A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-09-11 / 37. szám
Lombardia tartomány és Milánó városa két éven át tartó megemlékezéssorozattal készül Leonardo da Vinci milánói letelepedésének évfordulóját megünnepelni. A tervezett Leonardo-fesztivál most váratlan és kedves eseménnyel egészül ki. Domenico Spanó milánói játékkészítő mester már hosszú évek óta üzemelteti szerény kis műhelyét, azon törte a fejét, hogyan bővíthetné, szélesíthetné áruinak skáláját. Az az ötlete támadt, hogy Leonardo zseniális, olykor korát évszázadokkal megelőző gépezeteinek egynémelyikét „a lego nyelvére ülteti át". Elképzelését meg is valósította, s az eredmény minden várakozást fölülmúlt. Az idei játékvásáron bemutatott mintakollekciójára máris negyvenezer megrendelést kapott. Jerevánból jelentjük: — ilyen a Lenin téri metróállomás Hemingway unokája a világ egyik legdrágább fotómodellje, a 27 éves Margaux, férje. Bemard Foucher rendező közreműködésével filmet készít a nagyapa életéről. A müncheni Bavaria stúdió produkciójában készülő filmet Spanyolországban, Kubában és Kenyában fogják forgatni. Margaux Hemingway a filmre készülve fölkeresi nagyapja életének fő színtereit, megkeresi barátait, ismerőseit, az „élő forrásokat". Anyaggyűjtő útja során találkozott Az öreg halász és a tenger című kisregény egykori modelljével, a most 86 esztendős halásszal. Kié a Tátra? Azé, aki szereti. És a Tátrát nagyon sokan szeretik. Fiatalok, idősek egyaránt. Egykor többnyire csak a gyógyulni vágyók és a téli sportok kedvelői keresték fel. Mostanában azonban az évnek szinte minden napján benépesül. Különösen augusztus derekán fogad rengeteg vendéget. A Szocialista Ifjúsági Szövetség 1957 óta augusztus első napjaiban szervezi meg a hagyományos Rysy-túrát. Erre a három-négy napig tartó nemzetközi ifjúsági találkozóra az ország minden részéből és a szocialista országokból érkeznek fiatalok. A nemzetközi ifjúsági találkozó résztvevői Tátra-Lomnicon sátortáborban laknak és naponta átlag 1800—2000 főből álló csoportokban mászszák meg a Rysyt. Lenin, a nagy forradalmár, a proletariátus vezére lengyelországi száműzetése idején 1913-ban járt a Rysyn. A Szocialista Ifjúsági Szövetség a Rysy-túrát Lenin emlékének a tiszteletére és azért rendezi, hogy kifejezésre juttassa: az ifjúság magáénak érzi és ápolja Lenin hagyatékát. Ebben az évben — sorrendben immár a 26. — Rysy-túrára augusztus 6-án, 7-én, és 8-án került sor. Az első napon reggel 5 órakor útnak indult csoport 2000 tagból állt. Élén Jindfich Poledníkkel, a CSKP KB Titkársága tagjának, a KB titkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség haladt. A párt- és kormányküldöttségnek tagja volt Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. Tomáš Trávníček, a CSSZSZK Nemzeti Frontjának alelnöke és Vladimír Remek, csehszlovák űrhajós. A párt- és kormányküldöttség tagjai, valamint a nyomukban tartó fiatalok csoportja röviddel 9 óra után érkezett a 2449 méteres csúcsra. Az időjárás kedvezett. A felhőtlen égboltról melegen szórta sugarait a nap. A sziklás, meredek, közel 4 órás út így is nagy erőpróba elé állította a túra minden tagját. A csúcs megmászásakor érzett sikerélmény, valamint a csúcson elénk tárult gyönyörű látvány azonban bőven kárpótolta a hosszú és nehéz út fáradalmait. — Negyedszer vagyok a Rysyn — mondta az egyik résztvevő, de ismerek olyanokat, akik ennél már jóval többször megmászták a csúcsot. A Rysy-túra szervezőinek és egykori résztvevőinek most már a gyerekei vesznek részt a túrán. Ám az sem ritka, hogy az apa-anya együtt vesz részt a Rysy-túrán fiával vagy lányával. A Kárpátok legmagasabb csúcsai a mintegy 1200 kilométer hosszú hegyvonulat legészakibb részén emelkednek. E hatalmas hegyvonulatnak a Magas-Tátra az egyetlen alpesi jellegű hegysége. A Magas-Tátrát a meredek sziklafalakkal párhuzamosan, vagy a sziklafalak felett trónoló csipkézett sziklatornyok, az éles, „szétfűrészelt" gerincek, a csúcsok közötti szűk csorbák, a jégárak által vájt keskeny és mély U alakú völgyek teszik alpesi jellegűvé. Amit a geológusok szűkszavúan mondanak és írnak, hogy tudniillik nincs még egy magas hegység, amely úgy növekszik fel a síkságról, mint a Tátra a Poprádi-fennsíkról, azt a Rysy-túra résztvevői személyesen lát-A csúcson tatlanul szép a lepillantás a Tengerszem- és a Halas-tó felé, amelyek a sötét törpefenyők között a mélyben tündökölnek. A csúcs a Magas-Tátra főgerincének egy sarokpontjában emelkedik. Dél keletre a koronás Tátracsúcs, a főgerincben nyugat felé a Békástavi-csorba mély nyílása után a Simon-torony következik. Észak felé a Hét-Gránátossal végződő hosszú oldalgerinc ágazik ki belőle, amelyben a Tengerszem-csorba választja el a Dénes-csúcstól. Két orma van: a három gerinc találkozási pontjában a 2449 méterre emelkedő Északnyugat-i kilátóorom, és a 2503 méteres főorom.'' Az egykori Tengerszem-csúcsot, a mai Rysyt először id. Ruman Jenő vezetésével Blásy Ernő mászta meg 1840. július 20-án. Az 1 982-es Rysy-túra első napját az tette különösen emlékezetessé, hogy a párt- és kormányküldöttség augusztus 6-án leplezte le a Rysy csúcsán elhelyezett új Leninemlékmüvet. Az előző emléktáblát — Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére — a fiatalok az 1970. augusztus 6—9 között tartó Rysy-túra alkalmából leplezték le. Az új, az előbbinél sokkal igényesebb és szebb Lenin-emlékmü Karol Lacko szobrászművész alkotása. Az 1982-es Rysy-túrának növelte a jelentőségét az is, hogy az akciót a szervezők a Szocialista Ifjúsági Szövetség közelgő Jll. országos kongresszusa jegyében rendezték meg. A Magas-Tátrát nagyon sokan szeretik, nagyon sokan látogatják. A Tátrának a napfényben „gyémántként szikrázó" csúcsait is érdemes gyakran megmászni. BALÁZS BÉLA Fotó: VALTER BISTIKA (1) és ČSTK (1) 9 Az új Lenin-emlékmü leleplezése ják, tapasztalják. Megcsodálják azt is, hogy a Tátrának nincsenek előhegységei, amelyek elfednék a Tátra ormait. A Tátra gránitcsúcsai a fenyvesek gyűrűjéből emelkednek ki és a napfényben gyémántkövekként szikráznak. A Tátra távolból is gyönyörű. A Kárpátok legmagasabb csúcsai azonban a Rysyn fokozottan megmutatják szépségüket. A Rysy magyar neve: Tengerszem-csúcs. A Tátrának ezt az egyik legszebb és legismertebb csúcsát Komamicki Gyula, a jeles hegymászó, a Tátra nagy szerelmese így jellemezte: „A Tengerszem-csúcsról a Magas-Tátrának talán a legszebb kilátása nyílik. A lábánál elterülő völgyeket szerteszórt csillogó tengerszemek tarkítják. A jelentékeny Tátra-ormok mind láthatók, és felülmúlha-
