A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-10-02 / 40. szám

A Csemadok életéből ismerkedni a helyi és a járási szervek tisztség­­viselőivel, tagságával. £I akarok beszélgetni velük isméteken eredményeinkről és gondja­inkról. Lelket szeretnék önteni azokba az ön­zetlen és önkéntes dolgozókba, akiknek a munkája nélkül a csehszlovákiai magyar dol­gozók kulturális életének mindennapjairól és fejlődéséről nem beszélhetnénk. Minden egyes tagunk számára meg akarjuk teremteni a feltételeket ahhoz, hogy pártunk és kormá­nyunk lenini nemzetiségi politikájának szelle­mében ápolója, továbbfejlesztője és élvezője lehessen szocialista kultúránknak. Az ilyen jellegű és értelmű kapcsolatok elmélyítésére ösztönzőm az apparátus minden dolgozóját. Szeretném elérni, hogy a CSEMADOK Köz­ponti Bizottságának szakelőadói ne csak a válogató versenyek idején, de a felkészülés hónapjaiban is gyakrabban látogassanak el amatőr népművészeti csoportjainkhoz és köz­vetlen segítséget is nyújtsanak számukra. — Említetted a kapcsolatok fontossá­gát. Beszélnél még erről? — Elképzeléseinket lényegesen gazdagítják azok az eszmecserék, amelyeket Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a hozzájárulásával a kerületi és a járási párt­szervek képviselőivel folytatunk. Ezek a láto­gatások, amelyeken az SZLKP KB dolgozóján, a CSEMADOK KB elnökén és vezető titkárán kívül a járási nemzeti bizottság illetékes alel­­nöke is részt vesz. minden kétséget kizáróan hasznosnak bizonyul. Eddig Rozsnyón, Rima­szombatban. Losoncon, Nagykürtösön és Lé­ván látogattunk el az SZLKP járási bizottságá­ra. Igen értékes tapasztalatokat szereztünk a CSEMADOK dunaszerdahetyi. kassai, rozs­­nyói, nyitrai járási elnökségi ülésén is, sőt a losonci helyi szervezet első félévi munkáját értékelő tagsági gyűlésen is. ségük szerint mások is bekapcsolódnak a klub tevékenységébe vagy idővel odaszok­nak. Egyensúlyban kell tartani a kínált műso­rok skáláját. Legyen az irodalom, művészet, társadalom- vagy természettudomány, vetél­kedő vagy zenés est, író-olvasó találkozó vagy vitaest valamely időszerű témáról, könyvről, filmről. Az ilyesfajta összejövetelek megrendezését sok esetben egy állandó he­lyiség, máskor a közvetlen kapcsolatot te­remteni tudó szakelőadó hiánya gátolja. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása még sok esetben központi intézkedésre vár. de addig is belső erőből kell törekedni megol­dásukra. Viszont az is igaz, hogy kellő anyagi és szakmai támogatás híján ezek a belső tarta­lékok hamar kimerülhetnek, s a kínálat elta­­posodása önfelszámoláshoz vezethet. Lé­nyeges, hogy olyan ösztönző alkalom legyen a klubösszejövetel, amikor nemcsak a „kíná­latból" fogyasztanak, hanem egyszerű társas megnyilatkozásokra is sor kerülhet: beszél­getés, bemutatkozás, társasjáték, kis cso­portok egymás elleni vetélkedője. Ezek azok a helyzetek, amelyekben az ember egyéni­ségnek érezheti magát a hétköznapok szür­kévé uniformizáló hatása után. Megszaba­dulhat attól a kényszerképzettől, hogy ö csak egy tehetetlen figura a sakktáblán, hiszen odafigyelhetnek rá, véleményt mondhat, kri­tizálhat, illetve bekapcsolódhat a társas te­vékenységbe. Ebben különbözik ez a műve­lődési forma a többitől. Igaz, az eddigi ta­pasztalatok ismeretében egyelőre — az is­mert gondok miatt — a CSEMADOK kereté­ben csak korlátozott létszámban valósítható — Sok szó esett a múltban is, esik ma is szövetségünk választott szervének és apparátusának a viszonyáról. Hogyan lá­tod ezt? — A viszony adott. A Központi Bizottság (a járási ugyanúgy!) Titkárságának feladata és küldetése, hogy biztosítsa a választott szerv határozatainak teljesítését s a CSEMADOK KB Elnökségének a két ülése között az Elnök­ségtől kapott útmutatások alapján végezze munkáját Ebből természetszerűen rajzolódik ki a viszony jellege. Vagyis az, hogy a válasz­tott szerv dönt az apparátus pedig végrehajt. Ha viszont a kérdésen az Elnökség és a Titkárság tagjai közötti kapcsolatot kell érte­nem, akkor elmondhatom, hogy a kapcsolat jó. Vitatkozunk nem is keveset a feladatok teljesítésének hogyanjáról, a még jobb ered­mény elérésének lehetőségéről, magától érte­tődően rendkívül etvtársias légkörben. Véle­ményem szerint ez másképp nem is történhet. Mert akkor valamilyen hiba lenne a „készü­lékben". — Négy hónap vezető titkári beosz­tásban nem nagy idő. Mégis, milyenek az elvárásaid? — Tovább szeretnénk pontosítani tartalmá­ban is, idejében is központi rendezvényeinket S nem utolsósorban a felkészülés idejének előrehozatalával szeretnénk elkerülni a ren­dezvényeket megelőző hajszát Előrehaladá­sunk fontos szempontja tisztségviselők és ön­kéntes népművelők számára egyformán az állandó önművelés, az ismeretek gyarapítása. A CSEMADOK KB Elnökségének legutóbbi ütésén éppen ezzel kapcsolatban hagyta jóvá a népművészeti és a népművelési osztály által kidolgozott és javasolt iskolázások és szeminá­riumok tervezetét Az őszi és a téli hónapok meg. Az Adalékokban közölt 110-es szám irreális, még a fele is sok. A jelenlegi rend­szeresen működő húsz-huszonöt mellé még mintegy tíz felnőhet a következő időszakban, ehhez a nyári művelődési táborok és a honis­mereti kerékpártúrák nagyban hozzájárulnak. Egyrészt műsoraikkal, szervezési és mód­szertani útmutatásaikkal, másrészt a részt­vevők műveltségi szintjének emelése révén. Az sem közömbös persze, hogy ezek a rendezvények más-más helyen valósulnak tanfolyamainak és értekezleteinek tervezete számos területet érint (ének-zene, néptánc, színjátszás, néprajz. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok, történelem-honismeret, iro­­da/orii). — S az általános, országos kulturális törekvésekkel kapcsolatban ? — Minden erőnkkel azon leszünk, hogy sikerüljön maradéktalanul megvalósítanunk a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott és szö­vetségünk munkájának is irányt szabó határo­zatot. További jó munkánkkal szeretnénk elér­ni azt is, hogy a CSEMADOK hallatán tiszte­lettel és megbecsüléssel gondoljon mindenki szövetségünk tagjaira, azokra, akik a szocialis­ta haza építéséhez tettekkel járulnak hozzá, ilyen módon is bizonyítva internacionalista érzelmüket és a hazájukhoz való hűségüket. — Köszönöm a beszélgetést. MÁCS JÓZSEF Prandl Sándor felvétele meg, bevonva mindig a környező klubokat. A folytatást semmiképpen sem a klub­mozgalom létének megkérdőjelezése adja meg, bár az egészséges kételkedés a hibákat javítandó feltárás reményében nem haszon­talan. Nem mondhatunk le arról, hogy ez a munkaforma az anyanyelvi műveltség ter­jesztésének céljával a felnőttek iskolájává és klubjává váljék, ezzel szélesebb távlatot adva a CSEMADOK célkitűzéseinek. M. Molnár László ARATÁS UTÁN - VETÉS ELŐTT A cim képletesen ugyan, de mégis vonatko­zik a CSEMADOK munkájára. Vonatkozik azért, mert helyi szervezeteink munkája főleg az őszi-téli és a tavaszi hónapokra helyező­dött. Tavasszal folynak a különböző járási, körzeti vetélkedők, versenyek, majd zajlód­nak — két hónapba zsúfolódva — a különbö­ző országos szintű rendezvények; a Duna­­menti Tavasz, a Jókai-napok, a zselizi Orszá­gos Népművészeti Fesztivál, a galántai Ko­­dály-napok, a gombaszögi Országos Kulturá­lis Ünnepély. Tehát képletesen véve kulturá­lis tevékenységünkben is elvégeztük az ara­tást, leszüreteltük a beérett termés gyümöl­csét. Amint a mezőgazdasági üzemekben a gazdag termés alapja a talaj jó előkészítése, a megfelelő vetőmagok kiválasztása, idejé­ben való elvetése, s a későbbi növényápolás, a kulturális-népnevelő munkára is érvénye­sek ezek a kritériumok. Mindazok a helyi szervezetek, ahol igényes, konkrét munkater­vet készítettek s a tervnek megfelelően szer­vezték és időzítették munkájukat, ott bizo­nyosan gazdag lesz az „aratás", a jól végzett munka meghozza gyümölcsét. Ilyen helyi szervezeteink, amatőr csoportjaink is vannak szép számmal, akik nem okoztak csalódást a különböző fesztiválokon. Azonban azt is meg kell mondanunk, hogy sajnos az utóbbi évek­ben sok helyen egy helyben topogás észlel­hető. Vagy pedig ha nem mutatkozott mind­járt az első fesztiváli szerepléskor az általuk elvárt siker, sokan félre állnak. Sok együttes vezetőinél, helyi szervezetek vezetőségeinél hiányzik a kitartó, céltudatos és főleg „minő­ségi” munka. E nélkül pedig nem lehet számítani tartós sikerre, és főleg a „ranglét­rán" való előbbre lépésre. Az országos fesz­tiválok után a különböző lapokból megtud­hattuk, hogy az ott jelen volt szakemberek általános véleménye szerint a búza között sok volt a „konkoly". Ez pedig valamire utal, figyelmeztet. A múltban az élvonalba tartozó sok színjátszó együttes, tánccsoport, irodal­mi színapd stagnál, jelenleg nem hallat magá­ról. Valamikor szinte titkos vetélkedés folyt közöttük, hogy melyikük a jobb. E csopor­tok vezetői, a helyi szevezetek vezetőségei és mások nem gondolják, hogy tevékenysé­gük végső fokon hiányzik? Távolmaradásuk szegényebbé teszi évek óta nemzetiségi kul­túránkat. Tehát sürgősen cselekedni, tenni kell vala­mit. Egyéneknek, kisebb és nagyobb közös­ségeknek. nem utolsósorban pedig az arra hivatott irányító szerveknek. Változtatni kell a régi elavult munkamódszeren, nem elég csak ősszel, télen és tavasszal tevékenyked­ni. Tudomásul kell venni, hogy ma már falun, városon'megváltoztak a körülmények. Adva van a lehetőség egész éven át a sokrétű, kulturális tevékenységhez. S ehhez kell igazí­tani az országos szintű különböző rendezvé­nyek megtartásának idejét, elosztva azokat egész évre, s nem hat-nyolc hét alatt lebo­nyolítani valamennyit. Csák István 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom