A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-17 / 16. szám
Iákba és a felsőoktatási intézményekbe felvehető fiatalok számát s az említett iskolák elvégzése után elhelyezésüket az egyes ágazatokban, vállalatoknál és közigazgatási területeken. Ebben a folyamatban az oktatásügy területén is érvényesülnek Szlovákia déli, illetve keleti járásaiban a CSKP nemzetiségi politikájának elvei. Szocialista oktatási rendszerünk fejlődésében fokozatosan kialakultak olyan feltételek, hogy a gimnáziumokban magyar nemzetiségű diákokat olyan számban vesznek fel, ami megfelel a magyar lakosság számarányának Szlovákiában. Az 1980—81-es tanévben 11 magyar oktatási nyelvű önálló gimnázium és 9 szlovák és magyar oktatási nyelvű gimnázium működött. Az összesen 140 magyar oktatási nyelvű osztályban 4220, az összes gimnazistáknak 7,8 százaléka tanult. A szlovák oktatási nyelvű gimnáziumokban további 1064 magyar nemzetiségű diák tanult, tehát összesen 5156 volt a magyar nemzetiségű gimnazisták száma, ez 9,6 százalékos arányt jelent, ami megfelel az általános iskolák magyar nezetiségű tanulói számarányának. Az 1980—1981-es tanévben Szlovákia területén 22 olyan szakközépiskola működött, ahol magyar oktatási nyelvű osztályok is vannak. Ezt a 144 osztályt 4780 diák látogatta. Aránylag nagy számú magyar nemzetiségű fiatal tanult szakmát a Szlovákia egész területén szétszórt iparitanuló-iskolákban és szakmunkásképző központokban. Szlovákia szakiskoláiban összesen 7129 magyar fiatal tanult szakmát. Az oktatásügy területén folyamatban van olyan intézkedések megvalósítása, hogy tovább növekedjék azoknak a magyar fiataloknak a száma, akik olyan szakmákat tanulnak, amelyek a népgazdaság és a magyar lakosságú területek szükségletei szempontjából igen fontosak. A középfoké szakmunkásképző iskolák — szakiskolák — hálózatában 180 magyar oktatási nyelvű osztály van, ezeket 4474 ipari tanuló látogatja. A szakmunkásképzésben részt vevő magyar nemzetiségű tanulók számaránya az összes s lovákiai ipari tanulók 10,5 százalékát teszi ki. A szlovákiai és csehországi felsőoktatási intézmények magyar nemzetiségű hallgatóinak száma az 1980—81-es tanévben 3109 volt. A szak- és egyéb iskolákból évről évre kikerülő magyar nemzetiségű végzett növendékek jelentősen erősítik a munkásosztály képzettségét és emelik a dolgozó értelmiség általános műveltségi szintjét Szlovákia déli járásaiban. A termelési bázis, a népgazdaság fejlődése, a nemzeti jövedelem emelkedése és a foglalkoztatottság növekedése az elmúlt időszakban az életszínvonal emelkedésének feltétele volt Szlovákiában. A tervelőirányzatoknak megfelelően növekedtek a lakosság pénzbevételei, vagyis a bérből származó jövedelmek, az efsz-tagok jövedelmei, a szociális ellátásból származó jövedelmek és a társadalmi fogyasztásra fordított kiadások, amelyek jelentős részei a nemzeti jövedelem elosztása folyamatának. Ezek révén biztosítjuk az olyan össztársadalmi szempontból fontos feladatokat, mint amilyenek főként az egészségvédelem, a lakosság műveltségi és kulturális színvonalának emelése és a szociális ellátás. A lakosság életszínvonala emelkedésének alkotórésze a személyi fogyasztás növekedése, amit a kereső foglalkozásból eredő pénzbevételek növekedése tesz lehetővé. Az életszínvonal emelkedésének konkrét kifejezője volt az utóbbi években a kiskereskedelmi forgalom állandó növekedése. Az egy főre számított kiskereskedelmi forgalom Szlovákia déli járásaiban az utolsó tíz év folyamán a szlovákiai átlagnál gyorsabb ütemben növekedett. Az 1971 — 1978-as években a nagykürtösi járásban a kétszeresére, a dunaszerdahelyiben 1,9-szeresére, a komáromiban 1,8-szorosára, az érsekújváriban 1 ;7-szeresére, a többi járásban átlag 1,5 — 1,7-szeresére emelkedett. A lakosság pénzbevételeinek és igényeinek növekedése változásokat okozott az élelmiszer- és fogyasztási cikkek iránti kereslet szerkezetében és az emberek életmódjában. A táplálkozás terjedelmének és szerkezetének színvonala tekintetében Csehszlovákia a legfejlettebb európai országok közé tartozik. További fejlődést mutatnak a helyi gazdálkodási vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek által nyújtott lakossági szolgáltatások is. Az utóbbi években Szlovákia déli járásaiban is nagy ütemben halad előre a lakáskérdés megoldása, főként új lakások építésével. Az egy lakásra számított össz- és hasznos lakóterület és az egy lakóra számított lakótér 2 négyzetméterekben számolva 1980-ban nagyobb volt, mint a szlovákiai átlag. A leggyorsabb ütemű fejlődés az utolsó években a lakosság személygépkocsi-ellátottságának és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásoknak — autószervizek, motelok, utak építése — területén mutatkozik. A személygépkocsi-ellátottság tekintetében számos déli járás meghaladja a szlovákiai átlagot. A lakosság életszínvonalának emelkedése terén mutatkozó eredményeket részben azáltal is sikerült elérni, hogy növekedett a társadalmi fogyasztás színvonala az egészségügyi és a szociális ellátás területén. Új egészségügyi létesítmények építésével fokozatosan kiegyenlítődnek az 1000 lakosra jutó kórházi ágyak és a 10 ezer lakosra számított orvosi helyek tekintetében mutatkozott különbségek. A szociális szolgáltatások kiegyensúlyozott általános fejlődése mellett a szociális otthonok férőhelyeinek száma is bővült. Az összes szlovákiai szociális otthonoknak és ezek férőhelyeinek teljes 30 százaléka a déli járásokra jut, ahol Szlovákia összlakosságának nagyjából 27 százaléka él. A hatodik ötéves terv időszakában további 500 ilyen férőhely létesült. A szociális otthonok férőhelyeinek száma 1980 végéig csaknem ötezerrel bővült, ami 12 százalékos növekedést jelent 1975-höz képest. A hetedik ötéves tervben Szlovákia számára előirányzott 3500 férőhelyből a déli járásokban több mint 700 létesül. Nagykürtösön tavaly adtak át egy szeretetotthont, az idén bővítik a tornaijait, épül egy Rozsnyón és befejezés előtt áll a galántainak és a lévainak az építése. A tervek szerint 1985-ben a szlovákiai 19 700 szociális otthoni férőhely közül 5600 lesz a déli járásokban. Emellett Szlovákia déli járásaiban az oktatás- és művelődésügy anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére is nagy gondot fordítottunk. Közös szocialista hazánk erejét megsokszorozza az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek egysége. Ezt a közös hazát továbbra is sokoldalúan erősíteni és védelmezni fogjuk. Fotó: TÓTHPÁL GYULA Az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes 1955-ben alakult meg Bratislavában. Tagjai a csehszlovákiai magyarság ének-, zene és táncművészete iránt érdeklődő fiatalok. Az együttes küldetése ápolni, terjeszteni és művészi módon továbbfejleszteni a hazánk magyar nemzetiségű lakossága népi hagyományain alapuló dalokat, táncokat, szokásokat és művészi tevékenységével hatékonyan hozzájárul a nemzetek és nemzetiségek testvéri együttéléséhez. A nagyszámú hazai fellépésen, valamint a rádió- és a televízió műsorában levő szerepléseken kívül számos külföldi körúton vett részt: Magyarországon, Bulgáriában, a Német Demokratikus Köztársaságban. Olaszországban. Lengyelországban és Jugoszláviában. Az együttes tánccsoportja a Német Szövetségi Köztársaságban. Hollandiában, Svájcban. Ausztriában és Belgiumban aratott sikert. A tánccsoport műsorából elég. ha csak az Üvegestánc. a Sárdózás. a Szálkái lakodalmas, az Ördöglagzi és Lucajárás című népi hagyományokon alapuló tánckompozíciókat említjük. Modern kifejezési formákkal kísérletezik az együttes a tematikus táncok színrevitelével. Az ilyen jellegű kompozíciók közül kiemelkedik a Feketekői kastély című táncjáték, a Szép Júlia című népballadafeldolgozás és a Hősök emlékműve című tánckompozíció. Az együttes énekkara szintén jelentős mértékben hozzájárult az eddig elért eredményekhez, sikerekhez. Műsorán a magyar, szlovák, cseh. szovjet és a mai modern szerzők művei, valamint a kiaszszikus kóruskultúra mestereinek alkotásai egyaránt megtalálhatók. Az Ifjú Szívek zenekara, népi zenekara, valamint szólistái nagy sikert aratnak a közönség körében. Az együttes három művészi részlegből: 32 tagú tánccsoportból, 50 tagú énekkarból és 30 tagú zenekarból áll. Az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes művészi tevékenysége elismeréseként 1965-ben a „Kiváló munkáért" állami kitüntetésben részesült. Fennállása 25. évfordulója alkalmából a köztársaság elnöke az együttesnek „Az építésben szerzett érdemekért" kitüntetést adományozta. AZ IFJÚ SZÍVEK 13
