A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-11 / 11. szám
Jogi tanácsadó r~v míg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul í I I Róma és a világ is." A mondás természetesen egy rómaitól I I származik, s bölcsességében — egyelőre — nincs okunk kétel- I I kedni: áll a Colosseum, áll Róma, áll a világ! Viszont egy kicsit I ■ I Pusztul a Colosseum is, pusztul Róma is, és mintha egy kicsit IMI pusztulna, önmagát pusztítaná a világ is. így aztán egyszerre minden öröknek és mulandónak tűnik. Örök maga a Város, s fennmaradt egykori büszkesége, a Forum Romanum. A nevezetes római hét halom egyikéről, a Capitoliumról remek kilátás nyílik az antik Róma maradványaira, a háromezer éves város romjaira. Legtávolabb a Colosseum barnás-vöröses falai magaslanak. Először, négy évvel ezelőtt innen pillantottam meg a romokat. Most, hogy ismét Rómában járok, újra feljövök a Capitolium délkeleti oldalára. Elsőként is megállók a magas, karcsú oszlop előtt, amelyen a híres szobor áll, azt ábrázolva, hogyan szoptatja a nőstényfarkas Romulust és Remust. A sok városalapító monda közül ez az egyik legismertebb: persze csak annyi, hogy Rómát i. e. 753-ban alapították. Gyorsan, viszonylag rövid idő alatt fejlődött hatalmassá, óriássá, világhódító uralkodók, császárok városává, egy földrésznyi birodalom központjává. Reggel kilenc óra. A Capitolium oldaláról egy ócska, félig nyitott drótkapun keresztül már próbáltam korábban bejutni a Forum Romanum területére, de az erélyes kapuőr kitessékelt: a rend az rend, csak kilenctől a főbejáraton keresztül. Ücsörgők hát a főbejárat, az egyszerű téglaépület tövében s várom a nyitás pillanatát. Közelemben éppen egy szuvenírárus rakja ki hosszú asztalára giccses portékáit: a bent látható kövek-romok kicsinyített gipszmásait, könyveket, diaképeket. Apró szobrok, szobortöredékek kerülnek az asztalra, amelyeket néhány perc múlva az árus igyekszik rátukmálni a világ minden tájáról ide özönlő turistákra. Talán sehol ennyi idegen, kíváncsi ember nem gyűlik össze, mint éppen itt, a Forum Romanum környékén. Nyitják a kaput, elsőnek lépek be az ókori város szívébe. Kövek, épületmaradványok, romok, hatalmas, falak nélkül árválkodó oszlopok — suta világ. Ennyi maradt a világhódítók, a zsarnok császárok városából, az ókori Rómából. Ennyi, ami közelről szemlélve mégis mestermunka, szép, csodálatos, lenyűgöző ... E romok Constantinus idejéből, a háromszázas évekből maradtak fenn, hiszen korábban Róma sokszor újjáépült és megváltozott. Közel tizenkét évszázadba került, míg kialakult ma is látható, fennmaradt arca, amelyben számomra az arányok, az emberszabású méretek, a tökéletes pontossággal végzett munka szépsége a legmegkapóbb: az oszlopok, a boltívek kecsessége, egy-egy kő, tégla egymáshoz illeszkedése, szabályos mértani pontossága, a középületek tágassága, a templomok fensége... S az út, az utak, amelyre a rómaiak mindig igen nagy súlyt helyeztek. Itt, Saturnus isten templomának közelében giz-gazok között látható a híres O mérföldkő, a Miliarium Aureum — arany mérföldkő — egy töredéke. Innen indultak ki sugarasan az utak a hatalmas birodalom minden részébe: Afrikába és Britanniába, Pannóniába és Kis-Ázsiába, Germániába és Egyiptomba. Utak és rajtuk vándorok, tudósofif, légiók, új eszméket továbbítva, terjesztve a civilizációt az akkor ismert egész világon. Az utak, az épületek, a kövek formáikkal, méreteikkel akaratlanul egy letűnt korról, egy letűnt világról tudósítanak. Elmondják, hogy míg a zsarnok császárok viszálykodtak, míg a hatalmas birodalomban a légiósok katonáinak s a legyőzőiteknek érvei, százezrei hullottak el, addig a zsarnokok a népet csitítva 10—20 ezer embert befogadó színházakat, amfiteátrumokat, csodás fürdőket, könyvtárakat építettek és egyéb középületeket emeltettek, nagyszerű cirkuszi játékokat rendeztek. A hatvanezer embert befogadó Colosseumot Titus alatt 72-ben kezdték el építeni. Tíz év alatt épült fel s nagyobb része még ma is áll. Annak ellenére, hogy köveit hosszú éveken keresztül széthurcolták, s középkori várakat, palotákat építettek belőlük, mégis jószerével észre se venni rajta. A Colosseum hatalmas kőtömbjei — bármennyire is tűz a nap — most is kellemes hűvöst árasztanak. Ezért is, a látvány miatt is előszeretettel járt ide a római polgárok tömege: egymással s vadállatokkal küzdő gladiátorokat, hajócsatákat vagy színielőadásokat láthatott. Az aréna talaját feltárták, úgyhogy jól látni az egykori porond alatti bonyolult, több szintes utak hálózatát, ahol egykor a színházhoz, a mutatványokhoz szükséges gépezetek, valamint a vadállatok ketrecei helyezkedtek el. Tigriseket, oroszlánokat tartottak bennük, s együtt eresztették be őket a keresztényekkel, a tömeg pedig élvezte a látványt, ahogy a védtelen embereket szétmarcangolták a vadak. Róma erre is képes volt. Róma mindenre képes volt, és talán — még ma is mindenre képes. ZOLCZER JÁNOS A szerző felvételei Kitanult asztalos vagyok, a munkaszerződéstől eltérően munkaadóm — akaratom ellenére — már öt hónapja mint lakatost foglalkoztat Mit tehetek? Felmondhatok ez okból? Munkaszerződésem, amelyet az iparitanuló iskola befejezése után írtam alá három évre, ez év június 30-ig szói Fel kell mondanom írásban, ha nem akarok tovább a vállalatnál maradni? H. F. Pastuchy A munkaszerződésben meghatározott munkakörbe nem tartozó munkát — a Munka Törvénykönyv 36. szakaszában foglalt rendelkezés szerint t csak akkor köteles végezni, ha ebben megegyeznek. Más munkát csak kivételesen, az MTK 37. szakaszában felsorolt esetekben köteles végezni s csak az ott meghatározott ideig. Ha azt az üzem halaszthatatlan szükséglete indokolja, akkor a munkaadó egy naptári évben legfeljebb 30 napra oszthatja be más munkára. Ez idő eltelte után köteles magát az MTK 39. szakasza értelmében az eredeti munkakörbe visszahelyezni, ha csak nem egyeznek meg másként. Ha a munkaadó ennek a kötelességének nem tesz eleget, olvasónk akkor sem mondhat fel azonnali hatállyal. Csak az MTK 51. szakaszának (1) bekezdése d) pontja alapján adhatna be — életkorára való tekintettel — egyhónapos rendes felmondást azon az alapon, hogy a munkaadója megszegi a munkaszerződésből folyó lényeges kötelességét. — Felmondási ok az is, ha a dolgozónak az utolsó 12 hónapban legalább 6 hónapon át nem használják ki a szakképzettségét. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy rendkívüli esetekben, amikor valamilyen elemi csapás (árvíz, tűzvész) okozta veszély megelőzése vagy elhárítása indokolja, vagy amikor a gépi berendezésben beállott hiba, vagy üzemzavar, vagy a nyersanyagutánpótlásban beállott nehézségek, vagy az üzemanyaghiány, vagy a kedvezőtlen időjárási viszonyok okozta átmeneti munkakiesés miatt nem lehet a munkaszerződésben meghatározott munkát végezni, akkor a munkaadó a dolgozót a beleegyezése nélkül is más munkára oszthatja be mindaddig, amíg az akadály meg nem szűnik, vagy amíg a szükség fennáll. Ha a munkaszerződést három évre kötötte s ez az idő folyó év június 30-án telik le, akkor a munkaviszonya a Munka Törvénykönyv 42. szakaszának (2) bekezdése értelmében ezzel a nappal automatikusan megszűnik, s nincs szükség arra, hogy felmondjon, ha nem akar tovább maradni a vállalatnál. Azt ajánljuk azonban, hogy ezt a szándékát idejében közölje a munkaadójával. Ha a szerződéses idő letelte után a munkaadója tudtával még tovább dolgozna, akkor munkaviszonya a Munka Törvénykönyv 56. szakaszának (2) bekezdése értelmében meg nem határozott időre kötött munkaviszonnyá változnék át, amelyet már csak a törvényben meghatározott felmondási okokból és a törvényes határidő leteltével szüntethetne meg. Harminc évesnél fiatalabb dolgozónál a felmondási idő egy hónap. 