A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-26 / 26. szám
Következő számunk tartalmából: Szántó György: LIDICE ÉL Miklósi Péter: BRATISLAVAI LÍRA '82 Keszeli Ferenc írása a Dunamenti Tavaszról Trugly Sándor: RÉGÉSZETI ÁSATÁS KÉPEKBEN Zolczer János: AUTÓSTOPPAL DALMÁCIÁBAN Lacza Tihamér: AZ ÓKOR EMLÉKEZETE Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, Tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. — Kezdjük talán egy rendhagyó kérdéssel : véleménye szerint miként lehet jól és rugalmasan irányítani a jelenleg már több mint 80 ezer főnyi taglétszámmal bíró, helyi szervezeteink számát tekintve pedig a félezret meghaladó CSEMADOK-ban a tartalmas közművelődési, illetve értékeiben is látványos népművelési munkát? — A válasz látszólag egyszerűnek tűnhet: pusztán ar lehetőségek és a helyi realitások figyelembevételével. Mindenütt föl kell mérni, hogy milyen tevékenységet lehet megszervezni, hol minek a befogadására van esély. Természetesen, mindezt csak az adott helyen tudhatják a legjobban, ezért például a kürtösi hagyományőrzők feladatairól a nagykürtösieknek, a bratjslavai József Attila klub tevékenységéről a fővárosban élő fiataloknak, a kassai kisszínpadí mozgalom céljairól a Szép Szó, a Pinceszínpad vagy az újonnan alakult Tűz irodalmi színpad tagjainak kell elsősorban dönteniük. Persze, nagy vonalak ban én is sorolhatnám, kinek mi lehet, vagy mi lehetne a feladata, de épp arról van szó, hogy ne körvonalakban, hanem megvalósítható konkrétumokban fogalmazzunk. Egyva lami azonban fontos: a különböző elképzelő sek és tervek meghatározása előtt fel kell eleveníteni magunkban a CSKP XVI. kong resszusának dokumentumait és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége legutóbbi országos közgyűlésének hatá rozatait. Csupán ezeknek a politikai és társa dalmi célkitűzéseknek szem előtt tartásával, valamint elért eredményeink reális értékeié sével határozhatjuk meg a jövő teendőit. A CSEMADOK Központi Bizottsága tisztségviselőinek, szakelőadóinak, illetve a járási bi zottságok dolgozóinak elsődleges kötelessé gét pedig abban látom, jómagámat is bele értve, hogy megteremtsük a folyamatos és eredményes munka feltételeit. — A szövetség XIII. országos közgyűlése óta több mint két hónap telt el. Most, a múló idő távlatából miként értékelhető a CSEMADOK legfelsőbb szervének áprilisban tartott tanácskozása? — Pozitívan, hiszen a föbeszámolót problémafölvetö, lényeges kérdéseket érintő vita követte. A 335 szavazati joggal rendelkező küldött közül 332-en voltak jelen a bratisla vai Művelődés és Pihenő Parkban rendezett kétnapos tanácskozáson. Akik felszólaltak, nem az elvégzett munka valamiféle enciklopédikus felsorolásával fárasztották a közgyűlés résztvevőit, hanem az eredmények megemlítése mellett, a mindennapi munkában előforduló hiányosságokra is rámutattak Észrevételeik elsősorban a szervezeti élet és az irányítói munka fogyatékosságait érintették, de szóltak azokról a gondokról is, amelyeknek megoldása, pártunk törekvéseivel összhangban, jelentősen hozzájárulhat a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott és a nemzetiségi kultúrák fejlesztését szorgalmazó feladatok gyakorlati megvalósításához. — Melyek voltak a vitában fölmerült leglényegesebb problémák? — A felszólalók zöme helyi és járási szintű gondokról beszélt, de olyan problémákat érintettek, amelyek országos méretben is befolyásolhatják tevékenységünk valódi értékrendjét. Többen tettek említést például arról, hogy nincs meg a szükséges kölcsönösség, a megfelelő együttműködés szövetségünk járási bizottságai és az illetékes járási nemzeti bizottságok vagy a Nemzeti Frontban tömörülő tömegszervezetek járási szervei között. Sajnos, sok helyütt hasonló nehézségek mutatkoznak a helyi szervezetek viszonylataiban is. Jogosnak tűnő panaszok CÉLUNK: A NYELVÉBEN MAGYAR, TARTALMÁBAN SZOCIALISTA KULTÚRA FEJLESZTÉSE Interjú Sidó Zoltánnal, a CSEMADOK Központi Bizottságának elnökével ezek, mert gátolják, rendszertelenné teszik a munkánkat és a kétoldalú kapcsolatok kiépítése így jobbára szintén alkalomszerűvé válik. Ez viszont ellentmond a nemzetiségi kultúrák fejlesztését és a nemzeti kulturális szövetségek tevékenységének távlati koncepcióját meghatározó, illetve a szlovákiai amatör művészeti munka fejlesztését szorgalmazó együttműködési tervezetnek, amelyet a CSKP XV., majd XVI. kongresszusának dokumentumai, valamint a párt központi bizottságának kulturális kérdésekkel foglalkozó plénumülései határozatainak lebontásával az SZSZK Kulturális Minisztériuma dolgozott ki és hagyott is jóvá. Ezek az irányelvek nyíltan kimondják, hogy az államigazgatási és társadalmi szervek mind járási, mind helyi szinten kötelesek irányítani, értékelni, gyakorlati támogatás révén elősegíteni a CSEMADOK tevékenységét. — És központilag? Ezen a szinten megnyugtató az együttműködés? — Igen. Bizonyítsam ezt akár az áprilisi közgyűléssel, amelynek tekintélyét nagyban emelte, hogy a megjelent párt- és kormányküldöttséget Ján Gregor elvtárs, a szlovák kormány alelnöke vezette, tagjai pedig Rudolf Jurik, az SZLKP KB osztályvezetője és Jozef Mravík, kulturális miniszterhelyettes voltak. Küldötteink tanácskozásán megjelent Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke és Krocsány Dezső, munkaügyi miniszter, aki egyben központi bizottságunk elnökségének is tagja. Hasonlóképpen közvetlen az együttműködés a CSEMADOK KB Titkársága és az SZSZK Kulturális Minisztériuma között. Egyrészt távlati, másrészt éves munkatervünk alapján főképpen a minisztérium biztosítja országos és más jellegű rendezvényeink politikai s erkölcsi támogatását, valamint az egyes akciókhoz szükséges anyagi fedezetet is, hiszen évente nyolcmillió koronát meghaladó összeggel járul hozzá mindennapi munkánkhoz. Természetesen, emellett rendszeresen értékeli már megvalósult rendezvényeinket is. — A vitában azonban több más, ugyancsak közérdekű kérdés is felvetődött.. . — Sőt nemcsak a vitában, hanem már a föbeszámolóban s részben Gregor elvtárs felszólalásában is, elvégre a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának vagy a szlovákiai magyar néprajzi múzeum létesítésének problémája nem újkeletű gond, hiszen ezek az igények már jóval a tizenharmadik országos közgyűlés előtt is fölmerültek. És mert központi szerveink nem zárkóznak el e kérdések megoldásától, már a főbeszámolóban, majd a vitában is szó esett ezekről a dolgokról. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a hazai tévé magyar nyelvű adásának bevezetése főképpen a második csatorna műsorának országos foghatóságával függ össze; egy önálló néprajzi múzeum létesítése pedig a jelenlegi gazdaság: helyzetben aligha valószínű. Fontos viszont, hogy a járási múzeumok körültekintőbb, alaposabb, szakmailag elmélyültebb tevékenységet folytassanak, de az is lényeges, hogy Dél-Szlovákia valamennyi vidékén tovább bővüljön a tájházak, falumúzeumok és az emlékszobák hálózata. — Futólag ugyan említettük, de nem szóltunk bővebben a CSEMADOK belső szervezeti életének javítását sürgető felszólalásokról. Pedig ennek kapcsán is lenne miről beszélgetni, hiszen egyesek a húszhuszonöt évvel ezelőtt megszüntetett kerületi titkárságok újjászervezését javasolták, mások viszont a központ és a járási bizottságok, illetve a helyi szervezetek kapcsolatainak túlságosan hivatalos, már-már merev formáit bírálták ... — Értelmetlen dolog lenne takargatni, hogy szövetségünk belső gondjairól is sok szó esett a közgyűlésen. Sőt! Szerintem jó, hogy szó volt minderről, mert a korábbi esztendők hibáin okulva, ismerve egymás lehetőségeit és problémáit valóban szorosabbra kell fűznünk kölcsönös kapcsolatainkat. Az első lépés ennek érdekében, hogy ne úgy vessük föl a kérdést: most ki közelítsen kihez, azaz a központi bizottság titkárságáról vagy a helyi szervezetekből induljon ki a kezdeményezés az igazi partnerkapcsolatok kialakítására; hanem hogy „fent" és „lent" egyformán tudatosítsuk: közös célért — közösen kell tevékenykednünk. Itt azonban nem akarnék erről többet fecsegni, hanem mondjuk fél év múlva inkább azt szeretném látni, hogy minden különösebb szóbeszéd nélkül, a külcsönösen őszinte és jó emberi kapcsolatokra építve sikerült valóra váltani a 2