A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-08 / 19. szám
Róbert szakács receptjei Hozzávalók: 10 dkg rizs, 20 dkg sonka, 20 dkg sertéshús, 1 kis doboz májkrém, 1 fej hagyma, 1 db tojás, 5 dkg olajos paprika, só, bors, 2 dkg vaj, 1 evőkanál olaj, petrezselyemzöldje Készítése: Az apróra vágott hagymát a rizzsel együtt megpirítjuk, majd 11/2 del forró vízzel felöntjük, megsózzuk és fedő alatt lassan pároljuk. Utána kihűtjük, a sertéshússal és sonkával együtt finomra daráljuk, hozzáadjuk a májkrémet, az apróra vágott olajos paprikát, tojást, petrezselyemzöldjét, sót, borsot, vajat, és jól összekeverjük. Alufóliát megkenjük olajjal vagy zsírral az elkészített masszát hengeralakúsra formáljuk, alufóliába csavarjuk és kb. másfél órát, takaréklángon sütjük. Végül kinyitjuk az alufóliát és még keveset pirítjuk. Hasábburgonyával és fejes salátával tálaljuk. Mi a teendő a túlöntözött szobanövényekkel? A túlöntözött növény, ha a gyökérzete még teljesen ép, viszonylag egyszerűen, szárazabban tartva rendszerint megmenthető. Ezért ne csak öntözését szüneteltessük, amíg ki nem szilrad minden részén az ültetőanyag, hanem tegyük át melegebb, akár közvetlenül napsütötte helyre is. Annyi védelmet azért kapjon a napsugarak ellen, hogy a levelei ne perszelődjenek meg. így késztethetjük a fölösleges vizet gyorsan felhasználó fokozott párologtatására. Előnyösebb, ha erre az időszakra kiemeljük a földlabdát, különösen, ha nem porózus falú tartóedényben neveltük a növényt. A kiemelt földlabdát hagyjuk szabadon, esetleg helyezzük át sűrűn lyuggatott vagy rácsos oldalfalú cserépbe, mert szikkadását ez is gyorsítja. A gyökérlabda felszínét behálózó gyökereket óvnunk kell a fénytől! Amikor már annyira átnedvesedett az ültetőanyag, hogy valóságos ragacsos, szinte folyós, legjobb kicserélni. Ilyenkor hántsuk le óvatosan a növény gyökeréről. Még egyszerűbb lehet és kevesebb gyökérsérüléssel jár, ha langyos vízzel lemossuk az eredeti, átnedvesedett ültetőanyagot. Az esetleg már elpusztult gyökérrészek eltávolítása után ültessük vissza az eredeti tartóedénybe. A visszaültetéshez a növény igényének megfelelő, de egyharmad rész homok hozzákeverésével fellazított földet használjunk. pIAL^ ,STVÁN A tavaszi vitaminügyek főszereplője a „C". Erre azért van szüksége a szervezetnek, mert nemcsak a tavaszi fáradtság megelőzése, illetve gyógyítása a feladata, hanem mindenféle gyulladást megelőző hatása is van. Kevesen tudják, hogy a zöldféléken és gyümölcsökön kívül egyes húsfélék is tartalmaznak C-vitamint. Például 100 gramm galambhúsban 9, liba- és kacsahúsban 10, borjúmájban 30, csontvelőben 18 milligramm van. A zöldségek között C-vitamintartalomban 170 milligrammal a zöldpaprika vezet. Utána jönnek 166 milligrammal a petrezselyemzöldje, 90- nel a bimbós kel, 80-nal a karalábé, 60-nal a karfiol, 55-tel a káposzta és 50-nel a kel. A gyümölcsöknél a friss csipkebogyó 100 grammja 200 milligram C-vitamintartalmú, de a cseresznye már csak 8, az alma pedig 5 milligramot tartalmaz. Komoly a fekete ribizke 150 milligrammos tartalma, de a vörös szilvában és a szőlőben csak 4-4 milligramm a C-vitamin. A C-vitamin hőérzékeny. A forralást nem tűri. Még a melegítést is nehezen. Ezért mondjuk, hogy a csipkebogyótea elkészítésének a módja sohasem lehet főzet vagy forrázat, hanem áztatás, párlasztás. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 30—40 C fokos vízben 24 órán át áztatott csipkebogyóteát lassan addig kell melegíteni, amíg gyöngyözik, aztán le kell venni a tűzről, mert ha felforr, tönkremegy benne a hasznos C-vitamintartalom tekintélyes része. Csak annyi marad benne, mint a főtt krumpli főzővízében, amit nem tanácsos kiönteni, amikor levesbe, főzelékbe hígítónak, ízesítőnek felhasználható. A friss zöldség, gyümölcs stb. a leggazdagabb C-vitaminban. 21