A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-13 / 46. szám

Több évtizede működik a szlovákiai írók Szövetségének magyar tagozata, közismertebben a magyar szekció. A magyar tagozat vezetősége intézi a szekció különböző ügyeit, gyűlésre hívja a tagokat előadásokat szemináriumokat rendez, megbeszéli a tagokkal a felmerülő problémákat megvitatja a jövőbeni feladatokat irodalmi esztétikai, politikai, szervezeti és egyéb kérdéseket. A hazai magyar írók szervezeti életéről az olvasó meglehetősen keveset tud. Éppen ezért fordultam az egyik legilletékesebb személyhez. Duba Gyula íróhoz, aki jelenleg a magyar szekció titkári tisztét tölti be. Mindenekelőtt szeretném megtudni tőle, mi a titkár feladat- és hatásköre?

— A magyar szekció titkárának feladat- és hatásköre adminisztratív jellegű, s az irodalmi élet és munka szervezésének kérdéseit érinti. A titkár egyrészt tartja a kapcsolatot az írószövetség irodalmi és külügyi osztályával és biztosítja a magyar nemzetiségű írók tevékeny részvételét a szövetség által szervezett irodalmi közéletben. Másrészt a titkár szervezi a szekció vezetőségének munkáját, munkaprogramját: összehívja a gyűléseket, munkatervet készít, megszervezi a különféle ünnepek alkalmából (tekintettel a jubilánsokra, jubileumi ünnepségekre) a részvételt. Feladatai közé tartozik még, hogy a szövetségi tagok ügyes-bajos dolgait, személyes ügyeit, vagy a közös kérdéseket érintő problémákat a megoldás igényével — szükség esetén — közvetítse a szövetség vezetőségének vagy illetékes osztályának. Röviden szólva: a titkár munkája szervező, közvetítő és adminisztrációs tevékenység.

— A szekció vezetősége milyen gyakran ülésezik és mi a feladata ?

— A magyar szekció vezetősége általában havonta egyszer ülésezik. Ezeken a munkaértekezleteken a vezetőség tagjai tájékoztatást kapnak az írószövetség választmányának ülésein vagy a föderális vezetőségben elhangzottakról. A tájékoztatást rendszerint Rácz Olivér, a szekció elnöke végzi, aki mindkét felsőbb szerv vezetőségének tagja és részt vesz az üléseken. Az ilyen tájékoztatások, — melyeknek anyagát aztán a vezetőség megtárgyalja.— lehetővé teszik, hogy megismerjük, milyen feladatok állnak előttünk. A későbbiekben a közös feladatokat a szekció vezetősége a mi sajátos nemzetiségi viszonyainkra alkalmazza és megszervezi végrehajtásukat. Természetesen a hazai magyar írók sajátos, nemzetiségi feladataival a szekció vezetőségének fokozott mértékben kell törődnie ... Nagy általánosságban úgy fogalmazhatnánk, hogy a magyar szekció vezetőségének a feladata irányítani és fellendíteni, pezsgésben tartani irodalmi közéletünket, segíteni íróink művészi fejlődését és alkotómunkájukhoz minél kedvezőbb feltételeket teremteni.

— Hány tagja van most a magyar szekciónak? Egyáltalán ki lehet tagja az írószövetségnek, a tagságot milyen feltételekhez kötik ?

— Az írószövetség magyar tagozatának jelenleg 33 rendes tagja van. Ezek mellett nyilvántartunk tucatnyi fiatal írót, akik még nem teljesítették a szövetségbe való fölvétel feltételeit, de a jövőben számítunk rájuk, és jelenleg amolyan tagjelöltként szerepelnek. Az írószövetségbe való fölvétel alapja az, hogy az írónak három önálló kötete jelenjen meg. Irodalomkutatóknál és kritikusoknál ki-LÉPÉST TARTANI A KORRAL

IBeszélgetés Duba Gyulával a csehszlovákiai magyar írók szervezeti életéről

vételes esetben egy kötettel is fel lehet venni az illetőt, abban az esetben, ha évek óta rendszeresen és számottevően részt vett az irodalmi közéletben, lapokban, folyóiratokban publikált és hatással volt a kritikai gondolkodás fejlődésére. Újabban olyan híreket hallottam, hogy a tagsági felvétel feltételét két kötetre csökkentik, ez azonban még nincs hivatalosan elfogadva.

— Te a hazai magyar írók folyóiratának, az Irodalmi Szemlének is a főszerkesztője vagy. Mit tesz a Szemle a hazai magyar irodalomért, hogyan segíti a kezdő írókat?

