A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-29 / 18. szám

A Csemadok életéből

dunaszerdahelyi, a bratisiavai, a kassai és a nagykürtösi járásban. Egy éve együttműködési szerződést írtunk alá a SZISZ Központi Bizottságával. Járási bizottságaink a maguk szintjén hasonlóképpen jártak el. Ennek tudható be, hogy tavaly a SZISZ-től már jelentős segítséget kaptunk a dunaszerdahelyi, a komáromi és a lévai járásban. Kapcsolatainknak kétségtelenül pozitív eredménye van. Eddig nagyobb rendezvényeinket a jnb kulturális osztályával és a járási népművelési központtal valósítjuk meg, az utóbbi időben a SZISZ és a Szocialista Akadémia járási bizottsága is besegít. Egyszóval az együttműködés iránya jó és tovább mélyül. Szövetségünknek ebből az a haszna, hogy az egyre javuló feltételek között hatékonyabban teljesítheti az alapszabályzatokba foglalt küldetését.

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS

Legutóbbi számunkban hírt adtunk a CSEMADOK KB kétnapos összüzemi értekezletéről. Ezen dr. LUKÁCS TIBOR, a KB vezető titkára értékelte az 1982-es év feladatainak teljesítését. A kétnapos értekezleten számos fontos kérdés merült fel, amelyek közül néhányra Lukács Tibortól kértünk választ.

Lukács elvtárs szövetségünk legutóbbi összüzemi értekezletén sok szó esett az állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel és kulturális intézményekkel való együttműködésről. Kielégítőnek tartod az együttműködést?

— A CSEMADOK járási bizottságainak kapcsolata lényegében megfelelő az említett szervekkel és szervezetekkel. Rendszeresen tájékoztatják őket a helyi szervezetek és a maguk munkájáról. A járási bizottság és az elnökség üléseire is meghívják a párt- és állami szervek képviselőit. Meg kell azonban jegyeznem, annak ellenére, hogy a nemzeti bizottságok kulturális osztálya elismeri a helyi szervezetek tevékenységét, sőt sokhelyütt a legjobban működő tömegszervezetként értékeli, a részéről nyújtott segítség mindezek ellenére még nem kielégítő az esetek többségében. Itt mindenek előtt a szükséges módszertani segítségre gondolok, hiszen a járási népművelési központban ma már sok olyan szakember dolgozik, akik többirányú segítséget nyújthatnának helyi szervezeteink műkedvelő csoportjainak. Ha valahol, akkor itt látjuk szükségesnek még szorosabbra vonni az együttműködés szálait. A járási nemzeti bizottságok és a CSEMADOK szervei és szervezetei között legjobb a kapcsolat a

— Minden szövetségnek, társadalmi szervezetnek elsősorban a tagsága határozza meg az életképességét Hogyan áll ezzel a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége?

— Szövetségünk munkáját, munkájának tömegmozgalmi jellegét a tagállomány határozza meg, hiszen többek között ez is hozzájárul társadalmi tekintélyének a növekedéséhez. Már a

XII. országos közgyűlés szorgalmazta és feladatul adta a nyolcvanezres taglétszám elérését. Járási bizottságaink komoly erőfeszítéseket tettek és már a

XIII. országos közgyűlés előtt jelentették: teljesítették a feladatot! A tagto-. borzásban a dunaszerdahelyi, a komáromi, az érsekújvári és a losonci járási bizottság jeleskedett. Nem lenne helyes elhallgatnom, hogy a taglétszám és az eladott tagsági bélyegek között még mindig elég nagy az eltérés. Különösen nagy a rimaszombati, a nagykürtösi, a lévai, a galántai, a bratisiavai városi és a kassai járásban. Ebből az következik, hogy járási bizottságainknak a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a tagnyilvántartásra.

— Hogyan lehetne tömören, dióhéjban értékelni az egyes járási bizottságok munkáját?

— Ez nem is olyan egyszerű kérdés. Igen nehéz tömören, az eredmények és a problémák közötti helyes arányok betartásával néhány mondatban összefoglalni azt, aminek az összüzemi értekezletünkön órákig figyelmet szenteltünk. Ezért a teljesség igénye nélkül csupán néhány példát emelek ki az értékelésből. A tagtoborzásban szép eredménnyel dicsekedhetnek a dunaszerdahelyi, a galántai, a komáromi és

az érsekújvári járásban, ezzel szemben komoly gondokkal küzd a két legnagyobb városban Kassán és Bratislavában működő városi bizottság. Legtöbb helyi szervezettel rendelkezik a rimaszombati járás, ahol az idén alakult meg a nyolcvanadik helyi szervezet. A járási szervekkel példás az együttműködés, a nagykürtösi, a rozsnyói, a kassavidéki és az érsekújvári járásban. Az ügyintézésben jó példával járnak elöl a nyitrai és a lévai járásban. A felsoroltak főképpen a szervezési élet területéről valók, az eredmények tekintettel a kulturális tevékenységet kifejtő tömegszervezet számára mégis a konkrét népművelési és amatőr művészeti munkában a leglátványosabbak és a leggyönyörködtetöbbek.

