A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-12-18 / 51. szám
— Szereted a zenét? — Zeneiskolába járok. Zongorázni tanulok. Már iskolai ünnepélyen is felléptem. Bartók Béla Este a székelyeknél című szerzeményét játszottam. A húgom is ebbe az iskolába jár. Negyedik osztályos tanuló. Ö is zeneiskolás. A kislány szülei galántaiak. Édesapja a járási nemzeti bizottság alkalmazottja. A Zelinkák egyébként mind jó hangúak. Szeretik a zenét. Katinak az unokatestvére is tagja volt a gyermekkórusnak. Két nagynénje szintén. A keresztanyja is énekkari tag volt. Édesanyja az egyik bölcsödé vezetője. Kislánya a közlekedési szakközépiskolában akar továbbtanulni. — Elénekelnél egy Kodály-dalt? — szól a biztatás Zelinka Katalinnak. — Elénekelhetem A jó lovas katonát. Énekli, többen is csatlakoznak hozzá, szinte valamennyien a VII. A osztály tanulói. Mintha hallanák vagy olvasnák, amit a Mester mondott: Összedalolni egyre többen és többen, hogy felcsendüljön az igazi nagy Harmónia, amiben egyek lehetünk itt és az egész világon mindenütt. Végül az utolsó kérdés, mit hallott mostanában Kodállyal kapcsolatban? — December 16-án, születésnapján leleplezik mellszobrát a kisváros parkjában. Az iskola hatvantagú gyermekkórusának Balogh Csaba magyar-történelem-zene szakos pedagógus a karnagya. Nyitrán végzett, a tanárképző főiskolán, s 1965-ben szervezte meg a kórust. — Mi döntött abban, hogy kórust szerveztél? — Magam is énekeltem Nyitrán, meg a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának is tagja vagyok. Ott tanultam kórusvezetést Vass Lajostól, Janda Ivántól és Ág Tibortól. Az is meghatározta zeneszakos pályaválasztásomat, hogy itt születtem, ezen a vidéken (Alsószeli), ahol Kodály is járt. Szülőfalumban nem gyűjtött, annál többet a környező községekben. Már gyermekkoromban sok szép Kodály gyűjtötte dalt tudtam. Mondom az egyik legkedvesebbet. Szegény vagyok, szegénynek születtem. Ezt a dalt tízéves koromban már fújtam. Arról azonban fogalmam sem volt akkor, hogy a Mester a közeli Zsigárdon gyűjtötte. Alsószeliben is ismerték, énekelték. Édesapám szintén pedagógus volt, szerette a zenét, de édesanyám tanított meg dalolni. Végsösoron a dalok szeretete, éneklése döntött abban, hogy zeneszakos leszek. — Milyen az iskola kórusrepertoárja? — A preklasszikus müvektől Bartókig, Kodályig és Bárdosig felölel mindent. Jelenkori szerzeményeket is. De legállandóbb műsorszámainkat Kodály művei alkotják. Ezeket a kórusmüveket nemzedékek egész sora ismerte meg ebben az iskolában. Nem egy olyan tanulónk nevét említhetném, akiknek már a szülei is énekeltek a kórusban. A Kodály Zoltán-i értelmű közös éneklés nagy hatással van a tanulókra. Például a városunkban rendezett Kodály-napok, vagy az Érsekújvárott rendezett Csengő Énekszó. Énekkarunk iskolát, várost képviselve gyakran fellép. Szinte minden jelentős politikai és kulturális esemény részese. — A próbák? — Nehéz. A gyerekek eléggé elfoglaltak. De az iskola segít. Hetenként 2—2 óra a próba, s nemcsak a művekkel, de a Kodály módszerrel, a szolmizálással is foglalkozunk. Egy-egy kórusmü betanítása aránylag hoszszú ideig tart. Heterogén társaság alkotja a kórust. Nehezen szoknak hozzá a kórushangzáshoz, a többszólamúsághoz. — A zeneoktatás? — Heti egy óra. Sajnos, ez is csak a hetedik osztályig. így ez nem jó. Nagyobb munka vár a kórusra. Magam is szerkesztője vagyok az V.—VI. osztályos zenei tankönyveknek. Bennük már érvényesül a Kodálymódszer. Lényege a kottaolvasás és a belső hallás fejlesztése. Elég is ennyit. Készülünk a Kodály centenáriumi ünnepségre. Samu, Sima, Misi, Masa, Misa — hallatszik a folyosóra az elsöosztályosok közös olvasása. Ök még nem a kottával, hanem a betűvel ismerkednek. De az e vidéken ismert és énekelt dalok ott csengenek a fülükben. Itt alakulnak mivé-mivé az idei tanév két osztályába zsúfolódva. Az igazgatóság hem számolt ennyi elsőssel. Kettőre tervezte a három osztálynyi gyermeket. Sipos Béla 1964-től igazgatja az iskolát, amelynek jelenleg 564 tanulója van húsz osztályban. A tavalyihoz képest negyvennel több a tanulók száma. A kiváló pedagógus és szenvedélyes közéleti ember 1967-től a CSEMADOK galántai járási bizottságának elnöke, a legutóbbi két választási időszakban a szövetség Központi Bizottságának tagja, a járási pártbizottság lektora, a városi nemzeti bizottság iskolaügyi bizottságának tagja, s vezetője a járási pedagógiai központ magyar nyelvű szakbizottságának. — Nagy a felelősség súlya a vállamon — kezdi vallomását. — Olyan iskola élén állok, amely járásunkban a legnagyobb magyar tanítási nyelvű általános iskola. Részben hozzánk járnak tanulni azok a gyerekek, akik Kodály Zoltán hajdani mezítlábas cimboráinak a leszármazottai. Nem véletlenül tekintjük szívügyünknek a Kodály-hagyományok ápolását. — Mivé lesznek a gyerekek? — vetem közbe, ami már korábban, az elsőosztályosok tanterme előtt elhaladva eszembe jutott. — Egy-egy korosztály 40—45 %-a kerül tovább évente a teljes középiskolai végzettséget nyújtó iskolákba. Olyan szlovák nyelvtudással vértezzük fel őket, hogy eredményesen folytathatják tanulmányaikat a szlovák tanítási nyelvű középiskolákban is, ha anyanyelvükön nincs erre lehetőség. Tavaly 39 tanulónk közül 37-et vettek fel középiskolába. Tantestületünk tagjai tudatosítják, hogy a nemzetiségi iskola pedagógusainak kötelessége a többletmunka. — Miben nyilvánul ez meg? — Az igen élénk szakköri tevékenység vezetésében. Nagyon eredményesen kapcsolódnak be tanulóink a különböző versenyekbe. A tavalyi Helyes magyar kiejtési verseny országos döntőjének a győztese iskolánk tanulója, a nyolcadik osztályos Péntek Erzsébet lett. Közismerten eredményes iskolánk kórusa és tánccsoportja. — Hová, merre tartanak Kodály mezítlábas cimboráinak a leszármazottai? — Az utóbbi években örvendetesen megnőtt az érdeklődés a főiskolai és egyetemi tanulás iránt. Volt tanítványaink közül eddig is sokan végeztek főiskolán és egyetemen. Nem kevés azoknak a száma sem, akik szaktanintézetekben sajátítanak el egy-egy mesterséget, és aztán becsületes munkát végeznek, mint jó szakemberek. Megelégedéssel nyugtázhatom, hogy olyan tantestület élén állok, amely képes és kész eredményes oktató-nevelő munkát végezni. — Szívesen járna Kodály ebbe az iskolába? — Véleményem szerint igen. Bár már más az összehasonlítási alap. Ha mégis igent mondok, azért teszem, mert Kodály nem csupán zeneszerző és zenepedagógus volt, de kitűnő nyelvész is, tetszene neki, hogy nagy gondot fordítunk az anyanyelv ápolására. MÁCS JÓZSEF Prand! Sándor felvételei Jogi tanácsok Már tíz éve dolgozom ugyanannál a vállalatnál. Az év elején behívott az igazgató és közölte velem, hogy egy más városban működő kihelyezett üzemünknek megbetegedett a vezetője. Javasolta, vállaljam el a helyettesítést. Én ezzel nem értettem egyet. Két gyermekem van, a feleségem állásban, otthoni jelenlétem nagyon szükséges. Ennek ellenére a vállalat áthelyezett. Három hónapig dolgoztam ott. aztán visszatértem eredeti helyemre. Az igazgató azonban ragaszkodik hozzá, hogy térjek vissza a kihelyezett üzembe, mert különben elbocsát. Igaza van az igazgatónak? Elbocsáthat, ha nem teszek eleget az utasításának? L Károly (Podhradie) A dolgozó áthelyezése a munkaszerződésben meghatározottól eltérő, más helyen végzendő rendszeres munkára csak az illető szervezet keretében lehetséges és csakis akkor, ha az üzemeltetés fenntartásához ez elengedhetetlenül szükséges. A szervezet köteles a dolgozóval előre megbeszélni áthelyezésének okát és időpontját s tekintetbe venni jogos érdekeit. Amíg a szervezet nem egyezik meg a dolgozóval, a naptári évben számított legfeljebb 90 napra helyezhetik át olyan más helyre, amely a munkaszerződésben nem szerepel. Mivel a munkaszerződés a munkavégzés helyét is meghatározza a dolgozó joggal számít arra, hogy a megállapodásban szereplő helyen fog dolgozni, a Munka Törvénykönyv ezért lényegesen korlátozza annak lehetőségét, hogy a szervezet akár ideiglenesen is más helyre, községbe vagy üzembe helyezze át Az ilyen intézkedés mindig csak rövid ideig tartó és átmeneti jellegű lehet (más dolgozó helyettesítése, kisegítés stb.). A három hónapot a törvényes rendelkezés megfelelő időnek tartja arra, hogy ennek tartamára a munkaadó megkívánhassa a dolgozótól, hogy a szervezet érdekében máshol dolgozzék, még ha kifogása is van áthelyezése ellen. Az említettekből kitűnik, hogy az említett vállalat igazgatójának nincs igaza. A három hónap már letelt, melynek tartamára önt a saját beleegyezése nélkül is áthelyezhette más helyre. Ugyanabban az évben három hónapnál hosszabb időre önt a saját beleegyezése nélkül nem helyezheti át Magától értetődően, ez nem lehet ok az ön elbocsátására. 1981-ben közlekedési balesetet okoztam. A baleset következtében súlyosan megsérült egy járókelő. A bíróság egyévi szabadságvesztésre ítélt és egy évre eltiltott a gépjármű vezetéstől. A tilalom letelte után a szomszéd községbe utaztam személygépkocsimmal, s visszafelé megállított a közlekedési rendőrjárőr. Nem volt hajtási jogosítványom, mert a tilalom lejárta után még nem váltottam ki újra a közlekedésrendészeti felügyelőségen. Azt mondták, hogy hivatalos döntés ellenére jártam el s így büntetendő cselekedetet követtem el. így van-e ez? Mikor követ el a járművezető ilyen bűncselekményt ? Roman F. Losonc (Lučenec) A rendőr állítása helytelen volt Mivel a tilalom hatálya már lejárt, a Büntető Törvénykönyv 171. S-a értelmében nem követhette el a hivatalos döntés végrehajtása meghiúsításának bűntettét. A Szövetségi Belügyminisztérium 100/ 1975 számú rendelete 3. S-a (1) bek. értelmében gépjárművet csak a vezetésre fizikailag és szellemileg kellőképpen alkalmas személy vezethet aki megfelelően ért a járművezetéshez és ismeri a közlekedési szabályokat. A gépjármű vezetője köteles magával hordani hajtási jogosítványt és a jármű forgalmi engedélyét. Az említettekből kitűnik, hogy ön megszegte a közlekedésrendészeti szabályok idézett rendelkezését és olyan szabálysértést követett el, amiért az illetékes rendőr a helyszínen megbírságolhatja vagy feljelentheti önt a közlekedésrendészeti felügyelőségnél, amely a szabálysértési esetet megtárgyalja. Hivatalos döntés végrehajtása meghiúsításának bűntettét a járművezető Büntető Törvénykönyv 171. S-a értelmében akor követi el, ha rendszeresen vezet gépjárművet, annak ellenére, hogy a bíróság ettől bizonyos időre eltiltotta, s ez az idő még nem telt el, vagy a közlekedésrendészeti felügyelőség döntésével bevonta hajtási jogosítványát. Ha az illető személy ilyen esetben csak egy alkalommal vezet gépjárművet, a hivatalos döntés végrehajtása meghiúsításának vétségét követi el a szabálysértésekre vonatkozó törvény 7. S-a értelmében. Fiam egy olyan vállalatnál dolgozik, amely évente Líbiába küld dolgozókat. Az év elején a fiam is két évre Líbiába ment kiküldetésre. Ott megismerkedett egy lánnyal, szintén ott dolgozó csehszlovák állampolgárral, s májusban levélben közölte, hogy feleségül kívánja venni. Nem ellenzem, de úgy vélem, hogy az ilyen házasságkötés érvénytelen. Hiszen állampolgáraink csak Csehszlovákiában. lakóhely szerint illetékes nemzeti bizottságon köthetnek házasságot. Nem vonják felelősségre majd a fiamat azért, hogy külföldön nősült meg? Ján B. Érsekújvár (Nové Zámky) A családi törvény lehetővé teszi, hogy csehszlovák állampolgárok külföldön is köthessenek házasságot éspedig az ottani csehszlovák külképviseleti hatóság illetve államunknak erre felhatalmazott más szerve előtt Csehszlovák állampolgár külföldi tartózkodási helyén esetleg más állam illetékes hatósági szervei előtti házasságkötés lehetősége sincs kizárva, azzal a feltétellel, ha a szertartás nincs ellentétben a csehszlovák jogrend vonatkozó elvi rendelkezéseivel, például azzal az elvvel, hogy polgári házasságkötés nélkül nem jöhet létre házasság. Ha az ön fia teljesítette az említett feltételeket, Líbiában kötött házassága érvényes, s nincs miért felelősségre vonni. Dr. FEJŐ 17