A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-18 / 12. szám
Következő számunk tartalmából: Mécs József: AZ ORVOSEGYETEM FALAI KÖZÖTT Bogoly János: VÉDETT NÖVÉNYEINK Miklósi Péter tátrai riportja Gál Sándor: CINI, CINI, DÜ ... Keszeli Ferenc: JAKOBY GYULA KÖSZÖNTÉSE VAN-E VÍZHIÁNY FÖLDÜNKÖN? Képzőművészeti sorozat: A HÉT GALÉRIÁJA Címlapunkon Bistika V. felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35. Felelős: Ozsvald Árpád főszerkesztőhelyettes. Telefon: 336-686. Főszerkesztő-helyettes: Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkéhq .13, VI. poschodie, tel.: 522-7$,. él 5 85 Bratislava, Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. AZ É/jO MARX Óriásra emlékezik a világ. Száz éve, hogy 1883. március 14-én meghalt Marx Károly német filozófus, a nemzetközi munkásmozgalom lángeszű tanítója és vezetője, a tudományos szocializmus, az új politikai gazdaságtan, valamint a dialektikus és a történelmi materializmus megteremtője, a társadalomban lejátszódó számos törvényszerűség felfedezője. Hatvanöt éves volt, amikor feleségének 1881. december 2-án és legidősebblányának 1883. január 11-én bekövetkezett halála után a sok-sok megrázkódtatás, csapás és szinte emberfeletti munka következtében, testileg, lelkileg összetörve „csendesen elszunnyadt karosszékében’'. Az idézőjelbe tett szavakat nagy barátja és harcostársa, Engels írta róla a Marx Károly élete című dolgozatában. Az új kor legnagyobb megálmodója a Rajna menti Trierben született 1818. május 5-én. A gimnázium elvégzése után előbb jogot, majd történelmet és filozófiát tanult. Egyetemista korában még Hegel híve. de hamarosan hátat fordít Hegelnek és az idealista filozófiának is. Az egyetem elvégzése után mint gyakorló szerkesztő és újságíró tette meg az első lépéseket a materialista és a kommunista ideológia felé. Párizsi tartózkodása idején (1843—1845) ismerkedett meg behatóbban a francia forradalom történetével, a materialista filozófusok és az utópista szocialisták műveivel. Tanulmányai eredményeképpen már ezekben az években az idealista filozófiát és a burzsoá társadalmat bíráló fontos cikkeket, tanulmányokat írt. Bár előzőleg már leveleztek egymással, Marx először Párizsban találkozott 1844 szeptemberében Engelsszel. A személyes találkozás után szövődött a nagyszerű, egész életre szóló barátság, kezdődött a közösen vívott harc, és indult meg a proletariátus tudományos ideológiájának a kidolgozása. Marx önállóan alkotott munkáit ettől az időtől kezdve számos Engels-szel közösen írt mű gazdagította. (A szent család, A német ideológia, A Kommunista Kiáltvány stb.) Az akkori társadalmat bíráló cikkei miatt Marxot 1845-ben kiutasították Franciaországból. Az akkor már meggyőzödéses materialista forradalmár Brüsszelbe utazott, ahol munkásegyletet alapított, széleskörű felvilágosító munkát végzett és harcot folytatott a különféle kispolgári szocialista irányzatok ellen. A tizenkilencedik század legjelentősebb munkásegyesülete. Az Igazak Szövetsége 1847 tavaszán Marx és Engels kezdeményezésére átalakult Kommunisták Szövetségévé. E szövetség programjaként született meg Marx és Engels nagy alkotása, a tudományos kommunizmus eszméinek első, alapvető műve: A Kommunista Kiáltvány. A proletariátus és a kapitalizmus fejlődése közötti összefüggéseket elemezve Marx is, Engels is abból indult ki, hogy a munkásosztály a legfejlettebb termelési eszközökhöz kapcsolódó, a termelés növekedésével együtt növekvő, egyre szervezettebb, fegyelmezettebb, állandóan fejlődő osztály a kapitalizmus viszonyai között a leginkább elnyomott osztály. Klasszikus nagy műve, a Kommunista Kiáltvány a proletariátus gazdasági és társadalmi helyzetéből vezeti le álláspontját az erkölcsről, a törvényről, a nemzetről, a vallásról, és indokolja a munkásosztálynak a létezésétől elkezdődő harcat a burzsoáziával. A munkásosztály történelmi küldetését A Kommunista Kiáltvány többek között így határozza meg: a proletariátus legfontosabb feladata az, hogy osztályerejét megszervezve megdöntse a burzsoázia uralmát, megszerezze a politikai hatalmat, önmagát uralkodó osztállyá emelje és kivívja a demokráciát. A politikai hatalom birtokában a munkásosztálynak köztulajdonba kell vennie a termelési eszközöket, megszüntetve ezzel a kizsákmányolás lehetőségét. A termelési eszközök magántulajdonának megszüntetése nyomán fokozatosan eltűnnek a társadalmi osztályok és az osztályellentétek. Elhal az állam, és a régi társadalom helyére olyan lép, amelyben kialakul az egyes ember és a közösség szabad fejlődésének egymást feltételező kölcsönhatása ... A több mint száz éve megfogalmazott gondolatokat a munkásosztály ma — teljesítve történelmi küldetését — a gyakorlatban valósítja meg. A Kommunista Kiáltvány című tanulmányt követően Marx még számos müvet írt. Közülük tudományos munkásságának csúcspontját jelentő A töke című háromkötetes mű a legfontosabb. Megírásához hosszú éveken át napi tíz órát dolgozott a British Museum könyvtárában, majd utána odahaza, késő éjszakáig. Mintegy ezerötszáz könyvet olvasott el, hogy a vizsgált kérdések minden vonatkozását megismerje. Nemcsak közgazdasági kérdéseket tanulmányozott, hanem történelmet, jogot, természettudományokat, technológiát, matematikát és nyelveket is. Hatalmas tudású ember volt, amit az is bizonyít, hogy minden nagyobb európai nyelven olvasott, és három nyelven — néme-2
