A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-31 / 31. szám
Csak egy percre... Körülöttünk, pontosabban mellettünk és felettünk az Útépítő Vállalat betonkeverő üzeme: a „beton gyár" dolgozik, míg a mixer-tehergépkocsi fülkéjében FEKETE JÓZSEF gépkocsive zetővel beszélgetünk. A vezető harminchét éves, és már tizennégy éve mixerkocsit vezet. — Eleinte segédmunkásként dolgoztam a vállalatnál, közben jogosítványt szereztem és különböző kocsikra kerültem — mondja. — A vállalathoz érkezett első nagyobb mixernek én lettem a vezetője, persze, a megfelelő szakvizsga letétele után. hiszen a kisebb mixereket is csupán több éves gyakorlattal szabad vezetni. — Miért van szükség külön szakvizsgára ? — Mert csak megfelelő szakmai ismeretekkel és gyakorlattal tud ura meg kezelője maradni ezeknek a kocsiknak az ember. Egy ilyen kocsi megrakottan több mint huszonöt tonna, és ezzel az egyre sűrűbbé váló napi forgalomban kell autóznunk. Akadnak figyelmetlen gyalogosok vagy sofőrök, nekünk pedig ilyen esetben taposnunk kell a féket. Ha hirtelen bele kell lépnem a fékbe, bizony nemegyszer azt gondolom, na most elmegy mellettem a hordó... — Ezek szerint kötélidegek kellenek ehhez a munkához! — Sokszor bizony igen. Napi tiz-tizenkét órát végigdolgozni ennek a mixernek a vezetőfülkéjében nem gyerekjáték. Ha valamelyik építkezésen elindul egy nagyobb betonozás, akkor mindenkire szükség van. — A kereset is kielégítő? — Az igazat megvallva nem panaszkodhatok, de rögtön megcsappan a fizetés, ha valamilyen meghibásodással műhelybe viszik a kocsit. Ezért minden mixeres igyekszik letenni a gépjárműszerelő és karbantartói vizsgát, mert igy csökkenteni lehet a műhelyben töltött órák számát. — Műszaki szempontból is akadnak nehéz helyzetek ? — Ismerni kell a gép minden részét, üzemzavar esetén igyekezni kell a hibát azonnal megtalálni, mert a beton beleköt a hordóba. Ha ilyesmi olykor-olykor előfordul, akkor előkerül a légkalapács, az ember bemászik és tisztára bányássza a hordó belsejét. Olyan munka ez, amit az ellenségemnek se kívánok! — Vannak tanulságos sofőrtapasztalataid is? — Régi, de egy életre szóló tanulság: tizenegy évvel ezelőtt egyszer kicsit italosán ültem kocsira, és ebből egy jelentéktelen anyagi kárt okozó koccanásom adódott. Azóta még munkán túl is alig iszom néhány korty szeszes italt! — A szabad időd mivel telik el? — Nemcsak a vállalat, a család is igényt tart rám! Reggel öt körül kelek, hat órakor, fél hétkor érek haza. Két fiam van, velük szoktam játszani, ha nincs jó műsor a tévében, akkor szívesen olvasok, de a mozit is kedvelem. Van egy kisebb telkünk is, tavasztól őszig ott töltjük a hétvégék többségét. Szükségem van a pihenésre, mert a napi százötven-kétszáz kilométer bizony fölőrli az idegeket... — Tudtommal brigádvezető is vagy... — Igen, igyekszem összetartani a mixeresek csapatát. Nem nehéz, mert jó a légkör a brigádban. (M-) Ml FÁN TEREM A MANDRAGORA? Egyáltalán nem fán terem, hiszen a burgonyafélék családjába tartozó növény, amelynek gyümölcse — nagy alkaloidtartalma miatt — kábító hatású. Egyes fajaihoz, főleg a Földközi-tenger környékén termő Mandragora officinarumhoz (amelyet a/raunének nevezett furcsa, ember alakú gyökerei miatt régente szerencsét hozó jelképnek tartottak) babonás hiedelmek egész sora fűződik. E misztikus hiedelmekre épült például Hans Ewers Alraune című, kétes irodalmi értékű regénye, amely egy emberformájú mandragoragyökérbőt életre kelt leányról szól. Oe megihletett a mandragora jelesebb szerzőket is, például Machiavellit, akinek Mandragora című vígjátékát ma is sokat játsszák a világ színpadain. Az igazi alraunéért, vagyis mandragoragyökérért a középkorban annyi aranyat adtak, amennyit a súlya nyomott, mivel az a hír