— Az Irodalmi Szemle fő küldetése az, hogy közlési lehetőséget nyújtson a nemzetiségi irodalom és az irodalommal határos tudományosság művelőinek, továbbá reális értékrend és esztétikai színvonal érvényesítésével gondoskodjon irodalmunk eszmei és művészi képviseletéről és fejlődéséről. Nem kevésbé fontos feladata, hogy tevékenységével, elvárásaival és ösztönzéseivel elősegítse a tevékeny írói munkát. Továbbá, hogy megszabja működésük fő irányvonalát, befolyásolja. illetve feladataik elvégzésére késztesse az írókat, szervezze gondolkodásuk egységét, és megteremtse a feltételeket a különböző vélemények találkozásához, a művészi kérdések tisztázásához. így a Szemle egyszerre szolgálja és irányítja a nemzetiségi irodalmat, kapcsolatokat keres és teremt számára a környező nemzeti irodalmak, a nagyvilág és az egyetemes művészi lehetőségek felé. Célkitűzései közé tartozik a fiatal

— kezdő — írók felkarolása és támogatása is. Irodalomtörténeti tény, hogy a Szemle nem egészen két évtized alatt két fiatal irócsoportot bocsájtott útjára. A hatvanas évek végén s a hetvenes évek elején a Vetés rovat költőit és íróit segítette kibontakozásukban, a hetvenes évek második felében pedig a Műhely rovat kezdő szerzőit indította el, akik egységesen a Megközelítés című antológiában jelentkeztek. Ezek az ifjak azóta a Madách Kiadó Főnix-füzeteiben önálló szerzőkként léptek az irodalmi nyilvánosság elé. A Szemle most újabb, a fiatalokat publikáló rovat megszervezésén fáradozik, néhány név és vers vagy kispróza már jelzi a legfiatalabb írócsoport lehetőségét, de az új rovat jelentkezése még egy ideig várat magára.

— A magyar szekciónak, illetve a szekció vezetőségének milyen kapcsolata van a Madách Könyvkiadóval?

— A szekció az Írókat tömöríti, és munkafeltételeiket szervezi, a Kiadó megjelenteti könyveiket. Mindkét intézmény az írókat, pontosabban az irodalmat hivatott szolgálni. Ezért szükségszerű, hogy valamilyen kapcsolatban legyenek egymással, hiszen közös gondjaink vannak, vagy lehetnek. A kiadó önálló nemzeti vállalat, de héhány szerkesztője a szekció vezetőségi tagjaként is tevékenykedik. Más vezetőségi tagok — Rácz Olivér, Csanda Sándor — a kiadói tanács tagjai, mely szerv a kiadó igazgatójának tanácsadó testületé. így a két intézmény kapcsolata szoros és élő, hiszen ugyanazon emberek vesznek részt munkájukban, ami azt jelenti, hogy több szempontból látják a problémákat és árnyaltabban tudnak hozzászólni megoldásukhoz.

— A Szlovák Irodalmi Alap (Slovenský literárny fond) alkotószabadságot és alkotóházat biztosít az íróknak, hogy zavartalanul dolgozhassanak. Hogyan történik ez? A hazai magyar íróknak ki, illetve kik javasolják az alkotószabadságot?

— Minden írónak joga van alkotószabadságra, ha igényét eszmeileg és művészileg értékes munkával támasztja alá. Az alkotószabadságot és az alkotóházban való tartózkodást az Irodalmi Alapnál kell kérvényezni. Az alapnak lektori testületé van, melynek tagjai értékelik és véleményezik a beküldött, megkezdett munkákat és javasolják vagy visszautasítják az író kérésének teljesítését. A kérvény végső sorsáról, elintézéséről vagy elutasításáról az Irodalmi Alap vezetősége dönt. A jelenlegi gyakorlat többnyire olyan, hogy alkotószabadságot már megkezdett mű befejezésére adnak. A hazai magyar írók beadott kéziratát természetesen olyan lektorok olvassák el, akik ismerik a nemzetiségi irodalom sajátosságát és mind nyelvileg, mind esztétikailag helyes ítéletet alkotnak róla.

— Évenként a legjobb msekért kiosztják a Madách díjat Hogyan lesz valaki Madách díjas?

