A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-08-21 / 34. szám
— Itt vegyenek gyémántot, hölgyeim és uraim! Itt olcsóbb, mint az üzletekben: már potom száz dollárért is kapható. Persze, aki igényesebb, annak tudok ajánlani gyönyörű fülbevalókat, pazar nyakékeket, pompás karkötőket tíz-, húsz-, harmincezer dollárért, sőt még drágábbakat is. Nos, hölgyeim és uraim, tessék, tessék csak nyugodtan, komótosan nézelődni, válogatni: a vásárlást nem szabad elsietni! Én aztán valóban nem siettem el. Márcsak azért sem, mert se száz, se százezer dollárom nem volt, így aztán meghagytam másnak a legolcsóbb és legdrágább Amszterdamban köszörült gyémántot. Viszont szó ami szó, a város széli műhely, amelynek kiállító és vásárló termében a fenti monológ elhangzott, csodálatos termékeket állít elő. Bár, hogy a parányi kövek értéke mekkora, ezt pontosan sem akkor nem tudtam megítélni, amikor végigvezettek az üzemen és megmutatták részletes pontossággal a gyémánt köszörülésének folyamatát, sem később, amikor a bolt fotocellával biztosított vitrinjeiben láttam a gyémántokat. Sem pénzem, sem érdeklődésem nem lévén fölösleges volt ide jönnöm ebbe a műhelybe, tiszta időpocsékolás. Nem úgy a facipőt, klumpát készítő kis üzembe, amely Amszterdam egy másik elővárosában található. A látogatónak előre be kell jelentkezni, mert annyi a turista, hogy egyébként nem nyer bebocsátást. Hogy mi van belül?... Facipő, facipő és facipő: mindenféle nagyságban és színben. Mindegyik egy darab fából készült, s egy cipő alig tíz-tizenöt perc alatt nyeri el (durva) végleges formáját. Készítője roppant ügyes és gyorsan forgatja a fát előbb az éles kés, majd az eszterga alatt. Mondja, télen, ha kevés a látogató, száz párat is csinál. Jobbára nyár-, hárs- és bükk-, ritkábban nyír- és égerfából Gyémántfeldolgozó üzem reklám-köszörűse UTAZAS A BENELUX államokban Csendélet a „ facipőgyár" egyik eldugott sarkában Jellegzetes amszterdami utcakép
