A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-04 / 10. szám

A Gsemadok életéből A MADÁCH-ÉVFORDULÓK JEGYÉBEN kedett járásunkban a taglétszám. Jelenleg nyolcezer kétszáz CSEMADOK-tagot tar­tunk nyilván. A XIV. országos közgyűlésig kilencezres taglétszámot szeretnénk elérni. A kulturális tevékenység szempontjából lé­nyeges, hogy tovább emelkedik az amatőr művészeti munka színvonala. A népműve­lésben is történt előrelépés. Lehet, azért is, mert magam is irodalomcentrikus vagyok, lényegesen megnövekedett az író-olvasó találkozók száma. Tavalyi értékelő jelenté­sünkben hatvan akció szerepel. Huszonnégy író-olvasó találkozó, hat dedikációs est, huszonhat árusítással egybekötött könyvki­­állitás, azonkívül irodalmi előadások és em­lékestek. Irodalomnépszerüsítö munkákba soroljuk a Jókai-napok dedikációs délután­jait és estjeit is, a könyveladás megszerve­zését is. Tavaly már egészen jó visszhangja volt kezdeményezésünknek. — Az amatőr művészeti munkáról is be­szélnél részletesebben? — Saját véleményemet mondom. A tevé­kenység velejárója, hogy bizonyos csopor­tok feltűnnek, felfigyeltetnek magukra, majd feledésbe merülnek. Mások lépnek a he­lyükre. S ez törvényszerű ... Csak mindez ne történjék a színvonal rovására. A mozga­lom legyen erős, a munka színvonala min­den tekintetben elfogadható, akkor rendben van minden. Egyes csoportok persze huza­mosabb ideig az élvonalban tudnak marad­ni. Ilyen járásunkban a Hajós táncegyüttes, vagy az ekeli Tátika gyermek-tánccsoport. A kisszínpadi mozgalomban a gimnázium mellett a hetényiek és a marcelháziak jelen­tik az élvonalat. Huszonöt éneklő csoport és tizennégy citeraegyüttes fejt ki tevékenysé­get, s jóformán a „semmiből" alakult meg a CSEMADOK komáromi helyi szervezetének az énekkara, amely aránylag igen rövid idő alatt aranykoszorús minősítést szerzett. Mindehhez azt tenném még hozzá, hogy az utóbbi időben szorosabb a kapcsolatunk a magyar oktatási nyelvű iskolák amatőr mű­vészeti mozgalmával. — Vannak-e bizonyos nem kívánatos fe­hér foltok? — Mindig szembe találjuk magunkat né­hány helyi szervezetünk „lenni vagy nem lenni" nagy kérdésével. A törvényszerűsé­gek közé sorolom ezt is. A népművelési munkában a jogi nevelés megindítása okoz gondot. Erre összpontosítja figyelmét járási bizottságunk és az elnökség. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a komáromi és az izsai közművelődési klubok mellett más helyeken nehéz az ilyen jellegű tevékenység rendsze­resítése. De nem adtuk fel a harcot. — A színjátszásról még nem beszéltünk. — A klasszikus színjátszás válságát éljük. Azt hiszem, nemcsak nálunk van ez így. A továbblépés lehetőségén törjük a fejünket. — Mit szeretnél másképp? — Olyan beállítottságú vagyok, hogy nem zárkózom el az új munkaformáktól. Még a legszélsőségesebbeknek látszóaktól sem vi­­szolygom. Ha ez kulturális munkánkat — Toteg a fiatalok számára — vonzóvá teszi. Németh Gyula előadója a járási pártbi­zottságnak, a Marxista-leninista Esti Egye­temnek, jó egyetértésben dolgozik a CSE­MADOK járási bizottságával és tapasztalt elnökével, Kurucz Lujzával, az illetékes hiva­talokkal és társszervezetekkel. — Érdeklődésed ismerten többirányú? Mi a hajtóereje? — A kitekintés vágya. Szeretek mindenről gyorsan tájékozódni. MÁCS JÓZSEF Archívumi felvételek Királyhelmecen nem egészen véletlenül futot­tam össze a CSEMADOK járási bizottságán Mihályi Molnár Lászlóval, a Vox humana irodalmi színpad vezetőjével. Kíváncsi voltam, hogy a királyhelmeciek mivel készülnek az idei fesztiválokra, seregszemlékre. A Vox humana az idén lesz tíz éves. Az együttest 19 73-ban alakította meg. Tolvaj Ber­talan, s még ugyanabban az évben, első műsorukkal, az Örök, víg harccal eljutottak a Jókai-napokra, Komáromba. Ennek az első együttesnek