A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-29 / 22. szám
Csak egy percre.. WINKLER LÁSZLÓ még elemista volt, amikor tízéves korában egy akváriumot, benne négy-öt élénken fickándozó díszhalat kapott ajándékba a szüleitől. Laci időközben kétgyermekes családapa lett, de továbbra is az akvarisztika számít legkedveltebb hobbijának. — Az akvárium tulajdonképpen növény- és állatkert is egyszerre — mondja. — Növényei közül a legismertebb az édesvízi és a sallangos vízipáfrány, a tóalma s egy nagyon érdekes növény, a vistaria. Az akvaristák úgy ismerik e növényeket, mint más ember az akácot. — A főszereplők azonban a halak! — Igen. Sokan hazai halakat nevelnek, a többség azonban a tropikus tájakról származó, színpompás díszhalakat kedveli. — A díszhalak között is lehetne, mondjuk, szépségversenyt rendezni? — Természetesen, de a bökkenő abban van, hogy valószínűleg több szépségkirálynöt kellene választani... — Vajon vannak-e a halaknak különc szokásaik? — Főképpen a szaporodás területén hódol némely fajta meghökkentő szokásoknak. Például a szájkötő halak ikráikat a szájukban költik ki, s veszély esetén a halfiak a szülői szájba menekülnek vissza. A diszkozhalak pedig saját testük lehámló pikkely-váladékával etetik ivadékaikat. — Melyek a legnépszerűbb, legérdekesebb díszhalfajták? — Például a Laber bicolor nevű egzotikus halat fekete és vörös színe miatt Stendhalnak becézik az akvaristák. A Barbus Sumatranus, mint a név is mutatja, Szumatra szigetén honos. Apró példányai fecskeként röpdösnek az akváriumban. Az úgynevezett vitorlás hal sokféle, aranyos, fekete, pettyes vagy gyöngyház színű pikkelyzetet hord. A halványan csillogó tányérlazac szinte teliholdként lebeg a vízi növények között, a népszerű gurámi pedig színét váltva udvarol a párjának. — Mit tanácsolsz kezdő akvaristáknak? — Kisebb-nagyobb akváriumot bárki berendezhet a lakásában, csak az a fontos, hogy betartsa a játékszabályokat. Elsősorban arra kell gondolni, hogy a betelepítés után legalább tíztizenkét napnyi időt kell hagyni, hogy a növények megeredjenek, és csak ekkor helyezhetjük bele a halakat. A víz és a halak aránya akkor helyes, ha egy darab közepes nagyságú díszhalra másfél liter víz jut. — Vajon mi a kezdő akvaristák által vétett leggyakoribb hiba ? — A halak túletetése. Ennek következményeként a víz biológiai egyensúlya fölbomlik, a víz zavarossá válik és a halak elpusztulnak. Csupán annyi eleséget szabad adagolni, amennyit a halak öt-tíz perc alatt elfogyaszthatnak. Tudni kell azt is, hogy a friss klórozott víz is káros a halakra. A helyes megoldás az, hogy addig nem etetünk, amíg a víz önmagától le nem tisztul. Nyaranta a sok napfény hatására el szokott algásodni az akváriumok vize. Ilyenkor elsősorban a fényt kell csökkenteni, a sötétben az algák elpusztulnak, és a víz újra letisztul. — Hányféle díszhal úszkál az akvaristák „medencéiben "? — A halakhoz általában vétel vagy csere útján jutnak az érdeklődök. Szlovákiában mintegy hatvan különböző díszhalfajtát tenyésztenek az akvaristák. /M-/ beszélte meg, hogyan fogják megtámadni a gazdag vásárosokat, akik a lovasfogatú szekereikkel a Málúton mennek a rozsnyói vásárra. A Süket-völgyet ezért nevezik Süketvölgynek, mert a zajt nem lehet belőle kihallani. Amikor a gazdag vásárosok a lovasfogatú szekereikkel a Málúton mentek a hegyoldalon fölfelé a rozsnyói vásárra, a gazdag vásárosok között voltak hetyke legények, akik ezeket kiabálták: — Most gyere ide. Jáger Jóska a tárgyig érő viganóba, ha kedves az életed! A betyárok csak ijesztőt lőttek a levegőbe. Jáger Jóska egy bokor mögül kiment a Málútra, és az első lovasfogatú szekér gazdájának a lova zabláját megfogta és egy nagyot kiáltott: — Álljon meg az egész karaván! Ne próbáljon senki ellenszegülni, mert azonnal a halál fia lesz! Erre az alkalomra lovagló nadrágot húztam magamra. Most nem női ruhába öltöztem, mint amikor a kassai főutcán sétálok. Jáger Jóska a betyár, ha nyilvános helyen járt, azért öltözött női ruhába, hogy a pandúrok vagy a zsandárok ne ismerjék fel. Jáger Jóska a kedve szerint rakta le a szekerekről a kész ruhákat, a méterárukat és a lábbeliket. Mikor a betyár a portékával elégedett volt, egy nagyot kiáltott: — Most már elmehettek! Ti meg, hetyke legények, ha még egyszer ezen az úton mentek a rozsnyói vásárra, jól gondoljátok meg, hogy mit kiabáltok! A betyárok a ,<csomagokat felpakolták a lovaikra és a Málúton lovagoltak Görgő felé. Jáger Jóskának a legmegbízhatóbb társa, Piczi Pista volt. Jáger Jóska és Piczi Pista egymás mellett lovagoltak a Málúton. A többi betyár utánok sorakozott. Jáger Jóska figyelmesen nézett előre és ezeket mondotta: — Kedves Piczi Pista barátom, azzal a sánta lóval sem volna könnyű a pandúrok gyűrűjéből kitörni. Piczi Pista betyár ezt válaszolta: — Azért sántít a lovam, mert a patkójáról a patkó lemállott. (Tehát a Málút a lemállott szóról kapta a Málút nevet.) Jáger Jóska így szólt: — Kedves Piczi barátom, hallod előttünk az úton egy gyermek keserves sírását?! — Nagyon jól hallani a gyerek keserves sírását — válaszolt Piczi Pista. A betyárok megállították a lovakat. Jáger Jóska leszállt a lóról és előbbre húzódott. Egy pár perc elteltével szembe jött vele egy farkas. A farkas egy négyéves kislányt a ruháján fogva cipelte a hátán. Jáger Jóska a farkast fejbelőtte. Az életben maradt kislányt az ölébe vette és felpattant a lóra. Még abban az időben Görgő környékén sok farkas élt. A farkasok már korán este behúzódtak a faluba élelmet keresni. A négyéves kislány este kiment az udvarra. A farkas a ruhájánál fogva a kislányt a hátára dobta és vitte volna a kölykeinek. Már későn este volt, amikor a dédnagymamám nagyapja ablakát megkopogtatták, és az ablakon beszóltak: — Nyiss ki koma! A dédnagymamám nagyapja kinyitotta az ajtót. Az ajtó előtt egy magas fiatalember állt, a szőke göndör hajfürtjei a széles vállát betakarták. A fiatalember az ölében egy kislányt tartott és ezeket mondotta: — Kedves komám, ismered ezt a kislányt ? — Nagyon jól ismerem, a szomszéd kislánya. — Szegények a kislány szülei? — Nagyon szegények — volt a válasz. — Vedd az öledbe ezt a kislányt és vidd haza a szüleinek. Mondd meg nekik, hogy a kislányt az erdőben egy farkastól vette el Jáger József. Ezt a pénzes erszényt add oda a kislány apjának, és mondd meg neki, hogy JÄGER JÓSKA, a betyár A monda szerint: a Tornai fennsík híres betyárjának. Jáger Jóskának az apja a tornaszentjakabi tanyán volt juhász. Aztán Görgőre költözött juhásznak. A monda szerint Jáger Jóska a Tornai fennsík híres betyárja, 1786-ban Görgőn született. Lehet, hogy a Jáger Jóska apja a fia születését nem is jelentette be. Abban az időben a pásztorok egyik helyről a másikra vándoroltak. Jáger Jóska, a betyár főleg Torna vármegyét kedvelte. A dédnagymamám nagymamája. Jáger Jóskát jól ismerte. Tizenegy társával egy későn este a dédnagymamám nagymamáját meglátogatta. A dédnagymamám nagymamája tizenkét betyárnak vacsorát főzött. Jáger Jóska nem volt kegyetlen, mint ahogy azt egyesek állítják. Csak az urakat a pénzüktől megszabadította és a szegényeknek elosztogatta. Görgő az országút mentén egy kopár kősziklás hegy aljában húzódik, mint téli hidegtől húzódik meg egy nyúl a kiszáradt bokor aljában. Ez az eset a dédnagymamám elbeszélése szerint 1810-ben történt. Jáger Jóska a betyár a tizenegy társával a Süket-völgyben 22
