A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-08 / 15. szám
Képes krónika TYIHONOV LÁTOGATÁSA BELGRÁDBAN Hivatalos baráti látogatáson járt Belgrádban Nyikolaj Tyihonov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke (a képen balról) és tárgyalásokat folytatott Milka Planinccal. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság miniszterelnökével (jobbról a második) a két ország kapcsolatairól ÜLÉSEZETT A CSEH NEMZETI TANÁCS A Cseh Nemzeti Tanács kétnapos ülésén a kormánynak programnyilatkozata teljesítéséről szóló jelentését tárgyalta meg. A jelentést Jozef Korčák cseh miniszterelnök terjesztette elő (kép) CSEHSZLOVÁK-MAGYAR GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Rudolf Rohlíček csehszlovák és Marjai József magyar miniszterelnök-helyettes vezetésével március 22-én Komáromban (Komárno) ülésezett a csehszlovák—magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság. — Az ülésről készült felvételen balról az első Rudolf Rohlíček, jobbról az első Marjai József ELTEMETTÉK MARIANELLA GARCÍA VILLÁST A sálvadori főváros közönségének nagy részvéte mellett San Salvadorban március 19-én temették el Marianella García Villást, az emberi jogok salvadori bizottságának elnökét, akit kormánykatonák a fővárostól északra brutálisan meggyilkoltak. — A képen: az édesanya meggyilkolt leányának koporsójánál A LAKOSSÁG TILTAKOZÁSA AZ ENTERPRISE JAPÁN KIKÖTŐBE BEFUTÁSA ELLEN A japán alkotmány kimondja, hogy tilos az ország területén és felségvizein nukleáris fegyvereket állomásoztatni. Ezért váltott ki nagy felháborodást és tiltakozást a helyi lakosság körében az Enterprise amerikai hadihajó befutása Szaszebo kikötőjébe, mivel elterjedt az a gyanú, hogy a négy további naszád kíséretében japán felségvizekre érkezett Enterprise nukleáris fegyvereket hordoz a fedélzetén (ČSTK be!- és külföldi képszolgálata) EREDMÉNYEK ÉS GONDOK• Politikai beszámoló is lehet izgalmas olvasmány. Erről ismét meggyőződtem, amikor belelapoztam abba a jelentésbe, amelyet a szövetségi kormány terjesztett a parlament elé az 1981-ben jóváhagyott programnyilatkozatának teljesítéséről. A beszámoló vezérmotívuma: szocialista gazdaként kell viszonyulnunk feladataink teljesítéséhez, tudatosítva, hogy mi nemcsak az értékek használói és fogyasztói vagyunk, hanem egyúttal termelői és előállítói is. hogy az egyéni érdekek kielégítése elválaszthatatlanul összekapcsolódik az egész társadalom érdekeinek kielégítésével. A közös munkáért vállalt felelősség arra kötelez hogy csak azt osszuk el. amit kitermeltünk, ne éljünk a következő évek rovására, és állandóan szem előtt tartsuk, hogy már ma meg kell teremtenünk a jövőbeni fejlődés feltételeit. Ezeknek a társadalmi összefüggéseknek mércéjével mérve volt hasznos Ľubomír Štrougal miniszterelnök beszámolóját olvasni, mert a maga nemében megnyugtató, amikor helyzetünkről, kilátásainkról beszél, nyíltan bíráló, amikor fogyatékosságainkat ostorozza, mozgósít, ahol mindannyiunk feladatait vázolja. Ebben a bonyolult világpolitikai és gazdasági helyzetben amelyben ma élünk, nem volt könnyű megbirkózni sem a tőkés országok részéről ellenünk — például a hitelpolitika terén — alkalmazott diszkriminációval, sem a nyersanyagok, fűtőanyagok behozatalának csökkentésével, vagy akár a rossz mezőgazdasági termés következményeivel. És mégis, ilyen körülmények között is sikerült csökkentenünk külföldi adósságainkat, ami annál is nagyobb eredmény, hiszen ezt ma kevés állam vezetői mondhatják el országunk polgárainak. A külföldi adósságok csökkentése a nem egyszerű helyzetben erősítette a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát. Ebben az időszakban bankjaink biztosították az ország fizetőképességét. Csehszlovákia azon kevés ország közé tartozik, amelyeknek ez sikerült. Hozzájárult ehhez, hogy kedvezőbbek lettek a cserearányok és számos importkorlátozó intézkedés. Ezeknek a tényezőknek köszönhetően sikerült megőrizni elért életszínvonalunkat. Ez kétségtelenül az ország gazdasági erejéről tanúskodik annak ellenére — mint azt miniszterelnökünk is megállapította — hogy számos újonnan felmerült gazdasági problémát nem sikerült leküzdeni. De a kormányzat így is gondoskodott a gazdasági fejlődésről, a lakosság szükségleteinek kielégítéséről. A megváltozott feltételek között egyre nagyobb jelentősége van a gazdaságirányítás tökéletesítésének. A termelési-gazdasági egyesülésnek és vállalatoknak bővült a jogköre, s ezzel természetesen felelősségük is megnövekedett. És itt szükséges szó szerint idézni Štrougal elvtárs figyelmeztető szavait: „Senki se gondolja, hogy a társadalom — mint eddig tette — a végtelenségig fedezi a vállalatok és a termelési-gazdasági egyesülések minden olyan veszteségét, amely a nem hatékony és rossz minőségű, eladhatatlan árukat előállító termelésből származik. Ugyanígy a vállalatok se számítsanak az idén arra. hogy a bank szüntelenül hitelekkel fogja támogatni a tervezett készletek túllépését." Ehhez az igen komoly figyelmeztetéshez hadd fűzzük még hozzá, hogy az irányítás és tervezés rendszere nálunk nyitott, s ezért a következő lépéseket folyamatosan és rugalmasan fogja a párt- és állami vezetés megtenni, úgy, ahogy azt a helyzet megkívánja. Már a XVI. kongresszus figyelmeztetett arra. hogy haladéktalanul törekedni kell a vezető gazdasági dolgozók gondolkodásának és magatartásának olyan megváltoztatására, hogy teljes támogatásban részesüljenek azok, akiknek van bátorságuk és érzékük az új dolgok iránt, akiknek nagy a szaktudásuk, határozottak, nerp félnek a konfliktusoktól és az akadályoktól. Ahhoz, hogy — képletesen szólva — országunk hajója a még mindig háborgó tengereken biztonságosan haladhasson, sok mindenre szükség van, többek között fel kell ismernünk a fejlődés új irányzatait. Más szocialista országokban és a világ más tájain is keresik a távlati tervek kidolgozásának optimális módjait. Mindannyian tudjuk, hogy a hosszútávú fejlesztési koncepciók kidolgozása nem egyszerű feladat. Sok az ismeretlen tényező, és nagyfokú bizonytalansággal kell számolni. Ezért, amint azt beszámolójában Štrougal elvtárs most ismét leszögezte, szüntelenül aktualizálni és pontosítani kell a hosszútávú stratégiát, hogy megközelítse a KGST keretei között országunk valós szükségleteit és lehetőségeit, s általában tekintetbe vegye a világban végbemenő fejlődést. Ez annál is fontosabb, mert így szüntelenül össze kell hogy hasonlítsuk eredményeinket a világgal, más fejlett szocialista és nem szocialista országokkal. Terveink megvalósításához békére, biztonságos, kiegyensúlyozott életre van szükség. STRASSER GYÖRGY 5
