A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-11 / 11. szám
Hősünk másnap elmegy a vaskereskedésbe, hogy osztrák gyártású biztonsági zárszerkezetet vegyen. Az első pofont a kirakat előtt kapja, ahol a zárszerkezetek felárcédulázva reklámoztatnak, mely cédulákból kiderül, hogy a legolcsóbb zár háromszáz, a legdrágább kétezer, írd és mondd: kettőezer korona. Nem hisz a szemének, bemegy az üzletbe, ahol az eladó az árakat megerősítve eloszlatja hősünk kételyeit, aki azt kérdezi még: vajon az olcsóbb zárak a kisstílűbb tolvajok ellen védenek-e, míg a kettőezer koronásak a nagystílű betörők ellen ? Hazaindul, de ismét elvéti a saját a lakáscímét és vesztére ugyanoda téved, ahonnét tegnapelőtt elvitték őt a rendőrök. Sebaj, ha már itt vagyok, engedjék meg, hogy bocsánatot kérjek, igazán nem szándékos ... ekkor kapja a második pofont, de ez a pofon már nem szimbolikus. Ez a pofon már fáj is, hiszen annak a fiatalasszonynak a bicepszes férje adta, aki hősünket minap alva találta egy esti lap alatt... De hiszen tudjuk. Ezekután nagynehezen mégiscsak hazatalál. Most már a saját lakásában, a saját feleségének adja elő saját felháborodását. — Képzeld I Olvasom az újságban, hogy osztrák importból származó biztonsági zárakkal bővült kereskedelmünk piaci kínálata. No, mondom, ezt nekem találták ki, megyek, és veszek egyet, méghozzá a legbiztonságosabbat. És mit gondolsz, menynyibe kerül ez a zár? No mit gondolsz? Kettőezer korona, pontosabban: ezerkilencszázhatvan. Hallottál már ilyet. Hihetetlen, de sajnos, igaz. Amikor ezt az árcédulát megláttam, elfelejtettem a saját nevemet. de eszembe jutott a saját fizetésem. Egy becsületes dolgozó ezt az árat csak akkor tudja megfizetni, ha eladja a családi ezüstöt. Igenám, de hol van az a becsületes dolgozó, aki családi ezüsttel rendelkezik? De akkor ki veszi meg ezeket a kétezer koronás zárakat? Nyilván az. akinek futja rá. Mert akinek futja rá, annak biztosan van is mit féltenie a betörőktől. Ilyen zárra csak a tolvajnak futja, de minek neki, ha egyszer a tolvaj a tolvajt nem lopja meg. Mert nem mondom, ha kölcsönre, részletfizetésre is árusítanák ezeket a zárakat, akkor előbbutóbb néhány becsületes, magamfajta dolgozó is hozzájuthatna. Persze csak azért, hogy megkímélje magát attól, ami velem is történt. Mert nem a tolvajok ellen kéne nekem ez a szerkezet. Mit visznek el, no mit vihetnek el? A bútor nehéz, a tévét vihetik, a könyv nem kell nekik, — akkor meg minek tőlük tartani, hiszen készpénz sosincs annyi a háznál, hogy egy ilyen zárra elég legyen. Ekkor szólal meg a feleség. — Szörnyűség, hogy te milyen rosszindulatú ember vagy. Hát hogy lehet vadidegen, ismeretlen emberekről feltételezni, hogy azok tolvajok?! Rettenetes alak vagy. Vedd tudomásul, hogy nem élek veled tovább! Elválok. Egy hónap múlva lezajlott a bontóper és hősünk felesége elköltözött ahhoz a férfihoz, aki történetünkben mezítelenül suhant át az előszobán, kinek villáján bezzeg volt osztrák importból származó biztonsági zárszerkezet — potom kettőezerért. KESZEU FERENC maradna idő a szép könyveknek írására, vagy azoknak csak olvasására is. "Tehát: fontos a külszín, ám ennél jóval fontosabb a belbecs. A „festett dámákat" teszi nevetségessé az 1790. május 26-án megjelent gunyoros hangú epigramma szerzője: „Éjjel, hogy lárma lett: tűz! tűz! — ijedtében / Kifutott egy dáma csak alsó ingében; / S házánál azt jobban sajnálta, hogy haját / Benn hagyta és fogait, fél szemét, orcáját, / így hogy haja nem volt és színe sem volt festve; / Nem esmérték, akik majd imádták estve." A Mindenes Gyűjtemény számos érdekessége mellett is ki kell emelni azt a rendszerességet, amellyel Péczeli — szinte a mozgalomindítás, mozgalomszervezés hitével — számról számra helyet biztosított a különféle elmét élesítő, nyelvkészséget fejlesztő találós kérdéseknek (enigmáknak) és szórejtvényeknek (logogrifeknek). Ezek írásában elsősorban is az ifjúságra és a nőkre gondolt: „Nagy reménységünk vagyon . .. afelől, hogy minden poézist szerető érdemes uraink, főképpen pedig asszonyságaink... ilyen találós mesékkel, rejtett szókkal gyakorta fogják ezen gyűjteményünket ékesíteni, vidámítani." A felhívásnak megvolt a foganatja, s az 1790. január 9-i számban a következő levelet olvashatjuk a soproni K.I.P. tollából: „Örömmel jelentem az Uraknak, hogy már az első nyomtatvány (a folyóirat első száma — T.L. megj.) is annyira felébresztette az itt való szépeknek elméjüket, hogy már egymással vetekedve csinálják a meséket, logogryfokat." A nem különösebben eredeti tehetségű, ám minden erejét és egészségét néhány évi szorgalmas és áldozatos munkában felőrlő Péczeli „a virtusnak a gyenge szívekben lehető bécsepegtetésében", „a könyvekben még kevéssé gyönyörködő köznépnek az olvasásra való szoktatásában" találta meg élete értelmét. A Mindenes Gyűjtemény közleményeinek nagyrészét a népfelvilágositó, népnevelő anyagok tették ki, s ezen belül is jelentős helyet foglaltak el az asszonyok családfenntartási és háztartási munkáját segítő tanácsok, írások. Hogyan kell a „ténta-motskot" eltávolítani a ruhából, tojás helyett friss hóval tésztát készíteni, nyáron italt hűteni, „földi almából" (krumpliból) kenyeret sütni; mik a tünetei különböző betegségeknek, mely házilag elkészíthető gyógyszernek mi a receptje, melyek az elsősegélynyújtás alapkövetelményei, a betegápolás feltételei, miért van nagy fontossága a „ferdésnek" — Csupán találomra emeltünk ki itt néhányat a címek közül. S mutatóul közöljünk legalább egyet a hasznos tanácsok közül is arról, „hogy kell a sárgarépából szüropot készíteni": „A sárgarépát tisztítsd meg, vagdald apróra és főzd meg, míg egészen megpuhul. Azután töltsd tiszta zacskóba, nyomtasd meg kővel, hogy a nedvessége valamely edénybe lassanként kicsepegjen. Ezt a levét főzd meg a tűznél mindaddig, míg mézforma sűrűségű nem lesz! Ha jól gondját viseled, két-három esztendeig is eláll. Hasznai ezek: Akármely ételbe méz gyanánt teheted. Ha reggelenként a kisgyermekeknek egy kanállal adsz belőle, a gelesztáktól megtisztulnak." Tessék, ki lehet próbálni! Ezzel végére is értünk a kétszáz évvel ezelőtti Mindenes Gyűjtemény azon közleményei felsorolásának, ismertetésének, melyek elsősorban a nőolvasók érdeklődésére számítottak. Mostanról visszanézve talán úgy tűnhet, hogy nem volt sok belőlük. De számuk, a korabeli viszonyokat véve alapul, nem is mondható kevésnek. S mi több: a komáromi folyóirat ilyen tárgyú írásai, eme törekvései sok tekintetben úttörő jelentőséggel bírnak. ' A szöveget, s a többi idézetet is, mai helyesírásban, ám az eredeti újságnyelv jellegzetességeinek meghagyásával közöljük: a ma már nem vagy csak ritkán használatos szavaknál feltüntetjük a jelentésüket. — T. L. megj. LEGYEN GYAKORLATIAS pénzügyi gondjainak intézését bízza a SLOVENSKÁ ŠTÁTNA SPORITEĽŇA legközelebbi kirendeltségére . nyisson SPOROZSIrO-SZAMLAT az alAbbi előnyöket Élvezheti ■ sok időt megtakarít ■ pontos áttekintése lesz a vállalt és a végrehajtott fizetések állapotáról ■ nem kési le az egyes terminusokat ■ elejét veszi az esetleges kellemetlenségeknek ■ bevásárláskor csekkel fizethet ■ készpénzt vehet fel bármely városban a CSSZSZK egész területén ■ a betét összegének megfelelő 2%-os kamatjuttatásban részesül Kérjen felvilágosítást és vegye igénybe a SLOVENSKÁ ŠTÁTNA SPORITEĽŇA előnyös szolgáltatásait 23
