A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-16 / 42. szám
Összehívtad a gyűlést? — érdeklődtem. Még nem — volt a válasz. Szóváltás követte a hanyagságot. Ne izgulj — nyugtatott meg. és bekapcsolta a hangosbeszélőt. Annyit között csak: Aki magyar, jöjjön fel fél hétre a kultúrházba. Pontosan fél hétkor már zsúfolt volt a terem. Alig fértünk be. A hatvanas évek legelején a közeli és festői szépségű Gombaszögön még csak járási dal- és táncünnepélyek voltak. Közönségsikerére felfigyeltek a felettesek, és kerületi rendezvények színhelye is lett Gombaszög. Mikor Szöllős Sándort titkárnak választották, a CSEMADOK tevékenysége az amatőr népművészeti tevékenységre korlátozódott, a hatvanas évek elején kezdődött meg a népművelési munka, a népi akadémiák szervezése, a szakemberek anyanyelvű képzése különböző tanfolyamokon. A CSEMADOK tagjai szövetkezetei alakítottak, társadalmi munkát végeztek (végeznek ma is), védnökséget vállaltak a művelődési házak építésének szervezési munkálatai fölött Most júlesően tudatosítják, hogy a járás magyar községeinek túlnyomó többségében jó művelődési házak épültek, így a kulturális munka műszaki feltételei biztosítottak. Az utóbbi években talán csak az anyagiak jelentenek gondot a helyi szervezetekben. — Én úgy képzelném el (a kerületi pártbizottság ideológiai osztályára el is küldtem az elgondolásomat), hogy a CSEMADOK is össztársadalmi érdeket szolgál tevékenységével, éppen ezért helyteleníthető a művelődési házak magas használati díja. Ez a gyakorlat némelyik községben megnehezíti a népművelési és népművészeti tevékenységet. Sok helyen fűtetlen helyiségben tartják a próbákat s még fizetniük is kell. Mivel a CSEMADOK munkáját évről évre belefoglalják a község egységes kulturális tervébe, szükséges lenne ugyanúgy kezelni az arra érdemes helyi szervezeteket, mint a művelődési házakat. Ha a jelenlegi helyzeten nem változtatunk sürgősen, akkor a szervezetek a tömegigény kiszolgálására kényszerülnek s ez már politikai kárt okoz. Remélem, hogy az illetékes állami szervek kedvező intézkedést foganatosítanak. Széles körben ismert hogy a járási bizottság titkársága igen gazdag dokumentumanyagban. Minden jelentősebb tevékenységüket filmen, hangszalagon és fényképen örökítik meg. Kinyitjuk a faliszekrény ajtaját és megannyi fénykép-album tárul a szemünk elé. Akármelyikbe lapozunk bele, a képek elhelyezése és a lényeget közlő szöveg gondos munkát feltételez. Nemcsak az iskolának, a szövetségben végzett munkának is szüksége van órarendre, vallja Szöllős Sándor. Rend a lelke mindennek. Ha ők maguk nem pontosak, hogyan követeljenek pontosságot a helyi szervezetektől? Valamennyi írásba foglalt tervük évre, hónapra, napra tartalmazza a tennivalót. A helyi szervezetek munkatervére építik a magukét Kérdeznek, és a válaszokból kirajzolódik a járási bizottság munkájának egészét meghatározó tevékenység. — Sok az akció. A központ által meghirdetett versenyek, fesztiválok részesei vagyunk. Nagy sikerként nyugtázzuk a vers- és prózamondók járási versenyét. A kerületiről és az országosról díjakat is hoztunk haza. A színjátszók kerületi verA Csemadok életéből senyét is itt rendeztük meg. A Tavaszi szél... országos versenynek három körzeti és két járási döntője volt Járási dales táncünnepélyünk is hagyományosan jó. A forradalmi dalok járási fesztiválja szintén évenként esemény. A munkásénekkarok fesztiváljának is Rozsnyó a házigazdája. Kétévenként a táncdalfesztivált is megrendezzük. És most új dologra készülünk. Az egy hónapig tartó Kulturális Napok rendezvénysorozatra. Átfogó képet szeretnénk adni népművelési munkánkról. Látva lássák, mit teszünk, mit akarunk. Körülbelül 1000—1500 szereplővel számolunk a járásból. A CSEMADOK KB Szőttes népművészeti csoportja is meghívott vendég. Nehéz feladatra vállalkozunk, de nem félünk. Jó a kapcsolatunk a párt- és állami szervekkel, az iskolák igazgatóságával és tantestületével, a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőségével s a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetekkel. Mindenben segítik a rendezvényeinket. Nézem a Kulturális Napok tervét Szembetűnő változatossága, tartalmi gazdagsága. Néprajzi kiállítás a Szilicei-fennsík tárgyi gyűjtéséből, Szabó Gyula festőművész kiállítása halálának 10. évfordulója alkalmából, Czabán Samu emlékünnepély, a Tavaszi szél... országos verseny járási döntője győzteseinek és a legjobb tánc- és folklórcsoportoknak a fellépése, író—olvasó találkozók, a vers- és prózamondók, valamint az irodalmi színpadok járási és országos versenye győzteseinek a bemutatója, politikai dalfesztivál, a Szőttes fellépése Licén (Licince) a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Hónap befejezése tiszteletére stb. S mindezeken túl a járási bizottság elnöke, Balogh Gyula, és a jb valamennyi tagja, nevezetesen Szöllős Sándor titkár, még azon is törik a fejüket hogy Gombaszög kapcsán hogyan tehetnék színesebbé a rozsnyói felvonulást, amelyet az idén rendeztek meg először. S már ki is találták, hogy jövőre valamennyi népművészeti csoportjukat felvonultatják (gombaszögi szereplésüktől függetlenül) s az ajánlkozó szövetkezet és állami gazdaságok segítségét jobban igénybe veszik a lovasbandérium szervezésénél. Szeretnék, ha jövőre már lovasbandérium haladna a felvonulók élén. — Szabad idő? Nagyon kevés. Mindig megyek. Hivatalokba, falvakba. De ha mégis lélegzethez jutok, akkor a ház körüli munka és a műhely foglal el. Eredeti szakmámban is igyekszem lépést tartani a fejlődéssel. Műhelyemben van egy régi esztergapad, fém- és vasmunkák készítésére alkalmas. Saját készitményű gyalugéppel és körfűrésszel rendelkezem. Családi házam javításához a betonkvádereket szintén saját készítésű gépekkel állítom elő. Jelenleg garázst építek szabad időben, szolgálati és saját kocsimnak, ami még nincs. Új házam sincs. Másokat gazdagítottam, és magam, úgy látszik, nem gazdagodtam meg. Különben is, öt gyermek apja vagyok. Két kicsi gyermeknek a nagyapja. S a nagyobb család a harmincöt helyi szervezet jelenleg 4658 tagja . .. MÁCS JÓZSEF Archívumi felvételek I IFJÚSÁG ÉS KULTÚRA A felnőttkor kulturális szokásai nagyrészt az ifjúkorban alakulnak ki. Huszonöt év körül, a családalapítással, a társadalmi beilleszkedéssel egyidejűleg rohamosan csökken a kulturális tevékenység aránya a fiatal felnőttek életében. E tény ismerete és sok más tényező ösztönözte az érsekújvári (Nové Zámky) egészségügyi szakközépiskola tanárait, hogy komolyabban foglalkozzanak a diákok iskolán kívüli foglalkoztatásával. Mivel a felmérések azt mutatták, hogy megnőtt a fiatalok között az érdeklődés saját népünk múltja, kultúrája iránt, az identifikáció igénye, a pedagógusok szükségét látták behatóbban foglalkozni az amatőr művészeti mozgalom kérdéseivel. Ennek köszönhetően 1979- ben megalakult 2 népi tánccsoport, 1980- ban énekkar alakult, és azóta az iskola jónéhány diákja a népművészeti gyűjtésnek szenteli szabad idejét. Közösen látogatják a népművészeti rendezvényeket, kiállításokat és hasonló jellegű előadásokat. A kezdeti félelem, hogy az érdeklődés, amellyel a fiatalság az elmúlt korok e valódi értékeihez fordult, hamarosan megcsappan, a lelkesedés alábbszáll, szerencsére alaptalannak bizonyult. A tánccsoport és az énekkar mindig nagy sikerrel szerepel iskolai és járási rendezvényeken. Tagjaik ugyan cserélődnek, de az érdeklődők száma az évek során nő. Jó szakmai vezetés mellett, ügyes szervezéssel, a tánccsoport számára több tájegység táncaiból állítanak össze műsorokat. A kosztümöket és egyéb kellékeket az iskola SZISZ- szervezete és a CSEMADOK helyi szervezete biztosítja. Több végzett növendék vidéki tánccsoportokban kamatoztatja az itt szerzett tapasztalatait. A fiatalok nemcsak szórakozási vagy művelődési alkalmat, hanem társas kapcsolatokat, az érintkezési kultúra elsajátításának lehetőségét is megtalálták az amatör művészeti mozgalomban. Ennek hatásfokát, a fiatalok kulturális magatartásában betöltött szerepét minden bizonnyal egyértelműbben lehet majd értékelni hoszszabb idő után. A kezdet mindenesetre biztató és követésre ösztönző. Búkor Szilvia EZ — KLUBMOZGALOM? A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) művelődési ház Fórum klubjának Hodossy Gyula vezette Műhelyében igen hasznos összejövetelen, vitában vettem részt. A klubest résztvevői — bármilyen művelődésügyi tapasztalatokkal rendelkeztek is odáig — megegyeztek abban, hogy így képzelik el a klubéletet. Én is így képzelem, ezért a formáról való elmélkedés helyett a tartalomra térek, jelezvén, hogy valóban mély értelmű és céltudatos munka, klubélet indult meg a Fórum Műhelyében. A többi klubnak is példával szolgálhat. Az évente 20—25 ízben fellépő Pántlika parasztzenekar, amelynek fenntartója a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Otthon, két éve működik. Egyik emlékezetes alkalommal éppen a Fórum klub Műhelyének rendezvényén muzsikáltunk hangulatkeltőül. Ezt követően Gál György tartott vitaindító előadást néptánc-mozgalmunkról. A felszólalók közül többen is dicsérték parasztzenekaraink ugrásszerű fejlődését. A Fórum Műhely sokat tett azzal, hogy keretet adott a vitának, beszélgetéseknek, amelyben a következő sarkallatos kérdések is felmerültek: mit kellene és lehetne tenni annak érdekében, hogy minél szélesebb néptömegek mutassanak érdeklődést a népzene iránt, s hogyan szolgálhatnák ezt az ügyet népzenei együtteseink. Kitűnő parasztzenekaraink vannak, teszem azt a Csalló, a Dudás, a Vadrózsa, de vitatható, hogy tudják-e képviselni tagjaink játékstílusát. Ezzel összefüggő kérdések: a CSEMADOK archívumában mennyi a hangszeres anyag, s ami van, kikölcsönözhetö-e? Napvilágot lát-e, néprajzi szemináriumokon megismertetik-e a felgyújtott népzenei anyagot? Van-e még mit felgyűjteni az egyes tájegységeken? A céltudatos és eredményes munkához szükség van a hangszeres zene intézményes propagálására. A széles körű népszerűsítéshez viszont bemutató műsorok kellenek. Sajnos, alig hallottam eddig olyasmiről, hogy valamely parasztzenekarunk egy-egy rendezvény keretműsorán túlmenően önálló előadást is tartott volna hangszeres bemutatóval. A „mit és hogyan" kérdésével a hangszeres népzene területén sokat lehetne foglalkozni, ha valamely hivatalos szerv — legfőképpen a CSEMADOK — kijelölné a további gyűjtés és a hangszeres népi muzsikálás szépségének megismertetését elősegítő irányvonalat. A kiforrás végett — van miről beszélgetni, vitatkozni. A művelődési klubok — a dunaszerdahelyi Fórum Műhelyének mintájára — sokat tehetnek ebben a dologban az évszázadok csiszolta népzenei hagyományok megőrzésének és tovább ápolásának érdekében. Sebő József MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ THÁLIA SZÍNPADÁNAK októberi játékterve 14. csütörtök Kassa — Košice 19.30 Áldozat 16. szombat Reste — Rešica 19.00 Áldozat 17. vasárnap Nagyráska — V. Raškovce 19. 00 Áldozat 18. kedd Fülek — Fiľakovo 19.00 Áldozat 20. szerda Rapp — Rapovce 19.00 Áldozat 21. csütörtök Nagydaróc — V. Dravce 19.00 Áldozat 22. péntek Sid — Šid 19.00 Áldozat 23. szombat Péterfalva — Petrovce 19.00 Áldozat 24. vasárnap Ozsdán — Oždany 19.00 Áldozat 25. hétfő Rimaszombat — Rim. Sobota 19.00 Áldozat 26. kedd Tornaija — Šafárikovo 19.00 Áldozat 28. csütörtök Kassa — Košice 19.00 Áldozat 31. vasárnap Perény — Perín 19.00 Áldozat T