— A Madách díj anyagi és eszmei-művészi feltételeinek a megítélése ugyancsak a Szlovák Irodalmi Alap hatáskörébe tartozik. Az Alap szervezi meg a bírálóbizottságot, szerzi be az értékelendő könyveket, jutalmazza az értékelő véleményeket és végül ünnepélyes keretek között kiosztja a díjakat. Általában az év decemberének elején tartják meg a bizottság első ülését, ahol összegezik az év számbajövő hazai magyar könyveit és a fordításokat, majd a könyveket szétosztják a bizottság tagjai között. Két díj van: a fő Madách díjat az eredeti nemzetiségi irodalmi termés egy művéért, a fordítási díjat a szlovákból fordított müvek legjobb magyarításáért adják. E mellett kiosztanak még nivódíjakat — évente öt-hat értékes könyv írójának —, melyekkel a jó írói teljesítményt jutalmazzák. Az utóbbiak nem tekinthetők Madách dijnak. S bár a döntés néha nem könnyű, a Madách díjat általában az év legfigyelemreméltóbb könyve kapja.

—A Szlovák írószövetség a magyar szekció régi kívánságára egy helyiséget bocsájtott a hazai magyar írók rendelkezésére. Mennyiben könnyíti ez meg a szervezeti életet?

— Régi igénye volt a szekció vezetőségének, hogy helyiséget kapjon az írószövetség épületében, s most teljesült. A szépen berendezett helyiség mindenekelőtt lehetővé teszi.

hogy egy helyre összpontosítsuk a szekció és vezetősége tevékenységét. Itt tartjuk üléseinket, itt rendezzük be a szekció irattárát és az is reális lehetőség lenne, hogy folyóirattárat és könyvtárat létesítsünk a hazai magyar irodalom termékeiből. Tervezzük azt is, hogy a hét egy — esetleg két — napján, mondjuk délelőtt hivatalos fogadóórákat tartunk azoknak a szerzőknek vagy érdeklődőknek, akik valamilyen személyes vagy hivatalos üggyel kívánják fölkeresni a szekció vezetőségét.

— Több író annak a véleményének adott kifejezést hogy stagnál a szervezeti élet Hogyan lehetne ezen változtatni?

— El kell ismerni, hogy az utóbbi években a szekció szervezeti élete lassúbb, kevésbé pezsgő, mint azelőtt volt. Ennek több oka lehet: az idősebb nemzedékhez tartozó írók megfáradásától és a fiatalok érdeklődésének másságától kezdődően egészen az írói munka elkülönüléséig számos tényezőt felsorolhatnánk. Az irodalmi közélet aktivizálása érdekében a szekció vezetősége sokat tehet, átfogóbb és jobb szervezés bizonyára élénkebb mozgással, termékenyebb találkozásokkal járna. De azt is meg kell mondanunk, hogy csak a szervező munkára hagyatkozni nem elég, íróink belső aktivitásának a növekedésére is szükségünk lenne.

— A sok összejövetel kárára vagy hasznára van az irodalomnak, illetve az irodalmi alkotásnak? Többen azt állítják, hogy az írónak nem szabad szétforgácsolni az idejét mert azt az alkotás sínyli meg.

— Fia sokat üléseznénk és csépelnénk a szót fölöslegesen, talán így lenne. De az eddigiekből is kitűnik, hogy éppen az ellenkezője igaz: keveset találkozunk s akkor sem mindig érdemben. Ki kell alakítanunk olyan optimális ülésezési rendet, hogy az ott elhangzottak termékenyítőén hassanak a jelenlevőkre és fokozzák munkakészségüket.

— A szekció vezetősége milyen terveket kíván megvalósítani a jövőben?

— Szervezeti munkánkat a közeljövőben három fő témakör irányába szeretnénk összpontosítani: megkezdeni a kritikai szakosztály munkáját és ezzel összefüggően emelni a műbírálat jelenlegi színvonalát és intenzitását, továbbá behatóan foglalkoznunk kell a hazai magyar dráma kérdésével, esetleg elgondolkozni egy drámairó szakosztály létrehozásán, végül valamilyen módon lehetőséget kell találnunk, hogy más intézményekkel

— elsősorban a CSEMADOK-kal és a Madách Kiadóval — együttműködve javítani tudjuk író és olvasó kapcsolatát, illetve megszervezni, hogy a szlovákiai magyar könyv nagyobb mértékben és szélesebb körben eljusson a nemzetiségi olvasókhoz. Mindhárom feladatot életünk, valóságunk és közös érdekeink diktálják. A műkritika szakszerűségének fejlesztése irodalmunk további minőségi előrelépésének a föltételét is jelenti. A hazai magyar drámairás kérdéseinek felvetése összefügg a nemzetiségi színházkultúra fejlesztésének égető kérdéseivel, ugyanezt hivatott szolgálni a kritika- minőségének emelése is. Nemzetiségi irodalmunk életképességének és jövőjének biztosítéka, ha saját erőire támaszkodva és a társadalom támogatását ésszerűen és felelősségteljesen felhasználva lépést bír tartani a korral, melyben él és létezik.

Beszélgetett: Dénes György

14