A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-12-25 / 52. szám
A Csemadok életéből L3 ■V* * • • ' •* A ■« * »•/#» #••** ^ W KÉSZSÉG A JÓRA Princ Sándorral, a CSEMADOK losonci (Lučenec) járási bizottságának titkárával a Duna-parti városban találkoztam legutóbb. A központi jogi szakbizottság ülésén vett részt. Mikor hivatalában kerestem, azt mondták, ismét a szlovákiai fővárosban tartózkodik, a Népművelési Intézet országos értekezletére hivatalos. Találkozásunk csak hét végén jöhet szóba. Harminchét éves, kétgyermekes családapa, nagyon mozgalmas életű, így alkotok képet magamnak róla. Eredeti foglalkozása pedagógus (felesége tanít). Nyitrán végzett 1969-ben matematika-földrajz szakot. Első állomáshelye Nagydaróc (Veľké Dravce), majd a losonci magyar tanítási nyelvű általános iskola következik. 1980-ban választották meg a járási bizottság titkárának, amikor elődje, Csák István, egészségi állapotára való tekintettel véglegesen visszavonult. Nemcsak mostani élete mozgalmas Princ Sándornak, gyermekkora is változatos volt. A rimaszombati kórházban születtem, Dobócán kezdtem iskolába járni. Évekig éltem tanyán. Oarnya közelében. Kenyeres pusztán. Apám az állami gazdaság juhásza volt. Tanyai élet petróleumlámpa, sár, télen nyakig érő hó. Ezekre emlékszem. Meg arra, hogy iskolásként én törtem utat a hóban. Kenyeres pusztáról Darnyára, Gesztetére és Feledre jártam iskolába. Ez utóbbi helyen Koncsol Lászlóné volt a magyar szakos tanítóm. Megmutattam neki a verseimet Ötödik-hatodik osztályos tanuló volt, amikor közölték a verseit a Pionírok Lapjában. Kettő vagy három is nyomdafestéket látott, sok biztató szót kapott a szerkesztőtől, ígéretesen indult. Nyitrára kerülve, a Fórum néven megjelenő diáklap hozta a verseit, s hogy ennek a korai közlési kényszernek nem lett folytatása azzal magyarázza, hogy a magyar szakra nem tudott bejutni. A bonyolult matematikai feladatokra kellett összpontosítania. Költő és újságíró szerettem volna lenni. Sokat cikkeztem a lapokban. Mégis pedagógus lettem, így alakult az életem sora. Pedig a rimaszombati gimnáziumban nagyon szereti tem az irodalmi órákat S ezt Danis Tamásodnak köszönhetem. Nem bántam meg, hogy pedagógus lettem. Tíz évig álltam a katedrán. Nagydarócon és Losoncon. Nagydarócon majdnem minden tömegszervezetben vezetőségi tag voltam, s a CSEMADOK helyi szervezetének titkára. Nagyon jó, összeforrott közösségbe került első állomáshelyén. Kiváló helyi nemzeti bizottsági elnököt ismert meg Urbán Béla személyében, aki azóta szintén Losoncon dolgozik, a járási pártbizottságon. Nagyda-A Palóc tönccsoport róc akkori vezetőinek köszönheti, illetve munkájának, hogy elég fiatalon megkapta a falu politikai, gazdasági és kulturális fejlesztéséért járó járási kitüntetés arany, ezüst és bronz fokozatát. Elég korán felismerte, hogy közösségi munkára nem születik az ember. Nevelni kell bele az egy mindenkiért, mindenki egyért készséget. Mostani mozgalmas életemtől elválaszthatatlan, hogy már tizennégy éves koromban majdnem mindig szerepeltem színdarabban Gesztetén. Kiosztották rám a szerepet, és én nagyon komolyan vettem a vállalt feladatot Hálásan gondolok azokra a tanítóimra, akik belém oltották a közösségi munka szeretetét. Kezdeti versetési kedvemet is