A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-27 / 13. szám
A Gsemadok életéből VAN MIRÓL BESZÉLNI A CSEMADOK kassavidéki konferenciájának résztvevői tánccsoport pályázott, hogy meghívást kapjon az Országos Népművészeti Fesztiválra, pedig a meghívás előfeltételei alig tértek el a felnőtt együttesekkel szemben támasztott igényektől. Két gyermekcsoportunk, az ekeli Tátika és a gortvai Barkóca a szlovákiai országos versenyen nagydíjat nyert. Hasonlóan helytállhattak volna a Villő, a Fehér Liliomszál, az Istiglinc, a Pitypang, az Apró Palóc, az Apró llosvai, az Apró Bodrogközi, a Kis Csali stb. gyermekcsoportok is. Jó ezt leírni, jó ezt tudni, mert ők jelentik nemzetiségi tánckultúránk folyamatosságát A műsorpolitikára a megállapodottság a jellemző. Csoportjaink főleg a hazai népművészeti népdal-, néptánc-, népszokás-, viseleti, népzenei stb. -hagyományokra építik műsoraikat Ezeknek a hagyományoknak a feltárását tartják elsődleges feladatunknak. E területen szerencsésen találkozik az irányítói elképzelés a csoportok és az alkotók sajátos vágyaival. Hosszú fejlődés eredménye ez. A központi és járási fesztiválok, a módszertani műsoranyagot tartalmazó kiadványok, a különböző szintű szakmai iskolázások, szemináriumok, a magyarországi és csehszlovákiai néptáncmozgalom által rájuk gyakorolt hatás a CSEMADOK országos versenypályázatai jelentik számukra a segítséget A csehszlovákiai magyar néptáncmozgalom két félhivatásos együttessel rendelkezik, ezek — a CSEMADOK KB által fenntartott Szőttes Népművészeti Csoport és az SZSZK Kulturális Minisztériumának támogatásával működő Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes. .Ezek mindegyike évente kb. 50 alkalommal ad önálló műsort. A Szőttes népi hagyományainak felkutatása, feltárása és színpadra állítása terén irányt meghatározó útmutatást végez. Hűen őrzi a hagyományok és a magyar népi táncnyelvezet tisztaságát. Nemzetiségi táncegyütteseink mellett még a szlovák néptáncmozgalom is követendő példának tekinti a Szőttes munkastílusát. Összegezve: bátran állítani lehet, hogy a mozgalom fejlődésével, amatőr néptáncegyütteseinknek és csoportjainknak a gyermektánccsoportoknak és a Szőttesnek a társadalom kulturális életben betöltött szerepével, együtteseink műsorpolitikájával, népi hagyományaink tiszteletben tartásával, ápolásával és továbbfejlesztésével az ismertetett problémák ellenére is elégedettek lehetünk. Még jobb eredmények akkor születhetnek, ha ehhez sikerül megteremteni a feltételeket. Legalább egy-egy álegyüttest kel! szervezni azokban a járásokban, ahol ilyen nincs, meg kell teremteni a csoportok folyamatos működéséhez szükséges anyagi, szervezési és politikai feltételeket, azonkívül szorgalmazni kell, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia vagy más megfelelő intézmény keretében meginduljon a magyar nemzetiségi népzenei, néptánc- és szokáshagyományok kutatása, tudományos feltárása és feldolgozása. Ezt kívánja a fejlődés. E feladatok megvalósítása össztársadalmi összefogással képzelhető el. Rajtunk, mindannyiunkon múlik, hogy mennyire sikerül kihasználni a jelenlegi lehetőségeket anyagi javakat s úgy bekapcsolni a tudományos munkahelyeket, hogy azok megfelelő mértékben szolgálhassák a magyar nemzetiségi néptáncmozgalom színvonalának további emelkedését és a tartalmában szocialista, formájában nemieti kultúra megerősödését. TAKÁCS ANDRÁS Február közepén került sor a CSEMADOK kassavidéki (Košice-vidiek) járási konferenciájára. A XXIV. járási konferencián jelen volt az SZLKP JB küldöttsége, dr. Tamás Sándornak, a járási pártbizottság ideológiai titkárának vezetésével. A járási bizottság elnökségének beszámolóját Kolár Péter mérnök, a járási bizottság titkára terjesztette elő. A beszámoló részletesen foglalkozott az elmúlt két esztendő kül- és belpolitikai eseményeivel, majd összefoglalta a járás CSEMADOK-szervezeteinek tevékenységét. A járásban 33 helyi szervezete jelenleg közel négyezer tagot tömörít, ami — tekintve a járás nemzetiségi megoszlását — több mint másfélszeresen meghaladja az országos átlagot. Szám szerint a járás nem egészen 14 000 magyar nemzetiségű lakosából minden negyedik tagja szövetségünknek. Ezzel kapcsolatban a konferencián elhangzott néhány felszólalás; ezek szerint a XIII. országos közgyűlés tiszteletére a járásban elérik a négyezres taglétszámot, mégpedig egyrészt azzal, hogy három-négy gyengébben tevékenykedő helyi szervezetet újjászerveznek, másrészt pedig, hogy lehetőség szerint legalább két új helyi szervezetet alakitanak a legközelebbi jövőben. A szervezeti élettel foglalkozva a beszámoló megállapította, hogy az aktív helyi szervezetekben dolgozik a tagság zöme, vagyis 71,6 százaléka. A járásban jók a kapcsolatok a CSEMADOK szervei és szervezetei, valamint a magyar tanítási nyelvű iskolák között. A beszámoló részletesen foglalkozott a szervezetek népművelői és kulturális tevékenységével. Ezen a területen valóban volt miről beszélni, hiszen a kassavidéki járásban az elmúlt két év alatt megvalósított rendezvények és találkozók felsorolása meghaladná a cikk terjedelmét. így csak a legjelentősebbeket említhetjük. Elsősorban szólni kell arról, hogy a helyi szervezetek kivétel nélkül ünnepi műsor keretében megemlékeztek a CSKP megalakulásának 60. évfordulójáról. A nevezett időszakban került sor a IX. és a X. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokra. Ugyancsak ebben az időszakban szervezték és rendezték meg a CSEMADOK Központi Bizottságával a Nyári Mővelödési Tábort Somodiban, s vállaltak tetemes részt a Kazinczy Ferenc Nyelvművelő Napok megvalósításából. Hagyományosan eredményes munka folyik a járásban az amatör művészeti tevékenység terén. Ez egyebek között annak tudható be, hogy a járásnak gazdag népművészeti hagyományai vannak s feltárásuk csak részben történt meg korábban. Ezenkívül a járási bizottság elnöksége és a helyi szervezetek is felismerték, hogy a kislétszámú szervezetekben a helybeli hagyományok feltárásával lehet a legjobban mozgósítani a tagságot. Végülis ennek az együttes erőfeszítésnek az eredményeként a járásban olyan együttesek működnek, mint az abaújszinai Rozmaring, a nagyidai llosvai, vagy a szepsi Bódva. De ide kell sorolni azokat a kiváló éneklő csoportokat is — mintegy 17 tevékenykedik rendszeresen —, amelyek képesek voltak olyan műsorokat összeállítani, mint az írem, írem, fejér írem ... vagy a Csereháti új kenyér című kompozíciók, amelyekben együttesen hét-nyolc csoport műsoraként mintegy 160—170 ember lépett közönség elé idehaza és kútfődön. Szólni kell itt az iskolai hagyományőrző csoportokról is a szepsi Zsarnói gyermekcsoportok országos eredményei bizonyítják, hogy a felnőtt csoportok mögött méltó tartalékok zárkóznak fel, biztosítva a folytonosságot. Az elnökségi beszámoló elhangzása után a vitában több küldött felszólalt. A vita után a konferencia megválasztotta az új járási bizottságot, valamint az ellenőrző bizottságot. Ezután az új járási bizottság első ülésén megválasztotta az elnökséget, s megerősítette tisztségében a járási bizottság eddigi elnökét és titkárát. GÁL SÁNDOR A CSEMADOK XXIV. lévai (Levice) járási konferenciáját a 446 helyi szervezetet képviselő küldöttek és számos vendég részvételével február 20-án tartották meg. A tanácskozást Szebellai János, a járási bizottság elnöke nyitotta meg. Az eltelt két évben végzett gazdag és sokrétű munkáról Pásztor Lajos, a járási bizottság titkára tartotta meg a beszámolót. Pozitívan értékelte a helyi szervezetek többségének munkáját, rimit a két konferencia közötti időszakban elért eredmények bizonyítanak a legjobban. Például a felnőttoktatás keretében 40 témakörben 428 előadást tartottak. Javult a történelmi-honismereti tevékenység. Ebben az ipolysági (Šahy) Honti Közművelődési Klub, valamint a zselizi (Želiezovce), a lévai, és a kétyi (Kvetná) helyi szervezet mutat jó példát. 18 helyi szervezet rendezett tagjai számára honismereti kirándulást. Az irodalom népszerűsítése terén 20 író-olvasó találkozót szerveztek a járásban, és sokat mozgósítottak a nyelvi és irodalmi vetélkedők. Említésre méltó, hogy a helyi szervezetek különböző rendezvényeken 17 850 korona értékben adtak el könyveket, elsősorban hazai magyar írók müveit. Az irodalmi színpadok összesen 16 alkalommal adtak műsort. A járás CSEMADOK szervezeteinek keretében 13 színjátszó együttes és 30 esztrádcsoport működik, s ezek 166 rendezvényen szerepeltek keretműsorban, a népművészeti együttesek pedig 219 önálló műsort adtak. Figyelmet érdemel a már hagyományos Daloló Ipolyvölgye járási népművészeti fesztivál, amely Ipolyszakállason (Ip. Sokolec) kerül évről évre megrendezésre. Örvendetes, hogy az előző járási konferencia óta 272-vel emelkedett a szervezetek tagjainak száma a járásban és jelenleg eléri a 7500-at. A CSEMADOK életének minden részletére kitérő és a hiányosságokat is nyíltan feltáró titkári beszámoló után Grébner Gyula terjesztette elő az ellenőrző bizottság jelentését. Az ezt követő vitában 11 felszólalás hangzott el. Bohumír Jablonický, a járási pártbizottság titkára felszólalásában magasra értékelte a CSEMADOK munkáját, hangsúlyozta a proletár internacionalizmusra és a szocialista hazafiságra nevelés fontosságát. Egyúttal biztosította a CSEMADOK-ot a járási párt- és állami szervek további támogatásáról. Lovicsek Béla, a CSEMADOK KB nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. A járás legnagyobb helyi szervezetének, a 770 taglétszámú zselizinek a tevékenységéről Melczer László mérnök számolt be. Vegyeskar alakult, s megkezdte működését a Lörincz Gyula nevét viselő közművelődési klub. Gazdag munkájukat méltányolva a városi nemzeti bizottság anyagi támogatásában részesíti a szervezetet. A vita során értékes gondolatokat vetett fel Bohák Valéria, Gál István, Korpás Páí, Horváth István, Csáky Károly és Gerő János. A küldöttek egyhangúlag megválasztották a járási bizottság 39 tagját, az ellenőrző bizottságot, valamint az országos közgyűlés küldötteit. A járási bizottság első ülésén megerősítette elnöki tisztségében Szebellai Jánost, titkárrá Ábel Gábort választották meg. A CSEMADOK KB és az SZLKP JB képviselői megköszönték az eddigi titkárnak, a nyugdíjba vonult Pásztor Lajosnak sokéves áldozatkész, eredményes munkáját. SÁNDOR KÁROLY 7