1981. augusztusában munka közben elestem, azóta is fáj a lábam. 1982. július 29-én is ilyen eset történt, úgy éreztem, nem tudom tovább végezni az addigi munkámat A művezető aznapra hazaküldött Ide hiányzásomat igazolatlan mulasztásnak tekintette), majd 30-tól más részlegre osztott be. Minthogy két kiskorú gyermekről egymagám gondoskodom, kértem, hogy egy műszakos beosztásba tegyenek. Azt azonban elutasították. Megbetegedtem és kórházba kerültem. Majd újra munkába léptem, a kezelő orvosom igazolta, hogy nem szabad nagy zajban dolgoznom és nehezet emelnem. A gépek mellett kellett ismét dolgoznom, úgyhogy ismét megbetegedtem és most betegállományban vagyok. Helyesen járt el a munkaadóm ? Megkaphatom -e az elmaradt családi pótlékot és az egész évi nyereségrészesedést? V. B. E. Dunaszerdahely Üzemi (munkahelyi) balesetnek csak az olyan károsodást lehet tekinteni, melyet a dolgozó, akaratától függetlenül, külső körülmények rövid, hirtelen és erőszakos behatására a munkahelyén, a munkaidőben és a munkafeladatok végzése vagy az ezekkel összefüggő tevékenység közben szenvedett el. A baleset okozta egészségkárosodást orvosnak kell megállapítania s a dolgozónak az ebből eredő kártérítési igényeit a munkaadóval szemben a kár keletkezésétől számított egy éven belül kell bíróságilag érvényesíteni. Ha kezelő orvosai igazolják, hogy a betegsége vagy megromlott egészségi állapota az 1982. július 29-én elszenvedett baleset következménye, és ha valóban bizonyítani tudja (tanúkkal stb.), hogy a fenti értelemben balesetet szenvedett, akkor kártérítési igényeit még érvényesítheti. Az 1981 augusztusában történt esetből, ha ez egyáltalán üzemi (munkahelyi) balesetnek minősíthető, ma már nem érvényesítheti esetleges kártérítési igényeit. Ha az 1982. július 29-én elszenvedett baleset miatt nem tudott dolgozni, s ha a művezető azért küldte haza, mert az addig végzett munkája helyett más munkát nem tudott önnek adni, akkor ezt nem lehetett igazolatlanul mulasztásnak tekinteni. Természetesen azt a tényt, hogy balesetet szenvedett s hogy ebből kifolyólag egészségi okokból nem tudta eredeti munkáját végezni, kétség esetén szintén tanúkkal és orvosi bizonyítvánnyal kell igazolnia. Ha ennek folytán nem kapta meg júliusra a családi pótlékot, akkor a mulasztás igazolását és a családi pótlék utólagos kifizetését írásban kérheti a Járási Társadalombiztosítási Igazgatóságtól. (Okresná správa nemocenského poistenia). Minthogy két kiskorú gyermekéről egymaga gondoskodik, a Munka Törvénykönyv 156. szakasza alapján kérheti, hogy a munkaadója a munkaidejét ennek megfelelően állapítsa meg, illetve a műszakokba való beosztásánál tekintettel legyen jogos kívánságaira. Amennyiben orvosi véleményezés vagy az állami egészségügyi szervek döntése értelmében egészségi állapota miatt nem képes az eddigi munkáját tovább végezni, akkor a munkaadója a Munka Törvénykönyv 37. szakaszának (1) bekezdése a) pontja alapján köteles önt más — az egészségi állapotának megfelelő munkára beosztani. Az egész évi nyereségrészesedésre való igényét az érvényes fizetési szabályzatot, illetve a kollektív szerződés szerint kell megítélni. Ezek iránt a személyzeti osztályon vagy a szakszervezeti üzemi bizottságnál érdeklődhet. Igényeit az esedékességtől számított egy éven belül bíróságilag érvényesítheti. Minthogy több, ténybelileg esetleg vitás kérdés megítéléséről van szó, azt ajánljuk, hogy az újabb orvosi kezelés befejezése után azonnal forduljon tanácsért a járási szakszervezeti tanács munkajogi bizottságához. Dr. B. G. 17