ezzel magyarázom. Gesztetéröl Feledre, onnan tovább a A jó hírű férfikórus A csákányházai (Čakanovce) folklórcsoport rimaszombati gimnáziumba, s érettségi után a nyitrai Tanárképző Főiskolára vittem magamban a közösségi munkát végző készséget A Juhász Gyula Ifjúsági Klubban értelmesen töltöttem szabad óráimat 1977-től tagja a CSEMADOK losonci járási bizottságának. A jb alelnöki posztját tölti be és a járási népművelési szakbizottság munkáját irányítja. Sáfi Béla elnökkel akkor is, most is jó összhangban végzik munkájukat. Titkárrá választása óta huszonhét helyi szervezet tevékenységéért felelős. A losonci járás körülbelül százezer lakosának huszonhárom százaléka magyar nemzetiségű. A 4400 CSEMADOK-tag 18 százalékos szervezettséget jelent. 1987-ig 4800-ra szeretnék növelni a taglétszámot. Tehát húsz százalékos szervezettség a cél! Jóleső érzéssel nyugtázom, hogy országosan is ismert fü/ekpüspöki tánccsoportunk, a Palóc, amely a helyi szervezethez tartozik, s elsősorban Molnár Tibor elnök érdeme, hogy ilyen színvonalat képvisel. Zselizen többször szerepeit már sikeresen, s nem egyszer hozott haza díjat is onnan. Ugyanilyen hírű a füleki helyi szervezet és a Kovosmalt üzemi klubjának nagyszerű férfikórusa. De beszélhetnék hoszszan a járási történelmi-honismereti, irodalmi-nyelvi, klubmozgalmi és jogi szakbizottságának elismerést érdemlő munkájánál is, s ugyanígy foglalkozhatnék a táncmozgalmi, dramaturgiai, énekzenei és néprajzi szakbizottság tevékenységével. Hosszan lapozgatom a járási bizottság 1983. évi munkatervét, amely (véletlen, megérzés?) a CSEMADOK XIII. országos közgyűlésén elfogadott határozat szellemében meghatározza a tevékenység sokféleségét, a minőségileg igényesebb munkát. Megannyi különböző témájú előadás megtartását szorgalmazza a helyi szervezetekben. Évfordulókkal, neves személyiségekkel kapcsolatosakat. Megkülönböztetett figyelemben részesíti a már hagyományos Kármán József Irodalmi és Kulturális Napokat, a vers- és prózamondók járási versenyét, valamint a klubmunkát, s javasolja újabbak alakítását a nagyobb helyi szervezetekben. 1980-ban, titkárrá választásom évében minden helyi szervezetet meglátogattam. Nem voltam ismeretlen, hiszen a járási bizottság ale/nöke voltam. Mégis kötelességemnek tartottam a tisztelgő látogatást Ilyen módon is meg akartam köszönni a bizalmat Tavaly tizenhat helyi szervezet évzáró taggyűlésén jelentem meg. Főleg olyan helyekre mentem, ahol már régen voltam. A járási bizottság harminckilenc tagú. Az elnökséget kilencen alkotják. A korösszetétel egyre kedvezőbb. Az utánpótlással kapcsolatos gondokat oszlatja el. Sok fiatal „nyüzsög" Princ Sándorék körül. Szerezzenek tapasztalatot az idősebbek mellett. A járási párt- és állami szervekkel, a kulturális munka társintézményeivel zavartalan a kapcsolatuk. Arra törekednek, hogy ez a jövőben is így legyen. A CSEMADOK Központi Bizottságának legutóbbi ülésén Simon János járási elnökségi tagunk valamennyiünk nevében azt a kívánságot fejezte ki, hogy jövőre a nyári néprajzi szemináriumot nálunk rendezzék meg... Kezdeményezésben és akarásban nincs hiány. A kulturális munka végzése folyamatos ebben a járásban. Nem véletlenül tartják számon őket a legjobbak közötti MÁCS JÓZSEF Archívumi feNételek 7
