A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-08 / 19. szám

Csak egy percre... A CSEMADOK Köz­ponti Bizottsága már' cius végén rendezte meg a hazai magyar művelődési klubok ve­zetőinek 5. országos szemináriumát. Klub­vezetőink tanácskozá­sán joggal váltott ki élénk érdeklődést VÉGH LÁSZLÓ, az SZSZK Kormányhivata­la Nemzetiségi Főosztálya munkatársának elő­adása, aki „A csehszlovákiai magyarság kulturá­lis élete a szociológiai felmérések tükrében" címmel tartott vitaindítót. — Főiskolai tanulmányaid befejezése óta. lé­nyegében tíz esztendeje foglalkozol a csehszlová­kiai magyarság kulturális életének vizsgálatával. Tudtál-e újat mondani a klubvezetők érsekújvári szemináriumán ? — Meggyőződésem, hogy egy előadás nem­csak akkor lehet tartalmas és jó, ha alkalomról alkalomra lenyűgöző vagy megdöbbentő újdon­ságokat tár a hallgatóság elé, hanem akkor is, ha egy ismertebb témát tud újszerű szempontok alapján rendszerbe foglalni. Erre törekedtem én is Érsekújvárott, mert az utóbbi években hazánk nemzetiségeit érintő újabb szociológiai kutatás­ra ugyan nem került sor, de úgy érzem, hogy a hatvanas évek derekán és a hetvenes években végzett felmérések s kutatások eredményeit sem hasznosítjuk kellőképpen. — Felmérésekről és kutatásokról beszélsz. Kü­lönbség van e két dolog között ? — Okvetlenül! A felmérés a társadalom vala­mely jelenségéről gyűjt adatokat, legtöbbször szociografikus módszerrel vagy társadalmi kér­déseket taglaló publicisztika formájában. Más szavakkal, a felmérés viszonylag rövid időn belül egyszerű leíró módszerrel rögzíti a társadalmi valóság bizonyos jelenségét, mintegy „lefényké­pezve" azt. A szociológiai kutatás viszont a társadalmi jelenségeket rendszeresen, egy álta­lános szociológiai elmélet birtokában vizsgálja. Leírja azokat, kutatja és magyarázza e jelensé­gek mélyebb összefüggéseit, de választ ad arra a kérdésre is, hogy miért és milyen tényezők hatására jött létre egy bizonyos jelenség. — Mit mutat a szociológiai vizsgálatok „tükör­képemiért szükséges a nemzetiségi kultúra fejlesztése ? — Mert a kultúra a nemzetiségek életének egyik legsajátosabb területe. Egy nemzetiség számára ugyanis döntő fontosságú, hogy ki tud-e alakítani magának egy sajátos, jellegzetes kulturális életet, képes-e önállóan kulturális ér­tékek alkotására. Közismert tény ugyanis, hogy a közös nyelv, az irodalom, a népi hagyományok ápolása, a közös éneklés, a műkedvelő és hiva­tásos művészeti mozgalom, egyszóval a kultúra, a legerősebb közösségteremtő és tudatformáló tényező. Lényeges továbbá, hogy a nemzetiségi kultúra hogyan viszonyul az őt körülvevő nemze­ti kultúrákhoz, de az sem mellőzendő, hogyan kapcsolódik az „anyanemzet" kulturális életé­hez. Mindezt egybevetve, hazánkban a „nemze­tiségi kultúra” fogalma alatt egy olyan viszony­lag önálló kultúrát értünk, amely a cseh és a szlovák nemzet kultúrájával kölcsönösen gazda­gítja és kiegészíti egymást. — Mi a klubvezetők feladata ebben ? — Serény munkával a nemzetiségi kultúra továbbfejlesztésére törekedni, és felmérések se­gítségével minél teljesebb képet alkotni a CSE­MADOK helyi szervezeteinek tevékenységéről. (mik-) Összeállította: Lelovics Tihamér Muriny István felvételei Az ember az ősidőktől kezdve a szép­re vágyik. E hajlama az élet minden területén megnyilvául, nemcsak az építé­szetben vagy a festészetben, de az öltöz­ködésben is, hiszen, kinek ne szerezne örömöt a szépen vasalt tiszta ruha. Szép­érzékünk különösen az öltözködés terén finomult ki, hiszen aligha akad ember, aki szívesen venne fel piszkos, gyűrődött ru­haneműt. Ha visszatekintünk a háztartá­sok fejlődésére, mindenkit meglep, hogy a ruha ráncainak kisimítására milyen sok módot és eszközt használtak elődeink. A falusi háztartások legtöbbjében a múlt században a frissen mosott tiszta ruhát a meleg kenyéren, vagy más eset­ben az ágyba téve, lepedő alatt simították ki. Ilyen esetben elég hosszú időbe telt, míg a ruha gyűrődésektől mentessé nem vált. A későbbiek folyamán jelentek meg ott­­honiankban a mángorlók, amelyek a vasa­lók elődei voltak. A mángorlásnak más­képpen „csinozás"' volt a neve, tehát a textíliák csinosítása volt a rendeltetése. Körülbelül a múlt század közepétől tűn­nek fel háztartásainkban a vasalók. Ezek legrégibb változatai a betétesek, amelyek belseje kivehető és a tűzhelyen melegítve, majd a vázba visszatérve volt használha­tó. E vasalókat a későbbiekben a szenes vasalók váltották fel, melyek belülről üre­sek voltak és a megfelelő hőfok elérésére izzó faszenet használtak. A szabóműhe­lyekben tömör, nehéz vasalókat használ­tak, melyeket tűzhelyen hevítettek fel. Ezek az úgynevezett szabóvasalók. A gyors ipari fejlődés a gázvasaló megjele­nését hozta magával. A vasalók legtöbbje öntöttvasból ké­szült, de előfordult, egy-egy bronzból ké­szült példány is. Mind a szenesvasalók, mind a betétesek nagyságát számmal je­lölték, amely azonban eltérő volt. A szenesvasalók méretei 2—5-ig terjed­tek, a betétesek a 9 számot is elérték. A vasalók nagy része kisipari öntőműhely­ben készült, de a nagyobb gyáraink is berendezkedtek a vasalók gyártására, mi­vel nélkülözhetetlen háztartási eszközzé vált otthonainkban. Szlovákiában a kisi­pari öntőműhelyek mellett a füleki gyár volt ismert vasalóiról. Figyelemre méltóak kisipari öntödékben készült vasalók, mi­vel mesterjellel voltak ellátva és a fedelük valamint a záró-nyitó szerkezetük díszes kivitelben készült. Nyelvészeti érdekességként megemlí­tendő, hogy a Mátyusföldön a vasalót „téglázónak"' a vasalást pedig „téglázás­­nak" mondták. Ez a kifejezés e vidéken századunk elejéig fennmaradt. A felszabadulás utáni nagyfokú villamo­sítási folyamat elsöpörte a vasalók mint­egy 90 százalékát. Legtöbbje vasöntőbe került, vagy elkallódott, úgyhogy manap­ság alig találunk belőlük, pedig ennek az iparnak sok rejtett szépségét őrizték. Napjainkban a háztartásokban nélkülöz­hetetlen a modern kivitelű villanyvasaló. Ennek ellenére a vasalás félig-meddig al­konyát éli, mivel a ruhaneműk anyagösz­­szetétele manapság már olyan, hogy leg­többjét vagy, nem kell vagy már nem is szabad vasalni. Szabóvasaló Egy díszes záró-nyitó szerkezetű szenes­vasaló Egy hőszabályozású szenesvasaló és egy régi villanyvasaló Betétes bronzvasaló Mesterjelek a vasaló belső oldalán 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom