A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-18 / 12. szám
— 'íl ■ uni .ni.«.. MR *Wmm J‘ 'ilMAJ Wimwšsm HMÉM rfcW&Sp: 1. A MÚZEUM ÉPÜLETE 2. SZUSZÉK - XIX. SZÁZAD 3. A MÚZEUM IGAZGATÓJA JAROSLAV SVOREŇ ÉS DOLGOZÓJA B. KOVÁCS ISTVÁN RÉGÉSZ 4. ÚJ LELET 5. LÖPORSZARU A XV. SZÁZADBÓL 6. ÓRÁK ÉS ÖTVÖSMUNKÁK A XVII.—XVIII. SZÁZADBÓL PRANDL SÁNDOR FELVÉTELEI Jelentős eseménysor zajlott le a közelmúltban Rimaszombatban (Rimavská Sobota). A kulturális élet vezetői, a közművelődés területén szorgoskodó dolgozók, a város és a környék lakosai ünnepi üléssel, gazdag tartalmú szemináriummal és számos egyéb rendezvénnyel emlékeztek meg a Gömöri Múzeum megalapításának 100. évfordulójáról. A múzeum történetét jól megszerkesztett, érdekes kiállítás tárta a nagyközönség elé. A Gömöri Honismereti Társaság „Obzor Gemera" című nívós közlönyének egy teljes számát (60 oldal) a múzeummal és a jubileummal kapcsolatos írások, képek töltötték meg. Ma, midőn az ünneplés felemelő — ám a múzeum dolgozó számára bizony szokatlan — hullámverése már lecsitult, ismét a régi mederben, csöndes és termékeny zavartalanságban végzik mindennapi munkájukat Jaroslav Svoreň igazgató, B. Kovács István régész, Dr. Oľga Öomajová etnográfus és kollégáik. A múlt század második felében, főként pedig a kiegyezés után, egyre erősebbé vált az az országos törekvés, hogy nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is elő kell segíteni a tudományos ismeretterjesztést és a különféle kutatásokat. Gömör-Kishont területén e szándék két mozzanatban nyilvánult meg markánsan: az orvosok és természetvizsgálók társasága 1867-ben Rimaszombatban tartotta meg XII. vándorgyűlését, a történészek testületé pedig 1876-ban Rozsnyón bonyolította le nyári tanácskozását. Az országos buzgólkodás keretében a múzeumügy is előtérbe került. Az Andrássyak 1903-ban Krasznahorkán családi múzeumot létesítettek, s azt 1906-ban a nyilvánosság számára is megnyitották. A múzeumügy elörevitelében mégsem ez az iparkodás volt Gömörben a döntő tényező, hanem a középiskolában megindult a szertári gyűjtőmunka. A rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium 1876-ban már gazdagon ellátott állattani, növénytani, geológiai szertárral, valamint jelentős fegyver-, edény és éremgyűjteménnyel dicsekedhetett. S mind sűrűbben nevezték a gyűjteményeket „iskolai múzeum"nak, melynek hosszú ideig Fábry János tanár volt a gondozója, aki később a Gömöri Múzeum egyik megalapítója és első igazgatója lett. 1877-ben a gömöri tanítók egyesülete — a rimaszombati Groó Vilmos javaslatára — jóváhagyta az oktatási segédeszközök városi múzeumának megalapítását. Ez a múzeum 1879-ben az akkori megyeházán helyiségeket is kapott, s vezetésével Fábry Jánost és Groó Vilmost bízták meg. A gyűjtemény megyei múzeummá való átszervezését is a pedagógusok kezdték szorgalmazni. 1882-ben azzal fordultak az illetékes hatóságokhoz, hogy nagyszabású művészeti és régészeti kiállítást akarnak rendezni Rimaszombatban, melyen a megyében élő 12