járta, hogy boldog szerelmet, pénzt, hatalmat, hosszú életet biztosit annak, aki birtokolja. MIT GOMBOLT CAESAR? Alighanem semmit A divat és az öltözködés bartanglakó ősünk óta — aki még csontszilánkkal tűzte össze állatbőrből készült ruháját — sokat fejlődött ugyan, de még Julius Caesar sem gombolhatta össze a tógáját, mert a régi rómaiak nem ismerték a gombot Tehetősebbjeik nemesfémből készült drágakövekkel ékesített, úgynevezett fibulát tekintik a biztosítótű ősének. A gombot állítólag a keleti lovas népek találták fel, és ha a párizsi divattörténészeknek ezúttal hinni lehet, a magyarok terjesztették el Európában. Árpád-házi királyaink idején őseink már ismerték a gombot Erről a Képes Krónika tanúskodik, amelynek egyik képén V. István királyunkat balról jobbra gombolt zekében koronázza meg IV. Béla. A nők a múlt század első felében kaptak rá a gombolós holmira. Addig többnyire bonyolult hátul kapcsos ruhákat, kabátokat hordtak. Eleinte a női ruhák ugyanúgy gombolódtak, mint a férfizekék, mint erről az 1830-as évek divatlapjai bárkit meggyőzhetnek. Az ellenkező oldalú gombolásra 1850 körül kezdtek rátérni, így akarván hangsúlyozni a gombok miatt úgymond „férfiasodó hölgydivat'' női jellegét. S bár közben már az uniszex cipzárat is feltalálták, a visszafelé gombolt női ruhák azóta is dacolnak az egyenjogúsággal. A TÖRTÉNETET AZ ÉLET ÍRTA A jelenet egy filmvígjátékba is beillene. A színhely a Sullivan kollégium New Yorkban. Az egyik diák. Bob Shafran éppen belépett az előcsarnokba, amikor egy csinos szőke lány szaladt felé, a nyakába ugrott, és összecsókolta: — Hello, Edward — köszöntötte. — Teljesen megörültél — mondta a tizenkilenc éves Bob zavartan —, hiszen nem is ismerlek, és különben sem hívnak Edwardnak. Ebben a pillanatban feltűnt egy másik fiatalember, aki mintha Bob Shafran indigós másodpéldánya lett volna: a szeme barna, az orra nagy, a haja göndör. Edward Galland a neve, ö is ugyanazon az egyetemen tanul, ő is tizenkilenc éves. Néhány hónapja jár a vidám kis szőke lánnyal, aki most összetévesztette őket A két fiatalember egymásra meredt és szinte egyszerre kiáltott fel: — Hiszen te az én arcomat hordod! — Nem is késlekedtek, gyorsan beültek egy diákvendéglőbe, hogy tisztázzák a dolgot. Percek alatt kiderült hogy mindkettőjüket ugyanaz a közvetítő hivatal adta át örökbefogadásra. Igy esett, hogy két ikertestvér életében először összetalálkozott De a történetnek még nincs vége. Az esetet megírta egy New York-i napilap, és fotót is közölt a két fiúról. Néhány nappal később csengettek Bob Shafran lakásának ajtaján. A küszöbön egy barna szemű, nagy orrú, göndör hajú fiatalember állt: Bob szakasztott mása. Csakhogy nem Edward Galland, hanem David Kelman — szintén diák és szintén tizenkilenc éves. Az újságban látta meg a képet, és rajta a saját arcát két példányban. Nem maradt kétség afelől, hogy ő is ikertestvér: a születésnapja egybeesett Bob és Edward születésnapjával, és a közvetítő hivatal is egyezett — Most már csak azt szeretném tudni — mondta Bob Shafran az újságíróknak —, hogy tulajdonképpen hány gyereket szült az anyánk. Lehet hogy kószál belőlünk valahol még egy-két példány... MIÉRT HORDANAK FÜLBEVALÓT? Mind több pelyhes állú legényke akad, aki divathóbortból fülbevalót akaszt a fülébe, a papa és a mama rémületére. A szülők aggályai nem is alaptalanok, hiszen az ifjúkori bolondos ötleteket idővel kinövi ugyan az ember, a hosszú haj például bármikor levágható, a kopott farmer akár frakkra is kicserélhető, de a kifúrt fülben a lyuk megmarad. Persze, nem a mi fiataljaink az elsők a teremtés koronái közül, akik fülönfüggőt viselnek. A fülgyűrűt amelyből minden fülbevalóforma kifejlődött eredetileg vallási meggondolásokból hordták, mágikus