A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-13 / 46. szám
Mexiko! Ki ne villanyozódna fel e név mögött rejlő ország elképzelésétől. Óriási sombrerók, kaktuszok, tengerek, ám havasok és magas jéghegységek is. S mindehhez zenekedvelő temperamentumos emberek és szenvedélyes népi táncok ritmusa. Mexikó a főváros és az Egyesült Államoktól délre elterülő egész állam neve. Az elsőbbséget azonban a város viszi el. Aztékok alapították 1325-ben egy sziklás magaslaton, ahol a monda szerint kaktuszon ülő és kígyót faló sasmadarat pillantottak meg. E jelenet ábrázolása lett az azték törzs totemje, később pedig a mai Mexikói Egyesült Államok címere. Ám térjünk vissza a város nevéhez. A sassal leírt jelenetnek megfelelően az 1325-ben alapított város neve Tenochtitlan volt, azaz „a kaktuszszikla helye". Az aztékok szentélyt építettek a városban Mexitlinek, a háború istenének tiszteletére. Róla nevezték el a várost Mexicónak. így hívták a spanyolok is teljes 300 éven át (1521-től 1821-ig), az országot pedig Nueva Espaňa, vagyis Új- Spanyolországként emlegették. Noha az újspanyolországi indiánok 1821-ben kiszabadultak a spanyol gyarmatosítók karmai közül, az egész ország elfogadta, hogy a fővárosról nevezzék el, s mindmáig Mexikó a neve. ■ Mexikó óriási ország. Területén például Magyarország 22-szer férne el. Bár kétszer is jártam Mexikóban, sohasem távoztam azzal az érzéssel, hogy eleget láttam és tapasztaltam. Mindig az az érzésem, hogy állandóan visszatérhetnék a Popocatepetl és a Rico do Orizaba hófedte csúcsai alatti országba. Számomra a legnagyobb élmény a Datsun autón való utazgatás volt, amikor két barátommal Mexico Cityből a Yucatan félszigeten fekvő, 2500 kilométeres távolságra levő Meridába, majd a Karib-tenger vizeitől viszsza a Csendes-óceán partján fekvő mesés Acapulcóba száguldhattam. Megcsodáltuk akkor az ország átalakulását. Olvadoztunk Yucatan trópusi hőségben, vacogtunk a Popocatepetl 5452 méter magas kráterénél, élveztük az úszás gyönyörűségeit mindkét óceán vizében, melyek közvetlenül vagy peremtengereikkel nyaldossák Mexikó partjait. Megcsodáltuk az aztékok, mayák, olmékok, toltékok és zapotékok történelmi emlékeit, meg a történelmi elődeik régi dicsőségét öregbítő modem építészek és művészek alkotásait. Impozáns David Alfaro Siqueiros mozaikja a mexikói Egyetemi Város egyik épületén vagy az Insurgentes színház homlokzatán R. Riviera alkotása. Impozáns az Azték Labdarúgó Stadion építménye — vagy Latin-Amerika legmagasabb épülete — a Latin-Amerika-torony. Több helyen neves utazók és kutatók utazásait és működési helyeit idéztük. Kétszer is megemlékeztünk a híres világjáróról, Richard Halliburtonről, aki nagy történelmi események személyes átélésére alapozta utazásait. Első ízben a Halálkútnál történt. Itt, Yucatan száraz fennsíkjain a bennszülöttek két bővizű kútra találtak. Telepet létesítettek, mely a bövízűség folytán gyors virágzásnak indult. Ezért elnevezték Chichen-ltzának. A név három szó összekapcsolásával képződött: Chi — (száj) — Chen — (kút) és Tiza (törzs-név) és azt jelenti: az Itzák városa a kút szájánál. A mayák az egyik kút sötét mélységébe állították esőistenük székhelyét. Időről időre áldozatokat kellett vetniük istenüknek a kútba. Harcosoktól kísért szüzeket. Az akkori papok szerint, ha ezt nem tették volna, országuk elvesztette volna az isten kegyességét, tehát az élethez