődő kirgiz nagyiparba. Ebben az időben a férfiak többsége már a frontokon harcolt, sokan ott voltak a Szovjetunióban megalakított L csehszlovák hadtest első harcosai között Az Interhelpo munkájának az irodalomban is megtalálhatók a nyomai. 1926—1928 között ott tanított Peter JHemnický szlovák író, és többször meglátogatta a szövetkezetei a harmincas években Julius Fučík, aki abban az időben a Fiúdé Právo moszkvai tudósítója volt Mindketten megörökítették — magyarra is lefordított műveikben — a proletár internacionalizmus megnyilvánulásának ezt az igen szép és felejthetetlen emlékét. STRASSER GYÖRGY 5