— Akkor, ha megengeded, erre irányul a következő kérdésem. Újjászerveztétek a Központi Népművelési Tanácsot és az ágazati szakbizottságokat azzal a céllal, hogy a tanácsadó testületek főleg minőségi szempontból hatékonyabb segítséget nyújthassanak. Beszélnél az újjászervezés indítékáról és a már leszűrhető tapasztalatokról ?

— Először a népművelési munka széles területét érinteném. Beletartozik a CSKP politikájának magyarázása és népszerűsítése, a munkásmozgalom veteránjaival történt találkozások, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség érzésének elmélyítése, a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek testvéri együttélése, a lenini nemzetiségi politika, a tudományos világnézeti nevelés stb. Azt szeretnénk, ha a Központi (Járási) Népművelési Tanács irányítaná a hatáskörébe tartozó területeket, meghatározná a munka tartalmát és irányát, szövetségünk céljaival összhangban. Eddig is nagy gondot fordítottunk a haladó munkásmozgalmi hagyományok felkutatására és közkinccsé tételére, megemlékeztünk a jelentősebb évfordulókról, számos helyi szervezetünk honismereti vetélkedőt szervezett. A jogi nevelésben és propagandában tanúsított aktivitásért a rimaszombati, a losonci, a dunaszerdahelyi és az érsekújvári járást illeti dicséret. Jelenleg helyi szervezeteink mellett negyvennyolc közművelődési klub működik szövetségünkben. Klubmozgalmunk egészére jó hatással vannak a bratisiavai JAIK, a dunaszerdahelyi, az újvári, a nagymegyeri, a komáromi, a nyitrai, az ipolysági, a rimaszombati, a vágsellyei és a kassai közművelődési klubok. Az irodalomnépszerűsités és a könyvvel való munka szintén jónak mondható. Kedveltek az író-olvasó találkozók és az eladással egybekötött könyvkiállítások. Járási bizottságainkban a bratisiavai városit és járásit, az érsekújvárit, a galántait és a lévait kivéve irodalmi és nyelvi szakbizottság irányítja a munkát. (Más járásokban a feltételeknek megfelelően a népművészeti tanácsok látják el ezt a munkát.) Célunk, hogy évente legalább egyszer évfordulóhoz vagy más jelentős alkalomhoz kötött akadémiát szervezzünk szlovák és magyar írók és előadóművészek bevonásával. Nyelvi szakbizottságaink közül tavaly a dialektológiai szakcsoport végezte a legeredményesebb munkát. Az önkéntes nyelvjárásgyűjtők szakmai továbbképzését országos dialektológiai értekezletünkkel segítettük elő.

— A Központi Művészeti Tanács tagjai az egyes szakbizottságok elnökei, valamint a járási szakbizottságok elnökei. Tulajdonképpen itt is átszerveződött a vezető testület

— Igen. Állandósítani akarjuk a művészeti tanács és az egyes szakbizottságok munkáját. Az újjászerveződött testület a tavalyi év második felétől már közvetlenül irányítja a járási bizottságok művészeti tanácsának munkáját. Törődik az amatőr csoportok és egyének műsorpolitikájának javításával, eszmei-politikai tartalmával, a csoportok és tagok számának növelésével, a repertoár bővítésével, a tanulóifjúság bevonásával, a központi fesztiválok és versenyek színvonalának emelésével. Központi rendezvényeink közül a XIX. Jókai-napokat említem elsőként. Kitűnő szervezés és hangulat jellemezte. A csoportok jól felkészültek, a vers- és prózamondók versenye is magas színvonalú volt. A VII. Dunamenti Tavaszról is ugyanezt mondhatom, bár érződött, hogy a csoportoknak nincs nagy választási lehetőségük. A XXVII. Országos Népművészeti Fesztivál tavaly is tömegeket mozgatott meg. Újdonságnak számított és jó visszhangot keltett a néprajzi vásár. A tánccsoportok jól felkészültek, s a szakemberek véleménye szerint több csoportunk is esélyes a „B" kategória megszerzésére. A XXVII. Országos Kulturális Ünnepség néhány müsorblokkja viszont kívánnivalót hagyott maga után, ebből levontuk a tanulságot és az idén már vonzóbb műsort szeretnénk biztosítani a hálás közönségnek. A Kodály-ünnepséget Somorján tartottuk meg. A Tavaszi szél... területi döntőin 1500 szereplő vett részt. Tavaly 1012 együttesünk, csoportunk és kórusunk fejtett ki aktív tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy szövetségünk tagságának megközelítőleg 25 százaléka közvetlen résztvevője, művelője amatőr művészeti mozgalmunknak. Tavaly további gyermek- és ifjúsági kórusok alakultak. Az ének-zenei mozgalomban két fesztivált rendezünk 83-ban: a Csengő Énekszót és a Melódia '83-at. Nem vagyunk elégedettek az amatőr színjátszó csoportok és kisszínpadok számával, még akkor sem, ha tudatosítjuk, hogy néhány új csoport állandósította tevékenységét. Továbbra sem sikerült fellendítenünk az esztrádcsoportok