huszonegy tagja volt. Később — Tolvaj Bertalan váratlan halálát követően — az együttes élére Mihályi Molnár László került s eddig négy összeállítást vitt színre a mindig megújuló csoporttal. Több ízben voltak a Jókai-napokon is. A Vox huma­na „másodvirágzását" 1978-tól lehet számí­tani. E második korszak első eredménye az 1979 tavaszán Játsszunk Európát címen be­mutatott összeállítás volt. Ezt követte a József Attila verseiből készült Szép a tavasz, majd a Sütő András könyve nyomán színpadra állított Engedjétek hozzám jönni a szavakat Mindezt összefoglalva, természetesen arra voltam kí­váncsi, hogy a Vox humana megalakulásának JÓ HANGULATBAN A kalondai hehyi szervezet vezetőségének tag­jaiban merült fel a gondolat, hogy jó lenne hagyományápoló teadélutánokat rendezni, ahol a résztvevők kötetlenül elbeszélgethet­nek. Az első ilyen teadélutánt január közepén tartották meg. Ez alkalomból emlékeztünk meg a község felszabadulásának évfordulójáról. Az idősek történeteket meséltek arról, milyen volt az élet az első köztársaságban, majd a háború alatt és felelevenítették a partizánharcok esemé­nyeit. Megemlékeztünk Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök 70. születésnapjáról, valamint Petőfi Sándor 160. születési évfordulójáról. Ezután a közönség lemezről Kodály Zoltán: Háry János című szerzeményéből hallgatott meg részleteket. A rendezvénynek igen nagy volt a sikere. A közönség jóízűen fogyasztotta el a magával hozott frissítőket, pogácsát, kalácsot, s meg­ígérték legközelebb újból eljövünk! Gyenes József TETTRE KÉSZ FIATALOK A CSEMADOK helyi szervezet évzáró taggyű­léséről szeretnék röviden beszámolni. Annyi év után végre örömteli hangnemben. Mert Szepsi (Moldava nad Bodvou) lakosságának egy részében él a közösség utáni vágy. Saj­nos, a CSEMADOK helyi szervezete valahogy olyan balszerencsés, hogy székhelyét mindig utoléri a végzet: a szanálás. Most is így történt. Az ember joggal gondolhatja, vajon mit tud tenni a CSEMADOK, ha sem gyűlés­­terme. sem elűadóhelyisége sincs. Ezért ha­tott megnyugtatóan az évzáró taggyűlés iránt mutatkozó érdeklődés. A bábszínház terem lett ideiglenes otthona a kulturális rendezvé­nyeknek. így a CSEMADOK évzáró taggyűlé­sének is. Az elnöki asztalnál helyet foglalt tizedik évfordulóját mivel készülnek megünne­pelni. — A most készülő összeállítás címe Milliók egy miatt. — mondja Mihályi Molnár László. Úgy is mondhatnám, hogy töredék Az ember tragédiájából. — A választás, gondolom összefügg a ket­tős Madách-évfordulóval. Madách Imre 160 évvel ezelőtt született, és száz éve. hogy elő­ször került színre Az ember tragédiája. — Ez igaz, de őszintén szólva nem ez volt az indíték. Inkább azt mondanám, hogy így jött össze. Valójában idestova tíz éve foglalkoztat ennek az összeállításnak a gondolata, s mos­tanra érett be. Természetesen az évfordulók is inspiráltak, de alapvetően azért csináljuk meg ezt a műsort mert Madách művének monda­nivalója ma ismét nagyon időszerű. — Az ember tragédiája minden értelemben óriási alkotás. Mit lehet ebből — részként — rövid fél órában összefogni? Melyik színt vá­lasztottátok ki? — Az első három szín anyaga alkotja az összeállítás magvát. De az egészet áthelyeztük a londoni szín vásári komédiájába. — Hány tagja van jelenleg az együttesnek ? városunk két vezető embere: Lóbei Zoltán, a vnb elnöke, és Tóth János alelnök. Jeten volt továbbá Kőtár Péter, a CSEMADOK járási bizottságának titkára. A CSEMADOK Köz­ponti Bizottságát Bárdos Gábor képviselte. A kulturális műsor színvonalas volt A közönség jól szórakozott Bár a kisméretű színpad korlátozott lehetőségeket kínál, pél­dául nem kedvez a néptánc-csoportoknak. Az énekkar jelenleg hullámvölgyben van. A vá­ros vezetői e tekintetben is biztosítottak segítőkészségükről. Az új