A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-15 / 20. szám

RÁCZ OLIVÉR, A CSEMADOK KB alelnöke 1918. január 21-én szüle tett. Évekig volt igazgató­ja a kassai (Košice) ma gyár tanítási nyelvű gimná ziumnak. Ak tívan bekap csolódott a politikai élet be, tagja volt az SZLKP kassai kerületi pártbizottság ideológiai bizottságának. Nyugdíjba vo­nulása előtt kulturális miniszterhelyet­tes volt. Kiváló költő és prózairó. Évek óta a CSEMADOK KB Elnökségének tagja, s a legutóbbi választási időszak­ban a KB alelnöke. LUKÁCS TIBOR, A CSEMADOK KB vezető titkára 1933. május 24-én szüle tett. A peda gógiai főisko lát Bratislava ban végezte Sajog ömör­­ben tanító majd járási tanfelügyelő Rimaszom­batban (Rí mavská So­bota); 1965-től 1967-ig gimnáziumi igazgató, 1967-től központi tanfelü­gyelő. 1980-tól az Oktatásügyi Minisz­térium 5. pártszervezetének elnöke. Ak­tiv tevékenységet fejt ki a CSEMA­­DOK-ban. A Központi Bizottság nyelvi bizottságának elnöke. PETRIK JÓZSEF, A CSEMADOK KB titkára 1932. októ bér 13-án szü letett. Szak középiskolai végzettséggel rendelkezik. Több mint húsz évig volt főszerkesztője a Pionírok Lapjának, il­letve a Tábor­tűznek. 1980-ban választották meg először a CSEMADOK KB titkárának. 1981-ben kéthónapos tanfolyamot végzett Prágá­ban, a CSKP KB Politikai Főiskoláján. NESZMÉRI SÁNDOR, a CSEMADOK KB titkára 1952. novem­ber 17-én szü letett. A krak­kói Jagelló E- gyetem Bői csészeti Karán szerzett törté­nelem-szakos képesítést. 1976-tól a Nő című képes hetilap szer­kesztője, majd főszerkesztő-helyettese. Aktív te­vékenységet fejtett ki a CSEMADOK felsöszeli (Horné Saliby) helyi szerveze­tében. Tóthpát Gyula (1) és Prandl Sándor (5) felvéte­lei ben való nevelése; hazánk nemzetei és nemzetiségei közeledésének elmélyítése és egymás kölcsönös megismerésének szorgalmazása. Erősíteni az összetartozási tudatot, tovább szilárdítani a szocialista haza, a szocialista rendszer, a Szovjetunió és más szocialista országok iránti megbe­csülést; — A Szövetség tagságának a szocialista hazafiság szellemében való nevelése fo­lyamatában elmélyiteni az egészséges nemzetiségi öntudatot. E tevékenységben a magyar nemzetiségű dolgozók azon for­radalmi hagyományaira kell támaszkodni, amelyek a múltban is összekapcsoltak bennünket a CSSZSZK nemzeteivel és nemzetiségeivel; — még hatásosabban támogatni a kom­munista párt politikájának megvalósítá­sát a feladatok munkahelyen történő tel­jesítésével, s ennek érdekében szüntele­nül emelni a magyar dolgozók politikai, általános és szakmai tudásának színvona­lát; — a Szövetség szervei és szervezetei a szocialista társadalmunk politikai és kul­turális életének sikeres fejlesztése érde­kében, elősegítve a dolgozók és az ifjúság kulturális tevékenységét, alkotó és kezde­ményező készségét, méltó módon megün­­nepli: — A NOSZF 65. évfordulóját, — Csehszlovákia dolgozó népe februári győzelmének 35. évfordulóját, — Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadításának 40. évforduló­ját — a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfor­dulóját, — a Szövetség megalakulásának 35. év­fordulóját, — valamint más jelentős politikai és kul­turális események évfordulóit. II. A CSEMADOK XIII. Országos Közgyűlé­se a következő választási időszakra az egyes munkaszakaszokon az alábbi fela­datokat irányozza elő: 1. A szervezeti élet terén — javítani és tovább tökéletesíteni az irá­nyító és az ellenőrző tevékenységet az irányítás minden fokán; emelni a szövet­ségen belüli tevékenység színvonalát;. — több kezdeményezést fejteni ki „A nemzetiségi kultúrák és a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenysége fej­lesztésének koncepciója" valamint „A szlovákiai öntevékeny művészeti mozga­lom fejlesztésében való együttműködés­ről" szóló dokumentum érvényesítése ér­dekében szorgalmazni a nemzetiségileg vegyes területek kulturális nevelő munká­jában érdekelt összes szerv, szervezet és intézmény komplex és koordinált műkö­dését; megkülönböztetett figyelmet fordí­tani az egyesített falvak helyi szervezete­inek nyújtandó sokoldalú segítségre; — a Szövetség járási bizottságai legyenek kezdeményezőbbek a központi irányelvek helyi feltételekre való alkalmazásában, a helyi szervezetek irányításánál nagyobb figyelmet fordítsanak a sokoldalú segít­ség és a rendszeres ellenőrzés biztosításá­ra; az adott lehetőségeknek megfelelően hozzanak létre új helyi szervezeteket; nö­veljék tovább a taglétszámot, és segítsék elő a szervezetek aktív tevékenységét; — a helyi szervezetekben biztosítani az alapszabályban lefektetett gyűlések meg­tartását, és azt, hogy a helyi szervezetek tevékenysége a határozatoknak megfele­lően a munkaterv szerint a helyi nemzeti bizottságok vezetése és a társadalmi szer­vezetekkel való szoros együttműködés­ben történjen. 2. A nevelő- és művelődési munka terü­letén — az iskolán kívüli nevelést és művelő­dést tárgyaló IX. konferencia anyagaiból kiindulva tovább növelni a népművelési, agitációs és propagációs tevékenység eszmei hatékonyságát, a szervezet tagjai és a többi dolgozók színvonalát. E célokat új megoldások, módszerek és formák be­vezetésével és a fiatalság érdeklődését is felkeltve megvalósítani; — fejleszteni és tökéletesíteni a szakkö­rök, a tanfolyamok, a tanulmányi kirándu­lások, rendezvények rendszerét; — tartalmában gazdagabbá tenni az iro­dalmi esteket, az Író—olvasó találkozókat és a könyvvel való munkát kiterjeszteni a társadalomtudományi, műszaki és termé­szettudományi irodalom népszerűsítésére is; emelni ezen rendezvények szervezésé­nek színvonalát; — az illetékes szervekkel és a társadalmi szervezetekkel együttműködve tovább fejleszteni, tökéletesíteni tartalmában és módszereiben tovább gazdagítani a műve­lődési klubok tevékenységét; — a Hét szerkesztőségének munkáját úgy irányítani, hogy ez az újságírás változatos eszközeivel hatékonyabban segítse a Szö­vetség nevelési és művelődési feladata­inak megvalósítását; 3. Az öntevékeny művészeti mozgalom terén — az öntevékeny művészeti mozgalom III. országos konferenciája határozatainak ér­telmében tovább fejleszteni ennek a tevé­kenységnek társadalmi elkötelezettségét, rendszeresen javítani eszmei-művészeti színvonalát és más társadalmi szerveze­tekkel és intézményekkel való együttmű­ködés útján műfajilag is gazdagítani ezt. — állandóan mélyíteni az öntevékeny mű­vészeti mozgalom eszmei és esztétikai funkcióját úgy, hogy egyre hatékonyab­ban befolyásolja a szocialista személyiség alakítását, hogy elősegítse az egyes mun­kahelyeken az alkotó aktivitást, a való­sághoz való esztétikai viszonyulást vala­mint az ember és a társadalom erkölcsi értékeit; — rendszeres gyűjtéssel megmenteni és fenntartani a népi kultúra meglévő érté­keit és a szaktanintézetekkel együttmű­ködve biztosítani színvonalas feldolgozá­sukat és népszerűsítésüket; — egyesíteni az erőket és az eszközöket az öntevékeny művészeti mozgalom szer­vezésében, és ésszerűsíteni a rendezvé­nyek rendszerét; — továbbra is megkülönböztetett figyel­met szentelni a CSMTKÉ és a Szőttes munkájának, javítani ezek anyagi és mű­vészeti feltételeit. 4. A Központi Bizottságnak, hogy a XIII. Országos Közgyűlésen elhangzott javaslatokat dolgozza fel, jut­tassa el az illetékes szerveknek, és érvé­nyesítse a Szövetség munkájában; — a Központi Bizottságnak, hogy dolgoz­za ki és terjessze az őszi plenáris ülés elé a feladatok távlati tervét az 1982— 1987-es évre. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom