A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-04 / 10. szám
Hallottukolvastuklattuk Innen'onnan FOLYÓIRAT A cseh színház éve Mindazok, akik több-kevesebb figyelemmel kísérik kulturális életünk eseményeit tudják már, hogy az 1983-as esztendő a cseh színház éveként kerül be a kultúrtörténetbe. S a szinházkultúrában jártasabbak azt is tudják, milyen jelentős, eleddig egyedülálló esemény ez a cseh színházművészet történetében. Minderről a Cseh Drámaművészek Szövetsége kéthetente megjelenő lapjának, a Scénának múlt évi utolsó számában olvashattunk. František Černý írásában viszszatekint a cseh színházművészet kétszázéves történetének kiemelkedő és meghatározó eseményeire, téve ezt azzal a szándékkal, hogy a múlt felidézése álljon mindig a jelen és a jövő szolgálatában. Több jelentős évforduló is indokolja, hogy éppen az 1983-as évet hirdessék meg a cseh színház évének. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy április 21-én lesz kétszáz éve annak, hogy a prágai Gyümölcspiacon megnyílt a Tyl színház — „amely tanúja a nemzeti megújhodás alatti cseh hivatásos színházművészet születésének" —, a másik pedig, hogy november 18-án a Nemzeti Színház megnyitásának lesz a századik évfordulója. Közép-európai viszonylatokról szólva a szerző megemlékezik írásában többek között arról, hogy a lengyelek és a magyarok is — néhány év eltéréssel — a mostani időszakban ünnepelték, illetve ünnepük majd hivatásos színházművészetük létrejöttének kétszázadik évfordulóját. A cseh színház éve — mint azt a szerző is írja — számtalan alkalmat és lehetőséget kínál majd a cseh színházművészet múltjának és jelenének megismerésére. Jelentős számú — a színházzal, színháztörténettel kapcsolatos — könyv jelenik meg majd az év folyamán, köztük a Cseh Színháztörténet IV. kötete. Különböző kiállítások idézik majd fel a cseh színházkultúra múltját, mint a már említett Tyl színház kétszázéves történetét bemutató kiállítás, és a Nemzeti Múzeumban megrendezésre kerülő kiállítás a Nemzeti Színház századik évfordulója alkalmából. S az év legjelentősebb eseménye pedig az átépített Nemzeti Színház megnyitása lesz. Németh Gyula TELEVÍZIÓ Utószó az Antonionisorozathoz Dicsérendő vállalkozás volt a magyar televízió Antonióni-sorozata. Minthogy valamennyi adásáról nem volt módunkban Írni, a legutóbb vetített három filmről (A nagyítás, Zabriskie Point, Foglalkozása: riporter) s az egész ciklus tanulságairól most szólunk röviden. Nos, az utolsó három film különlegessége az Antonioni-életművön belül, hogy a rendező (nemcsak képletesen, valóságosan is) elhagyja a Pó-vidéket s olasz hazáját, s internacionalista (kozmopolita?) művésszé válik. „A nagyítás"-t Londonban rendezi a Párizsban élő kitűnő argentin Író, Julio Cortázar novellája alapján, a „Zabriskie Point"-ot nemcsak hogy Amerikában készíti, de ízig-vérig amerikai a film problematikája is, a „Foglalkozása: riporter" meg egyenesen hármas koprodukcióban készült. Ártott-e, használt-e Antonioni művészetének az internacionalista-kozmopolita váltás? Már olyan értelemben, ahogyan például, hírlik, Jancsónak egyáltalán nem vált előnyére az, hogy olasz megrendelésre készített filmeket, — tudomásunk szerint a leggyengébb Jancsó-müveket. Nos, Antoni oninak egyáltalán nem ártott meg a kozmo polita környezet. Sőt! Nem azt akarjuk állítani, hogy A nagyítás vagy a Zabriskie Point jobb filmek, mint a Kaland vagy a Vörös sivatag, erről szó sincs. Ez utóbbiak vérbeli olasz filmek s bennük a rendező elmondott mindent, amit e témáról még el lehetett mondani a neorealizmus s Fellini—Pasolini mellett és után. Antonioni van olyan nagy művész, hogy rájött: e témakörben már csak ismételheti önmagát (Lásd megint a Jancsó-párhuzamot!) így hát kilépett önmagából. Volt ereje több, mint ötvenéves korában váltani. Ez tehát az egyik nagy tanulsága az Antonioni-ciklus második felének. A másik tanulság: hogy mennyire érdeklik ezt az immár klasszikusnak minősíthető nagy mestert a jelenkor s főként a mai fiatalok problémái. Mi sem jellemzőbb erre, mint a Zabriskie Point. Itt már szó sincs a Pó-vidék neorealista-ízü nyomoráról, a Kaland vagy az Éjszaka „dolce vita-izű" kiábrándultságáról, fásult csömöréről, a Vörös sivatag idegbajos asszonyának mára, valljuk be, kissé elcsépelt problémáiról. Itt már sokkal többről van szó: Antonioni művészete, ha lehet, még egy magasabb (filozófiai) régióba lépett. (cselényi) KÖNYV Osmanné Sági Judit — Erdélyi Alisza: Mi a neuropszicho/ógia Az emberiséget ősidők óta foglalkoztatta a lélek rejtelmeinek kifürkészése. Bár Hippokratész majd két és félezer esztendeje megírta, hogy a pszichés folyamatok eredője és irányítója az agy, ezt századokon keresztül csak rossz tréfának tekinthették, mert nem fogadták