vezetőség fiatalok­kal töltődött fel. A régi gárda tapasztalatait okosan felhasználja. A második vezetőségi ülésen csupán két hiányzó volt. és kétórás parázs vita. Győri Sarolta LELKESEK ÉS FEGYELMEZETTEK A Hodosi (Vydrany) Művelődési Otthon Aranykalász felnőtt tánccsoportja és a ki­csinyek egy-egy fellépésükkel mindig örö­met szereznek a közönségnek. így volt legu­tóbb is a Télapó-ünnepélyen. A feldíszített fenyőfa körül táncoltak, énekeltek a kisisko­lások. A tizennyolc tagú Aprókalász egy éve alakult, és biztos utánpótlást jelent a felnőtt csoport számára. Községünkben a legkü­lönfélébb rendezvényeken fellépnek. Nagy sikert aratott táncaik: a Komáromi kisleány című karikázó és a Sárváron volt egy kápol­na című játékos tánc. Ezeket követte a Gyermeklakodalmas, amelyet a nyugdíja­soknak mutattak be nagy sikerrel. A fiatal táncosok lelkesek és fegyelmezettek, dicsé­ret illeti őket sikeres fellépéseikért és a próbák rendszeres látogatásáért. Fucsek Viola — Tizenhat, főleg gimnazisták, többségük­ben lányok. — Az irodalmi s általában a kisszinpadok mint kifejezési forma nagy változásokon ment át az utóbbi években. Szerinted mi ennek a lényege? — Szerintem nemcsak az, hogy a közön­ségnek adjunk valamit. Ez is fontos, természe­tesen. De talán ennél is fontosabb, hogy egy ilyen csoporton belül olyan önművelés valósul­hat meg, amelyre egyébként aligha van lehe­tőség. Azon túl, hogy a fiatalok megtanulják értelmezni — nem iskolás fokon — az irodal­mi alkotásokat, elsajátítják a színpadi beszéd alapjait mozgáskultúrára tesznek szert és sok egyebet is megtanulnak, így azt hiszem, hogy emellett a siker már csak amolyan ráadás. S munkánknak megvan a kisugárzása: ma járá­sunkban már a Vox humanán kívül hámm felnőtt és három gyermekcsoport dolgozik rendszeresen. A Vox humana irodalmi színpad megalaku­lásának tizedik évfordulóját a kettős Madách­­jubileummal összekapcsolva ünnepeli. Az elő­zetes tervek szerint a Milliók egy miatt című összeállítást február végén mutatják be. GÁL SÁNDOR NÉPRAJZI CSOPORT ALAKULT A CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) járási bizottságának Liszka József muzeoló­gus vezetésével megalakult a néprajzi szak­csoportja. Azzal a céllal, hogy módszertani tanáccsal lássa el a járás területén dolgozó önkéntes néprajz-gyűjtőket, s az általa kivá­lasztott faluközösségben közös gyűjtést szer­vezzen. A felgyújtott anyagot a létesítendő járási néprajzi adattárban helyezi el. A tárgyi anyagból pedig kiállítást rendez a gyűjtés helyén. E távlati tervek valóraváltásához olyan em­berekre van szükség, akik saját falujukban is foglalkoznak gyűjtéssel, s ilyen módon is bekapcsolódnak a néprajzi szakcsoport mun­kájába. Az összegyűjtött anyag cédulázva három példányban kerül a CSEMADOK járá­si titkárságára. A csoport jelenleg tíz tagból áll. Tavaly novemberben kezdte meg gyűjtési munkáját Kisújfaluban (Nová Vieska). Az egyes témaköröket felosztva már az első út során értékes anyag gyűlt össze, amelyet következő útjaik során kiegészíte­nek. A gyűjtők egyénenként is visszatérnek a faluba, hogy választott témájukat alaposab­ban kidolgozhassák. A néprajzi szakcsoport az idén Kisgyarmaton (Sikeniéka) folytatja munkáját. Nyitott kérdés marad a még megmaradt régi tárgyi eszközök sorsa, amelyekből még mindig értékes darabokra találtak Kisújfalu­ban. Mi legyen ezekkel? Ez is foglalkoztatja a szakcsoport tagjait és a CSEMADOK helyi szervezet vezetőségét, amelynek az elnöke szintén tevékenyen bekapcsolódott a munká­ba. A járási bizottság néprajzi szakcsoportja várja Kisújfaluban és más községekben a helyi szervek segítségét. A cél nemes. Meg­menteni és megőrizni a népi hagyományok még meglevő tárgyi eszközeit Dániel Erzsébet 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom