A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-26 / 26. szám

Következő számunk tartalmából: Szántó György: LIDICE ÉL Miklósi Péter: BRATISLAVAI LÍRA '82 Keszeli Ferenc írása a Dunamenti Tavaszról Trugly Sándor: RÉGÉSZETI ÁSATÁS KÉPEKBEN Zolczer János: AUTÓSTOPPAL DALMÁCIÁBAN Lacza Tihamér: AZ ÓKOR EMLÉKEZETE Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Tele­fon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlap­szolgálat. Külföldre szóló előfizetése­ket elintéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwal­­dovo nám. č. 6. Nyomja a Východo­slovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfi­zetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden posta­­hivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydava­teľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, Tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. — Kezdjük talán egy rendhagyó kérdés­sel : véleménye szerint miként lehet jól és rugalmasan irányítani a jelenleg már több mint 80 ezer főnyi taglétszámmal bíró, helyi szervezeteink számát tekintve pedig a félezret meghaladó CSEMADOK-ban a tartalmas közművelődési, illetve értéke­iben is látványos népművelési munkát? — A válasz látszólag egyszerűnek tűnhet: pusztán ar lehetőségek és a helyi realitások figyelembevételével. Mindenütt föl kell mér­ni, hogy milyen tevékenységet lehet meg­szervezni, hol minek a befogadására van esély. Természetesen, mindezt csak az adott helyen tudhatják a legjobban, ezért például a kürtösi hagyományőrzők feladatairól a nagy­kürtösieknek, a bratjslavai József Attila klub tevékenységéről a fővárosban élő fiatalok­nak, a kassai kisszínpadí mozgalom céljairól a Szép Szó, a Pinceszínpad vagy az újonnan alakult Tűz irodalmi színpad tagjainak kell elsősorban dönteniük. Persze, nagy vonalak ban én is sorolhatnám, kinek mi lehet, vagy mi lehetne a feladata, de épp arról van szó, hogy ne körvonalakban, hanem megvalósít­ható konkrétumokban fogalmazzunk. Egyva lami azonban fontos: a különböző elképzelő sek és tervek meghatározása előtt fel kell eleveníteni magunkban a CSKP XVI. kong resszusának dokumentumait és a Csehszlo­vákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsé­ge legutóbbi országos közgyűlésének hatá rozatait. Csupán ezeknek a politikai és társa dalmi célkitűzéseknek szem előtt tartásával, valamint elért eredményeink reális értékeié sével határozhatjuk meg a jövő teendőit. A CSEMADOK Központi Bizottsága tisztségvi­selőinek, szakelőadóinak, illetve a járási bi zottságok dolgozóinak elsődleges kötelessé gét pedig abban látom, jómagámat is bele értve, hogy megteremtsük a folyamatos és eredményes munka feltételeit. — A szövetség XIII. országos közgyűlése óta több mint két hónap telt el. Most, a múló idő távlatából miként értékelhető a CSEMADOK legfelsőbb szervének április­ban tartott tanácskozása? — Pozitívan, hiszen a föbeszámolót prob­­lémafölvetö, lényeges kérdéseket érintő vita követte. A 335 szavazati joggal rendelkező küldött közül 332-en voltak jelen a bratisla vai Művelődés és Pihenő Parkban rendezett kétnapos tanácskozáson. Akik felszólaltak, nem az elvégzett munka valamiféle enciklo­pédikus felsorolásával fárasztották a közgyű­lés résztvevőit, hanem az eredmények meg­említése mellett, a mindennapi munkában előforduló hiányosságokra is rámutattak Észrevételeik elsősorban a szervezeti élet és az irányítói munka fogyatékosságait érintet­ték, de szóltak azokról a gondokról is, ame­lyeknek megoldása, pártunk törekvéseivel összhangban, jelentősen hozzájárulhat a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott és a nemzetiségi kultúrák fejlesztését szorgalma­zó feladatok gyakorlati megvalósításához. — Melyek voltak a vitában fölmerült leg­lényegesebb problémák? — A felszólalók zöme helyi és járási szintű gondokról beszélt, de olyan problémákat érintettek, amelyek országos méretben is befolyásolhatják tevékenységünk valódi ér­tékrendjét. Többen tettek említést például arról, hogy nincs meg a szükséges kölcsö­nösség, a megfelelő együttműködés szövet­ségünk járási bizottságai és az illetékes járá­si nemzeti bizottságok vagy a Nemzeti Frontban tömörülő tömegszervezetek járási szervei között. Sajnos, sok helyütt hasonló nehézségek mutatkoznak a helyi szervezetek viszonylataiban is. Jogosnak tűnő panaszok CÉLUNK: A NYELVÉBEN MAGYAR, TARTALMÁBAN SZOCIALISTA KULTÚRA FEJLESZTÉSE Interjú Sidó Zoltánnal, a CSEMADOK Központi Bizottságának elnökével ezek, mert gátolják, rendszertelenné teszik a munkánkat és a kétoldalú kapcsolatok kiépí­tése így jobbára szintén alkalomszerűvé vá­lik. Ez viszont ellentmond a nemzetiségi kultúrák fejlesztését és a nemzeti kulturális szövetségek tevékenységének távlati kon­cepcióját meghatározó, illetve a szlovákiai amatör művészeti munka fejlesztését szor­galmazó együttműködési tervezetnek, ame­lyet a CSKP XV., majd XVI. kongresszusának dokumentumai, valamint a párt központi bizottságának kulturális kérdésekkel foglal­kozó plénumülései határozatainak lebontá­sával az SZSZK Kulturális Minisztériuma dol­gozott ki és hagyott is jóvá. Ezek az irányel­vek nyíltan kimondják, hogy az államigazga­tási és társadalmi szervek mind járási, mind helyi szinten kötelesek irányítani, értékelni, gyakorlati támogatás révén elősegíteni a CSEMADOK tevékenységét. — És központilag? Ezen a szinten meg­nyugtató az együttműködés? — Igen. Bizonyítsam ezt akár az áprilisi közgyűléssel, amelynek tekintélyét nagyban emelte, hogy a megjelent párt- és kormány­­küldöttséget Ján Gregor elvtárs, a szlovák kormány alelnöke vezette, tagjai pedig Ru­dolf Jurik, az SZLKP KB osztályvezetője és Jozef Mravík, kulturális miniszterhelyettes voltak. Küldötteink tanácskozásán megjelent Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Tanács alel­nöke és Krocsány Dezső, munkaügyi minisz­ter, aki egyben központi bizottságunk elnök­ségének is tagja. Hasonlóképpen közvetlen az együttműködés a CSEMADOK KB Titkár­sága és az SZSZK Kulturális Minisztériuma között. Egyrészt távlati, másrészt éves mun­katervünk alapján főképpen a minisztérium biztosítja országos és más jellegű rendezvé­nyeink politikai s erkölcsi támogatását, vala­mint az egyes akciókhoz szükséges anyagi fedezetet is, hiszen évente nyolcmillió koro­nát meghaladó összeggel járul hozzá min­dennapi munkánkhoz. Természetesen, emel­lett rendszeresen értékeli már megvalósult rendezvényeinket is. — A vitában azonban több más, ugyan­csak közérdekű kérdés is felvetődött.. . — Sőt nemcsak a vitában, hanem már a föbeszámolóban s részben Gregor elvtárs felszólalásában is, elvégre a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának vagy a szlovákiai magyar néprajzi múzeum léte­sítésének problémája nem újkeletű gond, hiszen ezek az igények már jóval a tizenhar­madik országos közgyűlés előtt is fölmerül­tek. És mert központi szerveink nem zárkóz­nak el e kérdések megoldásától, már a főbeszámolóban, majd a vitában is szó esett ezekről a dolgokról. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a hazai tévé magyar nyelvű adásának bevezetése főképpen a má­sodik csatorna műsorának országos fogha­tóságával függ össze; egy önálló néprajzi múzeum létesítése pedig a jelenlegi gazda­ság: helyzetben aligha valószínű. Fontos vi­szont, hogy a járási múzeumok körültekin­tőbb, alaposabb, szakmailag elmélyültebb tevékenységet folytassanak, de az is lénye­ges, hogy Dél-Szlovákia valamennyi vidékén tovább bővüljön a tájházak, falumúzeumok és az emlékszobák hálózata. — Futólag ugyan említettük, de nem szól­tunk bővebben a CSEMADOK belső szer­vezeti életének javítását sürgető felszóla­lásokról. Pedig ennek kapcsán is lenne miről beszélgetni, hiszen egyesek a húsz­huszonöt évvel ezelőtt megszüntetett ke­rületi titkárságok újjászervezését javasol­ták, mások viszont a központ és a járási bizottságok, illetve a helyi szervezetek kapcsolatainak túlságosan hivatalos, már-már merev formáit bírálták ... — Értelmetlen dolog lenne takargatni, hogy szövetségünk belső gondjairól is sok szó esett a közgyűlésen. Sőt! Szerintem jó, hogy szó volt minderről, mert a korábbi esztendők hibáin okulva, ismerve egymás lehetőségeit és problémáit valóban szoro­sabbra kell fűznünk kölcsönös kapcsolatain­kat. Az első lépés ennek érdekében, hogy ne úgy vessük föl a kérdést: most ki közelítsen kihez, azaz a központi bizottság titkárságáról vagy a helyi szervezetekből induljon ki a kezdeményezés az igazi partnerkapcsolatok kialakítására; hanem hogy „fent" és „lent" egyformán tudatosítsuk: közös célért — kö­zösen kell tevékenykednünk. Itt azonban nem akarnék erről többet fecsegni, hanem mondjuk fél év múlva inkább azt szeretném látni, hogy minden különösebb szóbeszéd nélkül, a külcsönösen őszinte és jó emberi kapcsolatokra építve sikerült valóra váltani a 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom