A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-24 / 17. szám
. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAIT cí Pöttöm Színház, a dunaszerdahelyi Csallóközi Gyermekszínpad, a rozsnyói Mandikó és a kürti Haladás. A kisszínpadok közül a dunaszerdahelyi Kis-Fókusz, a buzitai Jóbarátok, a marcellházai Prücsök. a füleki Kazinczy Színpad, a bélyi és a szepsí iskolák együttesei értek el kimagasló eredményt. A bábcsoportok közül a dunaszerdahelyi Pipitér és Százszorszép, a marcellházai Prücsök és a komáromi Napsugár együttesek teljesítménye figyelemre méltó. Vers- és prózamondásban a kassai, a komáromi és a dunaszerdahelyi járás ért el rendszeresen kiváló eredményeket. A színjátszó csoportok, kisszínpadok és bábosok előadásainak szakmai és művészi színvonala, műsorpolitikája összhangban áll szövetségünk kultúrpolitikai törekvéseivel. Repertoárjukban egyaránt szerepelnek kortárs és klasszikus, hazai magyar, szlovák, cseh és szovjet művek. Örömteli tény, hogy kisszínpadaink és gyermekcsoportjaink saját szerkesztésű műsorokat is színre vittek. A műsorpolitika alakításában nagy szerepük volt azoknak a pályázatoknak, amelyeket a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya hirdetett meg két alkalommal, s ezekre öszszesen harmincnyolc pályamű érkezett be. A CSEMADOK KB által meghirdetett gyermek-kisszínpadi műsorok pályázatára huszonhat pályamű érkezett be. A nyolc legjobb meg is jelent. A szakmai színvonal emelését elősegítették az egyes szemináriumok és módszertani segédanyagok, amelyeket a Népművelési Intézet és a CSEMADOK közösen szorgalmazott. Rendszeresen segítette az együttesek felkészülését a Magyar Területi Színház is. A központi rendezvények, valamint a járási és kerületi népművelési központok és a CSEMADOK által szervezett rendezvények színvonala az elmúlt időszakban meggyőzően bizonyítja, hogy a magyar színjátszó mozgalom egyre igényesebb feladatok vállalására képes és fontos szerepet tölt be nemzetiségi kulturális életünk felvirágoztatásában. HAGYOMÁNYAINK Szövetségünk egyik alapvető feladata nemzeti hagyományokon épülő kultúránk megőrzése, ápolása, és továbbéltetése, a csehszlovákiai magyarság önismeretének, öntudatának gyarapítása, valamint a nemzeteink és nemzetiségeink közötti kapcsolat elmélyítése. Több mint egy évtizede folytatott néprajzi gyűjtőmunkánk ezt a nemes célt szolgálja. Ez a tevékenység szövetségünkben háromféleképpen nyilvánul meg. 1.: ideiglenes és állandó jellegű kiállítások rendezésében, 2.: olyan néprajzi anyag feltárásában, rögzítésében, amely alapvetően meghatározza a népművészeti mozgalom színvonalát, 3.: éneklő- és folklórcsoportok, citerazenekarok szervezésében és szakmai irányításában. 1977-ben a rozsnyói, 1978-ban a kassai, 1979-ben a tőketerebesi, 1980- ban az érsekújvári és 1981-ben a komáromi járás eredeti népművészeti alkotásaiból rendeztünk sikerrel néprajzi kiállítást a zselizi Országos Népművészeti Fesztivál és a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély keretében. További fontos része a néprajzi gyűjtőtevékenységnek az eredeti folklóranyag feltárása és feldolgozása a népművészeti csoportok számára. Néprajzi szakelőadóink és az önkéntes néprajzosok munkájának eredményei központi néprajzi adattárunkban kapnak helyet. 1968 óta népzenei archívumunkba 103 magnetofonszalagra rögzített népzenei anyagot leltároztunk el. Ebből 1 220 népdal van elkottázva, s ez a szakelőadó munkáját dicséri. Népviseletek gyűjtésével 1974 óta foglalkozunk és 135 faluban végeztünk gyűjtéseket. Leírásokat, fényképdokumentációval és szabásrajzokkal egészítettük ki. Néptánc-gyűjtés Dél-Szlovákia 80 falujában végeztünk, s az anyag nagy részét a Népművészeti Intézet különféle kiadványaiban publikáltuk. Néprajzi adattárunkban jelentős mennyiségi népköltészeti alkotás, kiolvasók, mondókák, gyermekjátékok, lakodalmi versek, népi hímzések leírása, vízimolnárokról szóló adatok találhatók. Az anyagokat a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon Csak tiszta forrásból és Virágba szőtt álmok című eredeti folklórműsorok keretében is érvényesítjük, felhasználjuk. Amatőr művészeti mozgalmunkban elért eredményeink, a művészi és szakmai színvonal meggyőzően bizonyítják, hogy szocialista társadalmunk, pártunk marxista-leninista politikájának szellemében a magyar nemzetiségű dolgozók számára is megteremti a tehetség, a művészi alkotóképesség és adottság sokoldalú fejlesztéséhez szükséges feltételeket. Ugyanakkor a művészeti, szakmai színvonal emelése érdekében következetesebben kell gondoskodniuk az illetékes állami szerveknek, intézményeknek, a vezetők, koreográfusok, rendezők, karmesterek szakmai továbbképzéséről, különös tekintettel a műkedvelő művészeti tevékenység új, nem hagyományos műfajaira. Együtteseink, csoportjaink jó müsorpolitikájának alapja a megfelelő műsoranyag kiadásának biztosítása. Anyagi feltételeink — sajnos — még mindig elég szűkösek, bár az utóbbi években több csoportunk kapott támogatást a Kulturális Minisztériumtól, a kerületi és járási szervektől. A falvaikban, városainkban dolgozó intézmények, vállalatok, üzemek vezetőségének tudatosítania kellene, hogy együtteseink nem csak a CSEMADOK-tagok kulturális igényeinek kielégítését szolgálják, hozzájárulnak a község, a város és a járás kulturális életének felvirágoztatásához is. TANÍTÓK KÖZPONTI ÉNEKKARA A CSMTKÉ az idén fennállásának 18. évéhez érkezett. Elhivatott müsorpolitikájával, fegyelmezett munkájával kezdettől a csehszlovákiai kórusmozgalom élvonalába tartozik. Müsorpolitikájában figyelembe veszi kettős feladatát: magas művészi szinten propagálja Dél-Szlovákia szerte a vokális muzsikát, illetve képviseli szocialista kultúránkat itthon és a határainkon túl. Az elmúlt öt évben ötvenkét összejövetelt tartott hétvégeken, négy alkalommal egyhetes nyári összpontosítást és 11 körzeti próbát tartott, országjáró kőrútjuk során huszonöt községben negyvennyolc hangversenyt adott. A CSMTKÉ részére nemzetközi sikert hozott az angliai Middlesbroughban 1978-ban megrendezett kórusverseny, ahonnan a folklór kategóriában énekkarunk tizenhét ország huszonhat kórusával versenyezve az értékes harmadik díjat hozta haza. Még további két kategóriában versenyzett és végzett a tíz legjobb kórus között. Ugyanez év őszén hangversenyt adott a budapesti Zeneakadémián a Vasas Művészegyüttes megalakulásának 75. évfordulója alkalmából. SZŐTTES Népművészeti csoportunk az 1977— 1982 közötti időszakban tovább folytatta azt a nemes, gyümölcsöző munkát, amelyet megalakulásakor vállalt magára. A fennállása óta tanúsított igényes és színvonalas munkájával bebizonyította, hogy a CSEMADOK Központi Bizottságának hasznos segítője, méltóképpen képviseli a népi hagyományokból táplálkozó csehszlovákiai magyar néptáncmüvészetet. s nemcsak képviseli, terjeszti és népszerűsíti is. NÉPMŰVELÉS A CSEMADOK XII. közgyűlése óta végzett népművelési munkát nagyban befolyásolta, hogy az eltelt időszakban több jelentős politikai-társadalmi eseményre, évfordulóra került sor. Első helyen említjük a CSKP XV. és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítéséért végzett közművelődési munkánkat, valamint a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusára való felkészülést, amely társadalmi életünk minden területére hatással volt. 1977-ben emlékeztünk meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a CSSZBSZ szerveivel közösen vetélkedőket szerveztünk: „Ki tud többet a Szovjetunióról?", „Mit tudsz a Szovjetunióról 7". „Barátunk a Szovjetunió" címmel. Az évforduló keretében jelentős szerepet töltöttek be a Szovjetunió életét, népeinek munkáját, eredményeit bemutató dokumentációs fényképkiállítások, valamint a hazánkban állomásozó szovjet hadsereg alakulatainak képviselőivel tartott beszélgetések. Fő célunk az volt, hogy tovább erősítsük a csehszlovákiai magyar dolgozók tudatában az internacionalizmus szellemét, és a Szovjetunió iránti szeretetet, hiszen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi ma is élnek, és a Szovjetuniónak a kommunista társadalom építésében elért sikerei hatnak a világ fejlődésére, alakulására. Szemináriumok és előadások keretében emlékeztünk meg a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaságról, kikiáltásuk 60. évfordulója alkalmából. Fényképkiállításokkal, előadásokkal, beszélgetésekkel szervezeteink felelevenítették a két tanácsköztársaság történelmi jelentőségét. Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából 1980-ban előadások formájában népszerűsítettük munkásságát, központi és járási szemináriumokat szerveztünk az évforduló jegyében. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából valamennyi helyi szervezetünkben méltóképpen megemlékeztek a fasizmus felett aratott győzelemről. A megemlékezéseket műsorral egybekötve előadások, beszélgetések formájában rendezték meg. Az ideológiai munkában főleg arra törekedtünk, hogy a kongresszusi aktivitás jegyében tagságunk és minden magyar nemzetiségű dolgozó minél több új ismeretet szerezzen a szocialista országépítés eredményeiről. E tekintetben ki kell emelnünk a CSKP 60. évfordulója tiszteletére rendezett akciókat. A szocialista törvényesség és a jogrend megtartása összefügg a szocialista jogtudat fejlesztésével, elmélyítésével, a jogi neveléssel és propagandával, amelyek hozzájárulnak a szocialista embertípus gondolkodásának és magatartásának formálásához. KLUBOK Klubmozgalomról 1978 óta beszélhetünk. 1978 tavaszán három helyi szervezetünkben, a rimaszombatiban, a somorjaiban és a vágsellyeiben létezett rendszeres tevékenységet kifejtő művelődési klub. Működtek a bratislavai, prágai, nyitrai és kassai főiskolai klubok is. 1978 végéig 35-re emelkedett a klubok száma. Jelenleg 48 művelődési klubot tartunk nyilván. E téren kiemelkedő eredményeket ért el a dunaszerdahelyi, a galántai és az érsekújvári járás. A klubtevékenység további fellendítése érdekében rendezzük meg évente — eddig már öt alkalommal — a nyári művelődési tábort, ahol mintaműsorok bemutatásával, szakmai, módszertani útmutatást nyújtunk a klubestek szervezéséhez, egyúttal alkalmat teremtünk a szabadidő célszerű és kulturált eltöltésére, a személyes találkozásokra és tapasztalatcserékre. A történelmi, honismereti munkában szintén jelentős előrelépés történt. A mozgalom legfőbb eszmei célkitűzését — a szocialista hazafiságra való nevelést — különböző tevékenységi formában valósítottuk meg. Ezek közül legjelentősebb a helytörténeti kutatás, munkásmozgalmi hagyományok feltárása, ápolása, hazánk haladó történelmi és kulturális értékeinek, valamint természeti szépségeinek élményszerű megismerését szolgáló honismereti kutatás. Az elmúlt öt év alatt a galántai, a lévai, a rozsnyói, az érsekújvári, a dunaszerdahelyi és a rimaszombati járás érte el a legjobb eredményeket. A mozgalom fellendüléséhez nagymértékben hozzájárultak az évente megrendezett országos szemináriumok, amelyek folyamatosan biztosították a szakmai-módszertani képzést. IRODALOM CSEMADOK-szervezeteinkben tovább nő az irodalom iránti érdeklődés. Szervezetünk hű maradt azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket a felszabadulás után kezdett ápolni, amelynek a lényegét a kommunista eszménykép határozta meg. Tudjuk, hgy az irodalom, a művészet, nem önmagáért való, életünk részét alkotja, nagy szerepe van a szocialista ember formálásában. Az elmúlt öt év alatt a tervezett 869 irodalmi akció helyett 1993-at tartottak szervezeteink. Az író-olvasó találkozók is megélénkültek, különösen az 1979—80-as esztendőkben. A könyvvel végzett munka része a könyvterjesztés. 1977-ben 74 782 korona értékben adtunk el könyveket, 1981-ben pedig mar 114 ezer korona értékben. A könyvvel végzett munkában jeleskednek a központi és járási irodalmi szakbizottságok. 7