el. Gyakorlati igazolás híján pedig évszázadokon át kitartóan butították egymást a rémesebbnél rémesebb ötletek kiagyalói, illetve ők ezt a képességet nem az agynak, hanem a szívvel, vérrel, és minden lehetséges emberi szervvel hozták kapcsolatba, föléje helyezve a mindenható szellemet, amely — úgy gondolták — mindenért megbocsát. Hogy ki vagy mi bocsátott meg, nem tudjuk, de a tudomány nem, mert az enyészet süllyesztő aknájába tessékelte az elképesztő spekulációkat. íme, ez a sorsa a fantazmagóriáknak! Legföljebb a népnyelv őrzött meg néhány kifejezést a „jószívű", „rosszmájú", „vérmes", „epés" stb. alakokban. Itt vissza kell mégis pillantanunk őseink sámánjainak sírjába, mert számukra a koponyalékelés nemcsak a véres csatákból volt ismeretes. A leletek igazolták, hogy tudatosan fúrták meg páciensük koponyáját, s ez a beavatkozás hallucinációhoz vezetett, agyafúrt lett az illető. Elképzelni is borzasztó, hogy megszellőztetett lelkűk által látomásaikban milyen „isteni" jóslatokra voltak képesek. Szerencsére a tudomány és az anatómia fejlődése, mely szorosan összefügg a kutató és mérőműszerek skálájának gyarapodásával, oda vezetett, hogy az agy szerepét pontosan feltárták. Ez a könyv nemcsak a feltárás útját vázolja néha fantasztikusnak tűnő, mégis valós esettanulmányaival, hanem arra is rávilágít, hogy az idegrendszer bonyolult felépítése milyen teljesítményre képes, illetve csak egy apró meghibásodása is milyen zavarokkal járhat a viselkedésben, gondolkodásban, érzelmekben stb. A neuropszichológia tehát a pszichés jelenségek idegrendszeri hátterét térképezi fel azzal a céllal, hogy bizonyos pszichés zavarok esetében hol keresendő vagy gyógyítandó ez a rendszer, illetve fordítva, hogy bizonyos szervi, idegi károsodás után milyen lelki (érzelmi, értelmi, viselkedésbeli, magatartási) zavarok várhatók. Ezek az ismeretek a helyes nevelési módszerek kidolgozásához is hozzásegítenek, mint például a beszéd és gondolkodás fejlesztéséhez, anélkül, hogy felesleges terheket rónának az agysejtekre, mivel a terhelést nem annyira a mennyiség jelenti, hanem a minőségi torzulások. S mint ahogy az anyanyelvén érti az ember legjobban a világot, úgy az idegrendszerhez is annak rendszere és logikája szerint kell közelítenünk. Mihályi Molnár László HANGLEMEZ Brahms — Magyar táncok Köztudott, hogy Johannes Brahms korán kapcsolatba került a magyar zenével. Egészen fiatal korában lett a világhírű magyar hegedűvirtuóz, Reményi Ede állandó zongorakísérője; Joachim József, a múlt század másik nagy magyar hegedűművésze pedig Brahms szűkebb baráti köréhez tartozott. E jóbarátság egyik bizonyítéka például az a tény is, hogy Brahms „D-dúr hegedűverseny Op. 77" című művét Joachim Józsefnek dedikálta. Számos zeneesztéta a mű utolsó tételének dallamvilágát magyaros jellegűnek érzi, ami viszont érthető is, hiszen Brahms problémáit Joachimmal konzultálta meg, aki ujjrenddel és vonásnemekkel látta el a hegedűszólamot. Magyar barátai társaságát keresve Brahms — aki Bécsben élt, gyakran ellátogatott Budapestre. A zenetörténetből tudjuk, hogy ekkor már több nem magyar zeneszerző műveiben tűntek fel a magyar verbunkos zene elemei, amelyek a XVIII. század végén kezdtek ismertté válni Magyarország határain túl is. Brahms szintén megismerkedett a magyar verbunkos zene elemeivel, s ezek a nyugateurópai fül számára egzotikusnak tűnő dallamok, valamint a virtuóz játékot produkáló cigányzenekarok daliamai felkeltették érdeklődését. Olyannyira, hogy ezekre az eredeti magyar dallamokra építette fel magyar táncait, ezeket az egyszerű formájú, ám korántsem igénytelen szerzeményeit, s bennük a magasabbrendü szórakoztató muzsika legnemesebb hagyományait folytatta. A magyar temperamentumot, a magyar népi dallamok és a verbunkos zene szépségeit és Brahms nem mindennapi zeneszerzői tehetségét ötvöző, sokféle változatban és feldolgozásban ismert „Magyar táncok"-at az Erato cég és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat közös gondozásában megjelent új Hungarotonlemezen Hidas Frigyes hangszerelésében, a világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar kiváló előadásában hallhatjuk. Sági Tóth Tibor A képen látható épület Velencét juttatja az ember eszébe, pedig valójában áz Egyesült Államokban, a Floridai-félszigeten áll. A Szovjetunióban kipróbálták az URAL—3 miniléghajók első, ember vezette példányát. A héliumtöltésű szállító léghajók 15 tonna hasznos teher felemelésére és szállítására alkalmasak. Sao-Sao, a madridi állatkert pandanősténye a világon először ikerbocsokat hozott a világra, mesterséges megtermékenyítés eredményeként. A 110 grammos elsőszülött után egy órával jött a világra a 75 grammos ikertestvér, amelyet inkubátorba kellett helyezni. 8
