A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-29 / 22. szám

FOGYASZTÁSI CIKKEK - VILÁGSZÍNVONALON Ugyancsak meglepődtem a fogyasztási cikkek 13. vásárán Brnóban az egyes kül­kereskedelmi vállalataink által kínált vá­lasztékot látva. A hagyományosan jónevű csehszlovák kereskedelmi vállalatok, mint a Merkuria a Centrotex, az Exico, a Jablonex és mások olyan árukat kínál­tak, melyeknek jó és megalapozott hírne­vük van nemcsak itthon, hanem a világpi­acon is. A textil- és bőripari termékek, kerékpárok, üveg- és porcelánáruk, bőr­díszmű-készítmények és divatékszerek nagy választéka önmagában nem okozott meglepetést, annál inkább az itt látott ízléses színek, formák, fazonok. Ez aztán abban az örvendetes tényben is kifejezés­re jutott, hogy a vásáron odaítélt 40 aranyérem közül 29 itthon maradt, hazai termékeket tüntettek ki velük. A nyertesek között nemcsak a már felsorolt iparágak termékei, de például három elektronikai, ipari, néhány újfajta bútoripari termék is szerepelt, tehát csu­pa olyan dolog, amiben itt Brnóban is igen komoly volt a konkurrencia. A csehszlovák elektronikai ipar sikerét az is növeli, hogy a vásár súlypontja ez a szakterület volt, így külföldről is a legjobb termékeiket hozták olyan világhírű cégek, mint a nyugatnémet Grunding vagy a japán Sony és National. Igen nagy érdek­lődést keltett a Tesla legújabb színes tele­víziókészüléke, amelybe a japán Thosiba gyár képernyőjét építették be. A csehszlovák bútoripar — amelyet az utóbbi időben elég sok bírálat ért — igye­kezett felvenni a versenyt a külföldi kiállí­tókkal, az NDK-beli, a jugoszláv vagy a finn bútorgyártók hasonló termékeivel. És ha a lakásoknál, pontosabban a ház­tartási készülékeknél tartunk, itt kell meg­említenem például a Calex gyár mélyhű­tőit, közöttük is elsősorban az aranyér­mes M 70 típust. Csak az a hiba, hogy még a gyártó cég képviselője szerint is ezek a hazai piacon még egy ideig hiány­cikkek maradnak. Remélhetőleg nem marad kiállítási kuri­ózum a prágai Erősáramú Elektrotechnikai berendezések gyárának szélerőműve sem, amely egy nyaralót, hétvégi házat képes ellátni energiával. A textil- és ruházati ipar termékei közül bármit is nehéz lenne kiemelni, hiszen a kiállított anyag bősége mellett még na­ponta divatbemutatókat is tartottak. Nem szólok bővebben a cipőkről, a sportsze­rekről vagy akár a kerékpárokról. Ezekből is nagy volt a választék. Annyi volt egyébként a világszínvonalat is megütő újdonság, hogy összesen 204 terméket neveztek be az aranyérmekért folyt versenybe. A látogatók inkább a dolgok színére, formájára, külső kivitelére figyeltek fel, nem tudván ránézésre megítélni a termé­kek használhatósági értékét. Azt hiszem, panaszra nem volt okuk. Ez elsősorban azt bizonyította, hogy a forma­­tervezésről az elmúlt években elhangzott sok vita nem volt falra hányt borsó. Ala­pos körülnézésre egy nap nem is nagyon volt elég, ha mindent tövéről hegyére meg akart vizsgálni valaki. Egyébként az össze­hasonlításra is kitűnő lehetőség nyílt. A hazai termékek ugyan oroszlánrészét fog­lalták el a kiállítási területnek, de jelen voltak a külföldi könnyűipari cégek legje­lentősebb képviselői is, Algériától Hong- Kongon át egészen Ausztráliáig. A 820 kiállító szervezet tehát elég látnivalót kí­nált, még azok számára is, akik visszatér­tek másnap vagy akár harmadnap is. Azt hiszem mindannyiuk kívánságát tolmá­csolom: jó lenne, a nemzetközi sikerek mellett boltjainkban is minél hamarabb és minél nagyobb mennyiségben látni a Brnóban kiállított termékeket. SZÉNÁSI GYÖRGY A szerző felvételei 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom