A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-16 / 42. szám
á Csemadok életéből AKULTURALIS MUNKA ÓRARENDJE A CSEMADOK járási bizottságának székháza van Rozsnyón. A titkárság két helyiséggel rendelkezik. Egyikben Szöllős Sándor titkár, a másikban Fábián Edit szakelőadó és Kuchta Józsefné hivatalnok. Klubhelyiségek, próbatermek vannak az épületben, s a kertben most épül egy szabadtéri színpad társadalmi munkában. CSEMADOK-tagok fáradoznak a megépítésén. Amikor ott jártam, Drenkó István, a járási bizottság tagja, az irodalmi albizottság egyik lelkes előadója, Barczi Pál, a városi helyi szervezet elnöke no meg Szöllős Sándor tisztogatta a színpad kőből emelt falát a fölösleges cementtől. Egy négy-öt éves forma eleven kisfiú is ott sürgölődött a felnőttek körül. Barczi Pál unokája, aki azt állította magáról, hogy kőművesmester, ő vezeti az építkezést. Szöllős Sándort figyeltem hosszan, amint kalapáccsal püfölte a megkötött cementet A székház udvarába betérve láttam már őt plakátot festeni is. akkor egy hosszú „festőkabát" volt rajta, s ecset a kezében. Most kalapács, jelezve, hogy egy járási titkárnak mindent csinálnia kell. — Nagy terveink vannak a kulturális munka folyamatos biztosítására. Szeretnénk még jobban a székházba szoktatni az embereket. A helyi szervezet népművelési és ifjúsági klubja rendszeres munkát végez, ugyanúgy a járási művelődési központ és a CSEMADOK jb Gömörfílm Stúdiója is. Amatőr képzőművészek, bűvészek. sőt még autóversenyzők is tevékenykednek a CSEMADOK égisze alatt. A szabadtéri színpad és majdani ezer férőhelyes nézőtere, ha elkészül, tavasztól őszig, jó időben, korlátlanul biztosítja népművészeti csoportjaink számára a fellépési lehetőséget. Szöllős Sándor Szöllős Sándor ötvenhárom éves, csucsomi születésű és lakosú, az elemi iskolát szülőfalujában, a polgárit Rozsnyón végezte. A háború utón bányász volt két évig, majd 1947-ben bánya-kovácsmesterséget tanult 1949-ben, amikor hosszú szünet után újra megnyíltak a magyar iskolák kapui, géplakatos tanulónak jelentkezett Mielőtt azonban felszabadult volna. a bányaüzem igazgatósága felsőipari iskolába küldte Iglóra (Spišská Nová Ves). Ez mesterképző, középfokú iskola volt bányagépészeti szakágazattal. 1953-ban befejezte tanulmányait s a Ke/et-Szlovákia Érckutató Vállalat igazgatóságának a központi műhelyében helyezkedett el. A kétéves katonai szolgálat letöltése után is ide került vissza. A rozsnyói traktorállomásra akkor kérte magát, amikor megnősült. Már Ig/ón levelezője volt az Uj Szónak, szenvedélyesen érdekelte a változás, amely az országban végbement 1958-ban a járási pártbizottság és a jnb javaslatára megválasztják szülőfalujában a hnb titkárának. Titkárkodása idején alakult meg Csúcsomban a szövetkezet épült föl az új kultúrház. A szövetségnek 1950-től tagja, majd később fizetett tisztségviselője. — 1959 szeptemberében a CSEMADOK kassai kerületi bizottsága egyhetes iskolázást szervezett Jászón s ezen ón is részt vettem. Ott vetődött föl először a gondolat, nem vállalnám-e a CSEMADOK rozsnyói járási bizottságának titkári funkcióját Nemmel válaszoltam. Nem hagytak békén. Otthon is jártak a lakásomon. Végül igent mondtam. Fedics János akkori kerületi instruktor nyitott előttem ajtót. Ez lesz az irodád, dolgozz, mutatott körül. Ennyiből állt a beiktatásom. Huszonhárom esztendeje történt mindez. Elmondhatom utólag, hogy jó kollektívába kerültem. A járási bizottságban ma is lelkes emberek vesznek körül. Elkezdődött számomra is a járási titkár mozgalmas élete. Gyalog, vonaton, autóbuszon, saját motorkerékpáron jártam a falvakat. Fesztiválokat versenyeket gyűléseket szerveztem. Akkor még nem volt nehéz összehívni az embereket. 1960-ban amikor megnagyobbodott a járás, Körtvélyesre mentem gyűlésre. Fél hétre beszéltem meg a kezdést Zsebik Sándorral, a helyi szervezet elnökével. Én már hatkor ott voltam. Szavaznak a járási konferencia küldöttei A kecsői folklórcsoport A Népművelők Napján — a kitüntetettek között 6
