A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-12 / 24. szám
GUBAKESZITOK Klenovec — Klenóc ... A 14. század első felében keltezett írásos emlékek „Clenocz"-ot mint iparosok gazdaságilag fontos települését említik. Ebben az időben állítólag az itteni aranybányászat jelentősége a körmöcivel vetekedett. Az alapító német iparosok (bányászok, posztókészitö takácsok) leszármazottai között máig is gyakori az Artman, Dindoffer, Joachim családnév. Később Klenóc, ez az észak-gömöri község a szlovák nemzeti tudat ébredésének idején a szlovák kulturális mozgalmak egyik gócpontja. Kiemelkedő jelentőségű szerepet játszott a község a Szlovák Nemzeti Felkelés során. A falu minden férfilakosa csatlakozott a felkelőkhöz; itt jelent meg pl. a felkelés „Napred" (Előre) c. időszaki kiadványa is. A környéken működő partizánosztagokat a felkelés leverése után sem tudták felszámolni. Ma a szürke statisztikai adatok csak egy átlagos község képét rajzolják meg, mely a rimaszombati járás északi részén, a Murányi-Jennsík, a Szlovák-érchegység és a Vepor masszívum határán fekszik. Tisztelem a számszerű adatok tárgyszerűségét, és valahogy vonz minden, ami ezek összegezésében, átlagosnak, szürkének raj zolódik. Igyekszem mindig megtalálni azt, amiben a legátlagosabb dolog is egyéni, egyedülálló .. . Ilyet Klenócon nem volt nehéz találnom... Klenóc a világ legnagyobb faluja — mondják némi iróniával az itteniek. S meg is magyarázzák: A falu körül elszórtan ma is több tucat lakott tanya van. Akad 15—18 kilométernyi távolságra is a falutól, de mert közigazgatásilag évszázadok óta mind Klenóchoz tartoznak, és külön nevük e tanyáknak csak elvétve akad, az ott lakók is klenóciaknak mondhatják magukat. Van azonban valami, amivel Klenóc valóban világhírnévre tarthat igényt s meg is szerezhetné azt... A szakirodalom Európában napjainkban mindössze már csak három helyen. Lengyelországban (8—9) család, Bulgáriában (10—12 mester) és Szlovákiában Klenócon tart számon gubakészítőket, mert a jolsavai Kovács család kihalásával nálunk már csak itt él ez az ősi kínai eredetű, négyezer éves mesterség. Míg régebben a durva szövésű gyapjúkéimét, illetve az ebből készült subaszerű felsökabátot hívták subának, a viselet megszűntével ma elsősorban a takarónak, szőnyegnek használt ilyen kelmét nevezik így. A beleszőtt, külső felére kilógó gyapjúfürtök juhbőrhöz teszik hasonlóvá. Magyarul ezt subaszőnyegnek hívják. Ma Klenócon 15 család, mintegy 40 ember foglalkozik subakészítéssel. Maga a tulajdonképpeni gubázás — a gyapjúfürtöknek az előre elkészített kelmébe szövése — a munka leglátványosabb része ugyan, de nem kunszt. „A jó ég tudja, kiféle-miféle ember maga, de egy héten belül biztosan megtanulná" — mondja az egyik öreg mester. A legfontosabb a gyapjú előkészítése. Igaz, hogy csaknem negyvenen szőnek gubát Klenócon, de akik ki tudják válogatni az erre alkalmas gyapjúfürtöket és elő tudják ezeket készíteni, csak hárman vannak. Közülük ketten, Aláč és Bobrovský mester, már felül a hetvenen, A harmadik, a legfiatalabb, alig múlt negyvenéves. Fél éve nagyta abba a gubakészitést, miután a közeli Elnúšťába költözött. Igaz, a hetvenes évek Szárításhoz a napfény a legmegfelelőbb A község várossá növekszik, fejlődik A munka leglátványosabb része, a „furtözés", akár egy hét alatt elsajátítható (A szerző felvételei) elején is abbahagyta már egyszer. Két évre .. . Akkor is, most is — gyanítom joggal — dühös volt valamiért. Talán mert abbahagyta a mesterséget, hajlandó róla beszélni, nem úgy mint a többiek. — A megfelelő gyapjú kiválogatásához még elég a gyakorlott szem és a biztos tapintású kéz. Ami megfelel, az egy speciális „szaggató" gépbe kerül. Poros, zajos munka: mindenütt száll a száljaira bontott (tehát nem elszaggatott) gyapjú. Ebből fonjuk a különböző fajtájú fonalakat, majd ugyancsak különféle módon orsózzuk, pálcázzuk. Maga a szövés, majd a fürtözés csak ezután következik, speciális eszközökkel. Új gépek nincsenek, beszerezni nincs honnan, esetleg összeezermesterkedni lehet. Közben van persze a festés a maga mester-fogásaival. A gubakészítés utolsó munkamozzanata a kész gubák áztatása, mosása. Nehéz fizikai munka. Egy négyzetméternyi guba 3—6 kg gyapjúból készül. Mosásuknál így gyakran 50—60 kilót kell emelgetni. Ezért épült a falu határában a nagy teljesítményű speciális gépekkel felszerelt mosóház. Kulcsa kézről kézre jár. Ha valamelyik család mos, egy másik család tagjának akárcsak véletlenül is felbukkanni a közelben sértésszámba megy. így is mindig legalább ketten járnak mosni — egyik az ilyen „véletlenül" arra vetödökre ügyel. Ettől függetlenül a falu folklórcsoportjában, az énekkarban, a színjátszó együttesben, a ma még élő tollfosztóban, lagzikon és minden más alkalommal a legnagyobb egyetértésben dolgoznak, szórakoznak együtt — csak éppen a gubakészítés tabu .. . A guba az utóbbi húsz évben igencsak kelendő. A jobb fajtának 1000—2000 korona négyzetmétere, de hazai piacon nem könnyű beszerezni. Hogy mást ne mondjak, a montreali világkiállításról is hozott díjat klenóci guba, díszíti például New-York-i, párizsi, kuvaiti, kijevi szállók, intézmények termeit. A gubások tulajdonképpen a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet (ÚĽUV) bedolgozói. A szövetkezet szívesen átveszi bárkitől az elfogadható minőségű gubát, ami a külföldön mutatkozó rendkívüli keresletet figyelembe véve nem csoda. Jól meg is fizetik, anyagilag megéri. De nincs utánpótlás. Mert ahhoz, hogy valaki valamely jó mestertől elsajátítsa a gubakészités fortélyait, legalább két-három év kell. Hiába lennének érdeklődök, fiatalok, rátermettek, nincs, aki anyagilag támogatná őket érte erre az időre. A szövetkezeteknek kész guba kell, nem vállalja a mesterséget tanulók eltartását. — Van, aki nevet rajtam, szememre is vetették nemegyszer rögeszmémet, máskor ígértek megoldást, „keretet", de el is felejtették nyomban, pedig némi ellenszolgáltatásért szívesen vállalnám fiatalok tanítását — mondja az egyik mester. Sok kárt okoz az irigység. Egymás között is. Minden kész darabot átvételkor értékelnek, elég tág határok között. Persze mindenkinek a maga munkája a legjobb, legszebb; szinte fáj, ha 2—300 koronával többet kap a másik. A gyapjúval lehet takarékosan bánni, tehát keresni rajta, de rá is lehet fizetni. Valamiféle védekezés tehát — bár azt hiszem nem egészséges —, hogy mi gubások nem beszélünk egymással a mesterségről. Mással meg minek, ha az nem ért hozzá?! Sok kárt okoznak persze a kívülállók is. Mert „természetesen" csak azt látják, hogy 1000 korona egy négyzetméter gubának az ára. De ennek az összegnek mi csak a 1 5—20 százalékát kapjuk, azt már kevesen tudják. így aztán, akik még értik és szeretik ezt a mesterséget, vagy kihalnak, vagy elmegy tőle a kedvük. PÁLHÁZY JÓZSEF 4
