A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-08-21 / 34. szám

Hallottuk- olvastuk-láttuk

Innen-onnan

KÖNYV

Virágok

vetélkedése

(Fafaragások kalotaszegi kapukon és házoromzatokon)

Ismét a kezünkbe került egy gyönyörű könyv — az Európa könyvkiadó Magyar Helikon sorozatában — amely a szegény emberek, a kalotaszegi csodakezű magyar parasztemberek fafaragó művészetéről ad hírt, egy olyan művészetről, amely mindig a férfiak dolga volt, és egyben nagyszerűen érzékelteti a nép anyagismeretét, teremtökészségét. Egy olyan művészetről tudósit, amely szerkezeti formáit a gótikától tanulta, de az arányok meghatározása, az alaprendi elrendezés logikája már tisztán a magyar nép észjárását tükrözi.

Faragott kapufélfák, kiskapuk és befedett íves nagykapuk, az ún. székelykapuk, tornácoszlopok, tornácok fából faragott áttörtén fűrészelt ívei és mellvédjei, áttöréssel díszített deszka házoromzatok, faragott ajtó- és ablakkeretek csodálatos fényképei alkotják a könyv anyagát, melyet népdalok és népballadák válogatott gyöngyszemei egészítenek ki: Szerelem, szerelem,

Átkozott szerelem,

Mért nem virágoztál Minden fatetején.

Minden fa tetején.

Dióág levelén,

Hogy szakasztott volna Minden szegény legény.

Ezeken a fafaragásokon szinte burjánzanak a növényi motívumok: az indák, tulipánok, az akantusz- és palmettalevelek. A magyar nyelvterületen is egyedülálló művészet pompázik e könyv lapjain. Remélhetően mindenki számára igazi kikapcsolódást, szellemi értékeink alaposabb megismerését jelenti e könyv áttanulmányozása, hiszen Kútvölgyi Mihály kiváló felvételein keresztül betekinthetünk egy ma is virágzó ösiességét magán hordó népi művészet legszebb emlékpihp

Trugly Sándor

Vargha Kálmán:

Berda József

Berda József ma is csavargó-költőként él a köztudatban, sokan villonai tulajdonságokkal ruházták fel ezt a „nagy gyermek"-et, aki vaskosságában is szelíd volt s kimondott igazságaiban a világ ellen védekezett. Bevándorolt szlovák szülők gyermeke volt, Angyalföldön született és Újpesten ütötte föl tanyáját. Autodidakta volt, de ez nem von le semmit eredetiségéből. „Szemérmesen vallom be: autodidakta vagyok. Ossz végzettségem négy elemi. Erről nem szívesen beszélek, mert sokan kultuszt csinálnak ebből. Autodidaktának lenni nem mindenáron erény, és nem mindenáron bűn. Erény — maga a MŰ ..." — vallja egyik rádiónyilatkozatában.

Vargha Kálmán könyve, amely a Szépirodalmi Könyvkiadó „Arcok és vallomások" sorozatban jelent meg hézagpótló mű. Méltó helyére teszi Berda Józsefet, akinek tehetségét a harmincas évek elején még Németh László is kétségbe vonta. A költő „Öröm" című könyvének megjelenése kapcsán írja

róla Németh: „Mennyi ideje, hogy József Attila csavargó-lírájával foglalkoztunk? S íme, egy tótszemü József Attila! Őszintébb csavargó, de szelídebb legény .. . Rokonszenves gesztusé, de nagyon igénytelen költő bontakozik ki ebből a kötetéből. Az olyasféle apró-cseprő verssel szemben, mint az övé, csak egy követelésünk lehet: hogy tökéletes legyen. De hol vannak ezek a versek a tökéletességtől?"

Ma már tudjuk, hogy Berda nemcsak jó, de eredeti költő is volt, fenomén. Vargha könyve a Berdáról kialakított előnyös képet teszi még rokonszenvesebbé, azt a sokágú, különös életet, élet-szövedéket hozza premier plánba. Csavargó volt, ágyrajáró, sokszor pénztelen és éhes, de soha sem megalkuvó, talpnyaló, törleszkedö. „Az ember legyen ember önmagából minden merev tendencia nélkül . .. Mert csak az igaz, ami önmagunkon keresztül — mindenkiért igaz lehet! . .

— vallotta.

Hedonista, epikureista volt? Annak mondta magát s mért is szégyellte volna. „Ez a böfögés, pajtás, ez a tündöklő szemtelenség már aranyat ér, egész mennyországot akár. Tudom, úri ízlésed zavarja ez a közönséges művelet, de én/ ínyenckedö eretnek, ebben már csak a kövér püspököknek/ adok igazat; csak nekik, akiknek terebélyes pocakjuk van s jó/ falatok láttán meg-megcsillan még szemükben a kenetes mosoly . .."

Kocsmázó, borivó, vaskos történetek hőse, rajongó természetjáró, csavargó, barátokat szívére ölelő, a sértésig szókimondó és még ki tudja milyen jelzőkkel illetett ember volt Berda József. Elismert és ócsárolt költő, aki több, mint húsz kötetet adott ki, megjelent a Nyugat-ban, megkapta a Baumgarten- és József Attila-díjat, pártfogoltja volt Kosztolányinak, barátja József Attilának és számtalan írónak, művésznek, csavargónak. Mint Vargha Kálmán sommázza: „Utánozhatatlan volt az élete, utánozhatatlan a költészete." Magatartása és költészete így fonódott szervesen egybe.-dénes-HANGLEMEZ

Toto Cutugno profillemeze

Az OPUS, legfiatalabb hazai zenemű- és hanglemezkiadó vállalatunk igen következetes, ötletes és tartalmas kiadási terveivel nemcsak hazai komolyzenei és könnyűzenei alkotó- és előadóművészeinknek vált fórumává és propagátorává, hanem kiadói terveibe rendszeresen beleveszi a külföld zenei kiválóságainak — a lehetőségek adta keretek közötti — bemutatását. Vonatkozik ez a külföldi popzenére is, s fenti megállapításunk egyik legújabb bizonyítéka az a profillemez, amely az olasz popmuzsika új csillagát, Toto Cutugnót mutatja be a popzene hazai barátainak.

Toto Cutugno igen sokoldalú művész: énekes, zeneszerző és az ötletes és újszerű hangszerelés mestere. Amikor néhány évvel ezelőtt üstökösként tűnt fel az egyébként is magas színvonalú, a világ élvonalába tartozó olasz popzene berkeiben, a zenekedvelő közönség és a szakmai kritika egyaránt felfigyelt fülbemászó, melodikus, valóban olaszos jellegű, könnyed rugalmassággal és nagy hozzáértéssel felépített dalaira, melyeket ráadásul ő maga hangszerelt és adott is

elő. Nemcsak szerzeményeinek dallamossága, lüktetése és temperamentuma, de hangjának tisztasága, érett interpretáló képességei is rögtön sok hivet szereztek művészetének. Hangversenysorozatok, 4 nagylemez és számtalan kislemez jelzi diadalmas bevonulását az olasz popzene legfelsőbb régióiba.

A világszerte jól ismert, és számontartott San Remo-i könnyűzenei fesztiválon aratott diadala jelentette eddigi pályafutásának csúcsát, ahol „Solo női" („Csak mi") című dalával elnyerte az egyik födíjat. Ez a győztes dal és még további 11 szerzeménye szerepel az Jnnamorata, innamorati, innamorato" címmel megjelent lemezen, mely az Opus és az olasz Carosello hanglemezgyártó vállalat közös gondozásában látott napvilágot és bizonyára megörvendezteti majd a szép olasz dallamok, a színvonalas popmuzsika kedvelőít Sági Tót Tibor

MŰVELŐDÉS

Őstörténet —

„ emberközpontú régészet"

Az ipolysági Honti Közművelődési Klub ezévi előadássorozatának értékes színfoltja volt a László Gyula régészprofesszorral való találkozás. László Gyula a magyar és a nemzetközi archeológia kiemelkedő alakja; fő kutatási területe a finnugor őstörténet, a népvándorlás és a kalandozások kora. Munkásságát erős néprajzi érdeklődés jellemzi. Közel negyvenévnyi tanári működése alatt régésznemzedékek egész sorát nevelte.

Bóna István professzornak, a legidősebb tanítványnak azon állítása, miszerint László Gyula tanításában „forradalmian új volt emberközpontú régészete", az ipolysági előadás alkalmával is igazolódott. Az előadó közvetlen hangon, népszerűén és figyelemkeltően beszélt munkájáról, a kutatások eddigi eredményeiről.

Említett előadását azáltal tette még érdekesebbé és emlékezetesebbé, hogy a lelkes közönséget amolyan rögtönzött szellemi utazásra, képzeletbeli ásatásra invitálta meg. A képzeletbeli „kalandozás" során bevezette hallgatóit a régészet titkaiba; feltárta előttük a késő avarok s Árpád magyarjainak temetőit, egykori szálláshelyeit. Beszélt a „nyereg alatt puhított hús" evéséről szóló állítás igazságtartalmáról és hazugságkövetkezményéről, szólt őseink temetőinek és nagycsaládjainak szigorú rendjéről stb. Hangsúlyozta, hogy a honfoglaló magyarság komoly földműves nép volt; fegyelmezett katonai erővel rendelkezett, tehát nem hordanépként viselkedett. Leszögezte továbbá azt is, hogy Árpád népe a Duna-medencében már magyarokat talált. A késő avarok kilétére következtethetünk egyébként a régi helynevekből, van már a honfoglalás korában meglévő itteni magyar szolganevekből is.

A professzor az előadást követő izgalmas beszélgetés során ismételten hangsúlyozta, hogy az őstörténetkutatásban nem lehet fikciókat, merev állításokat leszögezni. A régésznek olykor a bizonytalanságot is el kell viselnie. Az előadó André Gide francia író egyik mondását idézve fejezte be a vitát. Ez körülbelül így hangzik. „Figyeljetek azokra, akik az igazságot kutatják; de óvakodjatok azoktól, kik azt mondják, hogy azt megtalálták!"

Csáky Károly

A tízéves Celina kölcsönadta az ötéves Dixie majomlánynak a kazettás magnója fejhallgatóját. Valószínű, hogy a legjobb számokat hallgatta, mert egész extázisba esett.

Kazahsztán és Nyugat-Szibéria iparosodó vidékeinek egyik gyorsan fejlődő fiatal városa Tyemirtau. A város lakóinak átlagos életkora nem több, mint harminc év, legjellemzőbb tulajdonságuk pedig, hogy szeretnek sportolni. Öt stadion, négy úszócsarnok, két vízi állomás, huszonöt sportcsarnok és műjégpálya várja a felüdülést keresőket. A város 228 ezer lakosa közül 78 ezer aktívan sportol. A külföldi turisták mindig csodálkozva állnak meg, ha ilyen képet látnak, ahol együtt fut az öreg és a fiatal.

Az ausztráliai Sun City — napsugaras város — bátran lehetne az ausztráliabeli Disneyland. Mindent megtalálni benne: egy őskori sárkány szobrát csak úgy, mint Neptun istenét vagy az őslakókat formáló hatalmas kőfejeket.

8