erőt tulajdonítottak neki. A déltengeri szigeteken a bennszülött nők és férfiak ma is szemmetverés ellen használják. Az Amazonas-vidéki indiánok úgy tartják, hogy a fülönfüggő távot tartja viselőitől a rontó szellemeket a betegség démonait. A buddhistáknál sokáig a rangot, a társadalmi helyzetet jelezte: attól függően változott hossza és alakja, hogy viselője mennyire volt gazdag és tekintélyes ember. Sok tengerész abban a hitben biggyesztett a fülébe aranykárikát hogy az javítja látását Alighanem közel járunk az igazsághoz, ha feltételezzük, hogy a szebbik nem képviselői sem — akikhez pedig jobban illenek a csecsebecsék — pusztán cicomázkodásból viselnek szerény vagy pompás fülbevalókat Ha mágikus erőt nem is tulajdonítanak ennek az ékszernek, abban azért biztosak: egy jó! megválasztott fülbevaló segítségével könnyebben el tudják csavarni a kiválasztott férfi fejét. A HOSSZÚ ÉLET (OLASZ) TITKA Az Olaszországban rövidesen sorra kerülő népszámlálás az adatok feldolgozása után minden bizonnyal megerősíti majd azt a tényt, amit a szakértők már régen megfigyeltek: az olaszok növekvő hosszúé/etűségét A közelmúltban az olaszországi Sa/somaggioréban megrendezett gerontológiai kongresszuson is erről vitatkoztak a szakértők. Az olasz „csizma" 58 millió lakójából hatmillió idősebb 75 évnél (1980. évi adat). A legtovább a rómaiak élnek, akár a Tiberis partján születtek, akár később költöztek Rómába. A várható átlagos élettartam 1981-re 82 évre nőtt Rómában. Mi az oka ennek ? A sa/somaggiorei kongresszus egyik előadója történelmi okokat lát erre: a mai olasz olyan rasszkeveredés „terméke", amely folytonosan megújította kromoszómáit Valóban, az elmúlt két és félezer évben etruszk, föníciai, kelta, görög, szaracén, német spanyol és francia hullámok söpörtek végig a félszigeten — valamennyi hátrahagyva genetikai nyomait. Egy másik szakértő táplálkozási tényezőkre hivatkozik: Angliával, az Egyesült Államokkal, Svédországgal ellentétben az olaszok megőrizték az egyszerű, falusi étkezési szokásaikat Változó étkezési bűneik ellenére (túlságosan sok cukor, zsír, és hús), a{ olaszok még manapság is viszonylag egészségesen táplálkoznak. Római példa: a hárommilliós városban csaknem ezer nyílt piacon árulják a hét hat napján át a környék friss főzelék- és gyümölcsféléit. Egyetlen római étkezéséből sem hiányzik a friss saláta, a friss citrom, a friss olívaolaj, a friss gyümölcs és a negyedliter bor — olykor ennél több sem. És igy megy ez az év jóformán minden napján. A stressz és a szívinfarktus áldozatainak száma jóval kevesebb Rómában és egyáltalán Dél-Olaszországban, mint északon. Az abbiategrassói kutatóintézet egyik szóvivőjének véleménye: „Az azonnali reagálás a közlekedés, a sorban állás, a bevásádás kellemetlenségeire, az indulatok azonnali levezetése, majd gyors elfelejtése mentesít a stresszhatások felgyülemlésétől." Egy kedvelt legendát is leromboltak a salsomaggiorei tanácskozáson: a kiadós, nyugodt reggeli legendáját Az olaszok lényegében nem reggeliznek. Legfeljebb egy feketét hörpintenek fel állva, sietve reggel és egy kiflit rágcsálnak hozzá. Kiéhezetten ül le déli egy órakor sok millió olasz a terített asztalhoz és fal, mint a farkas Ennek teljesen egészségtelennek kellene lennie. Egészséges vagy sem, az eredmény a statisztikában tükröződik. Minden 30 ezer olaszból egy megélte a századik életévét 1981- ben, és ha a jelenlegi irányzat tartós marad, a 2000 évre minden ötödik olasz idősebb lesz 80 évnél. A várható 60 millió lakosból 12 millió aggastyán lesz. Európában csak a skandinávok hasonlóan hosszú életűek. Egy mai olasz újszülött 71 év és kilenc hónap megélésére számíthat Rómában 82 év a várható élettartam. De hát Rómának végtére is örök város a neve. 22