olyannyira szükséges vizet is. Halliburton leugrott a mély kútba, hogy saját bőrén tapasztalja, mit éreztek az áldozatok. Persze azzal a távlattal, hogy sikerült megmenekülnie és elkerülni esöisten ölelését. Sikerült is neki. Különben nem idézhettük volna fel másodszor is, amikor Popocatepetl óriáskráterének a peremén álldogáltunk. Ide is felmászott Halliburton, bár nem volt képzett hegymászó, hogy a saját lábán érezze a fáradtságot és szívében a feszültséget az újonnan felfedezettől, mint Montezuma király és csapata, vagy Cortez és katonái, a régmúlt időkben. Minthogy a Popóra — ahogy a hegyet a mexikóiak bizalmasan nevezik — érdemes felmászni. A Popocatepetl csúcsainak magasságából valahogy jobban belátható Mexikó gazdag és mozgalmas történelme, mely mindenkor a hegység árnyékában zajlott... FRANTIŠEK KELE A Latin-Amerika-toronY (A szerző felvételei) ——jr*a [1^ í f Emberi sorsok________ GYERMEK ÁLDÁSRÓL NÉGYSZEMKÖZT Az előre megbeszélt időpontnál valamivel korábban érkeztem a járási kórház, pontosabban a nőgyógyászati és szülészeti klinika családtervezési tanácsadójának aprócska várótermébe ... A rendelő zárt ajtaja mögött folyt a kezelés, Így hát én is a várakozó lányok, asszonyok közé telepedtem. Hirtelen mintha fölforrósodott volna körülöttem a levegő: éreztem, hogy a körülöttem ülő nők szeme kiváncsi tekintettel szegezödik rám, hiszen ide, e tanácsadó tenyérnyi várótermébe férfiember valóban csak nagyritkán teszi be a lábát. Feszélyezett, kínos hallgatás vett körül, hiszen — érthetően — idegen voltam a különböző női problémákba zárkózott, szeméremmel és szorongással teli asszonyok gyűrűjében. Amikor percekkel később a tanácsadó vezetője, egy jó megjelenésű, barátságos orvos betessékelt a rendelőbe, egyből ráérzett zavaromra : — Gondolom, a kint várakozók jó alaposan szemügyre vették ... Hirtelen nem is emlékszem, hogy rendelési időben mikor járt itt utoljára egy férfi... Ezzel egyből a témához értünk, hiszen önmagától is fölvetődött a leglényegesebb kérdések egyike: vajon kik látogatják a családtervezési tanácsadókat? — A legkülönbözőbb korosztályú nők. Egyesek meddőség miatt, mások viszont éppen azért, mert nem kívánják a gyermekáldást — magyarázza a gyakorlott nőgyógyász. — Orvosok és védőnők is küldik hozzánk az új pácienseket, de gyakorta fordul elő a$ is, hogy a lányok, asszonyok ajánlják egymás figyelmébe a nőgyógyászati rendelésnek ezt a formáját. — Általában milyen panaszokkal fordulnak a tanácsadóhoz? — Pácienseink többsége nem pusztán vélt, vagy tényleges betegségének orvoslását várja el tőlünk, hanem esetleg házaséletének javítását is. Útbaigazítást kémek például kapcsolataik rendezéséhez, családi viszonyaik normalizálásához, életmódjuk megváltoztatásához. A legtöbben időzíteni szeretnék a gyermekáldást, esetleg nem kívánnak szülni többé. Szép számmal keresik fel a családtervezési tanácsadókat olyan személyek is, akiknek sivár és örömtelen a házaséletük, nem eléggé közvetlen a partnerükhöz való viszonyuk, esetleg gátlásaik, lelki zavaraik vannak. — Akik nem kívánnak szülni, mivel indokolják elhatározásukat? — Például fiatal házasok, de albérletben Iáknak, lakásra gyűjtenek; vannak olyanok, akik két éven belül kétszer szültek és fáradtnak érzik magukat; vannak, akiknek durva és iszákos a férjük, úgyhogy nem merik vállalni a gyereket, de még hosszasan sorolhatnánk a hozzánk vezető utak indítékait. A kezelés egy beható, lehetőleg a legapróbb részletekre is kitérő beszélgetéssel kezdődik, hogy a családtervezési - tanácsadók orvosai minél teljesebben megismerhessék új pácienseik problémáit, gondjait, életkörülményeit. Amolyan Íratlan törvény itt, hogy a fogamzásgátlóra, adott esetben, a család, a nem kívánt gyermek védelmében van szükség. A gyámügyi hatóságokon tornyosuló iratok és a bírósági perstatisztikák bizonyítják ugyanis, hogy olyan esetekben, ha már válófélben álló házasfeleknek születik gyermekük, avagy más okból érkezik „rosszkor" a baba, akkor a családtervezés — a meg nem született gyermek szempontjából — az érzelmi hányatottság, a családi számkivetettség, a tengődés, a sorozatos érzelmi csalódások, esetleg még a bűnözés megelőzése is. A tanácsadók orvosai ezért minden páciensnél elsősorban azt vizsgálják: az illető akar-e még, és ha igen, akkor mikor kívánja az újabb gyereket? Indokolt esetben fogamzásgátlásra is oktatnak — mindenkit arra a módszerre, amely korának és egészségi állapotának, életmódjának s intelligenciájának a leginkább megfelel. — Az értelmesen, okosan gondolkozó nők esetleges terhesség-megszakítások helyett, előre szabályozni próbálják lehetséges szüléseik számát — figyelmeztet a nőgyógyász. — Az abortusz ugyanis a születésszabályozás legártalmasabb módszere. A szakorvos, példaként, egy huszonnégy éves fiatalasszony esetét említi. Az illető két éve járt már egy fiúval, akit csupán néhány hónap választott el egyetemi tanulmányainak befejezésétől. Ekkor, néhány héttel a vőlegény promóciója előtt történt meg a „baj". Mindkét családban szülői fölháborodás fogadta a fiatalok bejelentését, úgyhogy a sok zsörtölödés eredménye végülis abortusz lett... A diplomaosztás után néhány hónappal a két fiatal összeházasodott, most már a szülők szemével sem lett volna semmi akadálya a gyermekáldásnak, de a fiatalaszszonyt egy méhen kívüli terhesség ágynak döntötte. Gyulladás, komplikációk, operáció, eredménytelen fürdökezelés volt a szomorú sorrend; aminek legvégén elhangzott a lesújtó orvosi bejelentés: — Soha többé nem lehet gyermekük... Soha többé ... Két kegyetlen szó. Olykor élesebb a műtőkésnél!... — Célunk, hogy minden csecsemő kívánt gyerekként szülessen, hogy a családtervezés is minél nagyobb mértékben járuljon hozzá a válási statisztikák csökkenéséhez, de legfőképpen a házasfelek közötti békés harmónia megteremtéséhez — mondja határozottan a tanácsadó nagy gyakorlattal rendelkező vezetője. — A családtervezés ugyanis egyben családvédelem is. Ezért nemcsak egészségügyi, de jogi és társadalmi szerepe is van. Bizonyításképpen ismét példa, amit úgy adok tovább, ahogy egy felülvizsgálatra jött, hormonális hatáson alapuló, korszerű fogamzásgátlót használó asszony szájából hallottam. — Doktor úr, tudja, én már attól is féltem, ha a férjem rámnézett. Idegeskedtem, féltem, hogy teherbe esem. Ezért nem mindig örültem a közeledésének, ami viszont sok esetben veszekedést váltott ki közöttünk ... Három gyerekem van, egy negyediket már nem tudnék vállalni. Hogy a tanácsadóban segítettek rajtam, számomra ez felér egy telitalálattal. A sötéthajú, kipirult asszony örvendezik. És elégedett az orvos is, hiszen úgy tűnik, a tanácsadóban egy további házasságot sikerült harmonikusabbá tenni, esetleg megóvni a széthullástól. Igaza volt a szakembernek: a családtervezés egyben családvédelem is. (miklósi) 17
