A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-12-25 / 52. szám

A Csemadok életéből L3 ■V* * • • ' •* A ■« * »•/#» #••** ^ W KÉSZSÉG A JÓRA Princ Sándorral, a CSEMADOK losonci (Lu­čenec) járási bizottságának titkárával a Duna-parti városban találkoztam legutóbb. A központi jogi szakbizottság ülésén vett részt. Mikor hivatalában kerestem, azt mondták, ismét a szlovákiai fővárosban tar­tózkodik, a Népművelési Intézet országos értekezletére hivatalos. Találkozásunk csak hét végén jöhet szóba. Harminchét éves, kétgyermekes családa­pa, nagyon mozgalmas életű, így alkotok képet magamnak róla. Eredeti foglalkozása pedagógus (felesége tanít). Nyitrán végzett 1969-ben matematika-földrajz szakot. Első állomáshelye Nagydaróc (Veľké Dravce), majd a losonci magyar tanítási nyelvű általá­nos iskola következik. 1980-ban választot­ták meg a járási bizottság titkárának, amikor elődje, Csák István, egészségi állapotára való tekintettel véglegesen visszavonult. Nem­csak mostani élete mozgalmas Princ Sán­dornak, gyermekkora is változatos volt. A rimaszombati kórházban születtem, Dobó­­cán kezdtem iskolába járni. Évekig éltem tanyán. Oarnya közelében. Kenyeres pusztán. Apám az állami gazdaság juhásza volt. Tanyai élet petróleumlámpa, sár, télen nyakig érő hó. Ezekre emlékszem. Meg arra, hogy iskolás­ként én törtem utat a hóban. Kenyeres pusztá­ról Darnyára, Gesztetére és Feledre jártam iskolába. Ez utóbbi helyen Koncsol Lászlóné volt a magyar szakos tanítóm. Megmutattam neki a verseimet Ötödik-hatodik osztályos tanuló volt, ami­kor közölték a verseit a Pionírok Lapjában. Kettő vagy három is nyomdafestéket látott, sok biztató szót kapott a szerkesztőtől, ígé­retesen indult. Nyitrára kerülve, a Fórum néven megjelenő diáklap hozta a verseit, s hogy ennek a korai közlési kényszernek nem lett folytatása azzal magyarázza, hogy a magyar szakra nem tudott bejutni. A bonyo­lult matematikai feladatokra kellett összpon­tosítania. Költő és újságíró szerettem volna lenni. Sokat cikkeztem a lapokban. Mégis pedagógus let­tem, így alakult az életem sora. Pedig a rimaszombati gimnáziumban nagyon szereti tem az irodalmi órákat S ezt Danis Tamásod­nak köszönhetem. Nem bántam meg, hogy pedagógus lettem. Tíz évig álltam a katedrán. Nagydarócon és Losoncon. Nagydarócon majdnem minden tömegszervezetben vezető­ségi tag voltam, s a CSEMADOK helyi szerve­zetének titkára. Nagyon jó, összeforrott közösségbe került első állomáshelyén. Kiváló helyi nemzeti bi­zottsági elnököt ismert meg Urbán Béla személyében, aki azóta szintén Losoncon dolgozik, a járási pártbizottságon. Nagyda-A Palóc tönccsoport róc akkori vezetőinek köszönheti, illetve munkájának, hogy elég fiatalon megkapta a falu politikai, gazdasági és kulturális fejlesz­téséért járó járási kitüntetés arany, ezüst és bronz fokozatát. Elég korán felismerte, hogy közösségi munkára nem születik az ember. Nevelni kell bele az egy mindenkiért, min­denki egyért készséget. Mostani mozgalmas életemtől elválaszthatat­lan, hogy már tizennégy éves koromban majd­nem mindig szerepeltem színdarabban Gesz­­tetén. Kiosztották rám a szerepet, és én na­gyon komolyan vettem a vállalt feladatot Hálásan gondolok azokra a tanítóimra, akik belém oltották a közösségi munka szeretetét. Kezdeti versetési kedvemet is ezzel magyará­zom. Gesztetéröl Feledre, onnan tovább a A jó hírű férfikórus A csákányházai (Čakanovce) folklórcso­port rimaszombati gimnáziumba, s érettségi után a nyitrai Tanárképző Főiskolára vittem magam­ban a közösségi munkát végző készséget A Juhász Gyula Ifjúsági Klubban értelmesen töltöttem szabad óráimat 1977-től tagja a CSEMADOK losonci járá­si bizottságának. A jb alelnöki posztját tölti be és a járási népművelési szakbizottság munkáját irányítja. Sáfi Béla elnökkel akkor is, most is jó összhangban végzik munkáju­kat. Titkárrá választása óta huszonhét helyi szervezet tevékenységéért felelős. A losonci járás körülbelül százezer lakosának huszon­három százaléka magyar nemzetiségű. A 4400 CSEMADOK-tag 18 százalékos szer­vezettséget jelent. 1987-ig 4800-ra szeret­nék növelni a taglétszámot. Tehát húsz szá­zalékos szervezettség a cél! Jóleső érzéssel nyugtázom, hogy országosan is ismert fü/ekpüspöki tánccsoportunk, a Palóc, amely a helyi szervezethez tartozik, s elsősor­ban Molnár Tibor elnök érdeme, hogy ilyen színvonalat képvisel. Zselizen többször szere­peit már sikeresen, s nem egyszer hozott haza díjat is onnan. Ugyanilyen hírű a füleki helyi szervezet és a Kovosmalt üzemi klubjának nagyszerű férfikórusa. De beszélhetnék hosz­­szan a járási történelmi-honismereti, irodal­mi-nyelvi, klubmozgalmi és jogi szakbizottsá­gának elismerést érdemlő munkájánál is, s ugyanígy foglalkozhatnék a táncmozgalmi, dramaturgiai, énekzenei és néprajzi szakbi­zottság tevékenységével. Hosszan lapozgatom a járási bizottság 1983. évi munkatervét, amely (véletlen, megérzés?) a CSEMADOK XIII. országos köz­gyűlésén elfogadott határozat szellemében meghatározza a tevékenység sokféleségét, a minőségileg igényesebb munkát. Megannyi különböző témájú előadás megtartását szor­galmazza a helyi szervezetekben. Évfordu­lókkal, neves személyiségekkel kapcsolato­sakat. Megkülönböztetett figyelemben ré­szesíti a már hagyományos Kármán József Irodalmi és Kulturális Napokat, a vers- és prózamondók járási versenyét, valamint a klubmunkát, s javasolja újabbak alakítását a nagyobb helyi szervezetekben. 1980-ban, titkárrá választásom évében min­den helyi szervezetet meglátogattam. Nem voltam ismeretlen, hiszen a járási bizottság ale/nöke voltam. Mégis kötelességemnek tar­tottam a tisztelgő látogatást Ilyen módon is meg akartam köszönni a bizalmat Tavaly tizenhat helyi szervezet évzáró taggyűlésén jelentem meg. Főleg olyan helyekre mentem, ahol már régen voltam. A járási bizottság harminckilenc tagú. Az elnökséget kilencen alkotják. A korösszetétel egyre kedvezőbb. Az utánpótlással kapcso­latos gondokat oszlatja el. Sok fiatal „nyü­zsög" Princ Sándorék körül. Szerezzenek tapasztalatot az idősebbek mellett. A járási párt- és állami szervekkel, a kulturális munka társintézményeivel zavartalan a kapcsolatuk. Arra törekednek, hogy ez a jövőben is így legyen. A CSEMADOK Központi Bizottságának leg­utóbbi ülésén Simon János járási elnökségi tagunk valamennyiünk nevében azt a kíván­ságot fejezte ki, hogy jövőre a nyári néprajzi szemináriumot nálunk rendezzék meg... Kezdeményezésben és akarásban nincs hiány. A kulturális munka végzése folyama­tos ebben a járásban. Nem véletlenül tartják számon őket a legjobbak közötti MÁCS JÓZSEF Archívumi feNételek 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom