A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-08 / 15. szám

A Gsemadok életéből A nyolc­vanadik A CSEMADOK rimaszombati (Rim. Sobo­ta) járási bizottságának titkársága a főtér Tátra szálló mögötti utcájában van. Ott kér­dezem Pál Gyulától: — Mi újság? — Királyiban megalakult a nyolcvanadik he­lyi szervezet. — hangzik röviden a válasz. A titkár még nincs negyvenéves, nős, egy fiúgyermek édesapja. Szívében most is új­­básti, ahol született, ahonnan 1968-ban véglegesen elköltözött Feledre (Jesenské), saját családi házába. Újbáston járt elemibe, aztán Füleken (Fiľakovo) érettségizett a ma­gyar oktatási nyelvű gimnáziumban, majd a nyitrai Tanárképző Főiskolán biológia-, föld­rajz-, állampolgári nevelés szakos képesítést szerzett. — Mikor kerültél kapcsolatba a CSEMA­­DOK-kal? — Elsőéves nyitrai főiskolás koromban. Rendszeresen látogattam a főiskolás klubot, ahol akkor az előadások, irodalmi estek vol­tak divatosak. Évfolyamtársa voltam Batta Györgynek, aki egyik fő mozgatója volt a dolgoknak. Kiderül azonban, hogy már korábban is köze volt szövetségünk munkájához. Füleken két évig volt tagja a gimnázium tánccsoport­jának. Járási versenyeken, CSEMADOK-na­­pokon, ottani helyi ünnepségeken szerepelt. Nyitráról Újbástra került vissza tanítani, s mindjárt beválasztották a helyi szervezet ve­zetőségébe. Szülőfalujában a színjátszásnak hódoltak akkor. A katonaidő letöltése után még mindig Újbást volt az állomáshelye. Ekkor már be is tanított színdarabot, de nem emlékszik a címére. Régi darab volt. Aztán nemcsak lakóhelyet változtat, állomáshelyet is. Feledre helyezik át tanítani. — Itt már több minden történt velem. Meg­választottak a helyi szervezet elnökének. Párttagjelölt lettem, és feladatul kaptam a helyi szervezet felrázását tespedtségéből. Jó vezetőséget sikerült összehoznunk, vegyes tánccsoportot alakítottunk, amellyel járási fesztiválokon, CSEMADOK-napokon szere­peltünk. 1974-ben járási elsők lettünk. Szín­játszó csoportot is alakítottunk. Siposs Jenő: Bolondos nyár című darabjával ugyancsak első helyezést értünk el 1975-ben. Még citeraegyüttest is sikerült létrehoznunk. Elő­adások, író-olvasó találkozások is szerepel­tek műsorunkban. 1971-től 1976 decembe­réig voltam a helyi szervezet elnöke. Tulaj­donképpen titkárrá választásomig. Pál Gyula 1976. december 1-től járási titkár. Egy nemzetiségileg majdnem fele-fele arányban vegyes lakosságú járásban. Het­venkilenc helyi szervezetet tartottak akkor nyilván. Most már nyolcvanat. A tagállomány 7222. Tizenöt egész háromtized százaléka a járás magyar nemzetiségű lakosságának. Eb­ben az esztendőben 300 új taggal szeretnék növelni a taglétszámot. Minden helyi szerve­zet tudja, hány új tagot kell szereznie, hogy a tervezett növekedést elérjék. Harmincöt tagú járási bizottság és kilenctagú elnökség irá­nyítja a kulturális munkát. Bíró Géza pedagó­gus a járási bizottság elnöke. Sokszor fellapozom Ujváry Zoltán 1977- ben megjelent Gömöri népdalok és népbal­ladák című könyvét. A járás jó néhány közsé­ge forráshelye a szerzőnek. Idézhetném sor­ban a szebbnél-szebb népdalokat. — Sok az éneklőcsoportunk. Van belőle vagy tizenkilenc. Gondoskodnak róla, hogy a népdalok ne merüljenek feledésbe. A színját­szó csoportok számára sem panaszkodha­tunk. Bár a tavalyi 10-röl 6-ra csökkent a számuk. Nem az érdeklődéssel van baj. Nem jutnak elég színdarabhoz. Két jó színvonalú vegyeskarunkra is büszkék vagyunk. A rima­­szombati háromszoros aranykoszorús minő­sítésű, eddig még minden Kodály-napokon jelen volt. Ebben az évben ünnepli megala­kulásának 20. évfordulóját. Tavaly a Kulturá­lis Minisztérium Vörös jelvénnyel tüntette ki az énekkart. A tornaijai kórus még csak hétéves, de tavaly óta ezüstkoszorús minősí­tésű. Több énekkarunk jelenleg nincs, pedig szervezésükre lenne lehetőség. Például Os­­gyánban, Serkében. Sajnos, nincsenek kar­nagyok. — Ha már az amatőr népművészeti munká­nál tartunk. Mondanád tovább ? — Gyermek citeraegyütteseink szintén megérdemlik a figyelmet. Közülük a péter­­falai a legjobb. Ott lesz a Tavaszi szél... idei országos döntőjében. Az almágyi és a feledi csoport is jó. Gyermek tánccsoportja­ink legjobbja a gortvai. S ha már a tánccso­portokat említettem, hadd mondjam a velük kapcsolatos gondokat is. Az érdeklődés nagy volna, de a szűkös anyagi lehetőség és a koreográfusok hiánya kedvezőtlenül szól­nak bele a dolgok alakulásába. Jelenleg két A feledi magyar oktatási nyelvű általános iskola leány-tánccsoportja a járási dal- és táncünnepélyen Pál Gyula A nagy múltú rimaszombati Gömör néptánc-csoport A gortvai általános iskola gyermek folklórcsoportja, amely tavaly Likav­­kában, a gyermekcsoportok szlová­kiai országos versenyén első helyen végzett Archívumi felvételek ttíltHvv 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom