A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-10 / 15. szám
A Csemadok életéből RÖVIDEN • A CSEMADOK Bratislavai Városi Bizottsága és bratislavai óvárosi szervezete megemlékezett az 1848-as polgári és demokratikus forradalom évfordulójáról. Március 14-én Bratislavában, a Hajósok Házában, március 15-én a ligetfalusi parkban, Petőfi Sándor szobránál rendezett ünnepi műsort. • A CSEMADOK KB Elnöksége a február 26-án megtartott ülésén három tagú bizottságot alakított Lőrincz Gyula írásos — a CSEMADOK-kal kapcsolatos — hagyatékának feldolgozására. A bizottság tagjai: Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke. Varga János, a CSEMADOK KB Elnökségnek tagja, az üzemi pártszervezet elnöke, a Hét főszerkesztője és Balázs Béla, a CSEMADOK KB Elnökségének tagja, a Hét főszerkesztő helyettese. • A CSEMADOK színjátszói tavaly az érsekújvári (Nové Zámky) járásban tartották a legtöbb bemutatót. Összesen ötvenszer léptek fel. Az előadást 20 835-en tekintették meg. • A CSEMADOK szervei és szervezetei arra törekszenek, hogy teljesítsék a XII. országos közgyűlés határozatát és április 17—18-ig, a XIII. országos közgyűlésig, a tagság létszámát nyolcvan ezerre emeljék. Tavaly a dunaszerdahelyi járásban 826-an, az érsekújvári járásban 484-en, a galántai járásban 425-en, a losonci járásban 392-en, a töketerebesi járásban 326-an léptek a CSEMADOK-ba. A szövetség taglétszáma a többi járásban is növekedett. • A CSEMADOK-nak a tőketerebesi (Trebišov) járásban 50 helyi szervezete van. Többségük eredményesen dolgozik. Néhány helyi szervezet azonban csak formálisan létezik. Az 50 helyi szervezet közül 6 — a bácskai, a bari, a csarnahói, a zempléni és a tiszacsernői — nem tartott évzáró taggyűlést sem. A járási bizottság annak érdekében, hogy a jelenleg passzív helyi szervezetekben is fellendüljön a kulturális munka, új szervezési és irányítási elveket honosít meg. • A CSEMADOK tagjai tavaly a Z akcióban összesen 169 467 társadalmi órát dolgoztak le. Munkájukkal jelentős értéket hoztak létre, és elősegítették a Nemzeti Front választási programjának a teljesítését. SZÁSZI ZOLTÁN LÁNCZOS ZOLTÁN ZSIDÓ HEDVIG KAZINCZY NYELVMŰVELŐ NAPOK Tizen harmadszor rendezték meg a CSEMADOK Központi Bizottsága és nyelvi szakbizottsága, a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának nemzetiségi sajtóbizottsága és a kerületi pedagógiai intézetek a XIII. Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Alig merem bevallani, hogy most vettem részt először ezeken a napokon, s meglepett a rendkívül nagy érdeklődés a három tartalmas nap programja iránt. A Slovan szálló tanácstermében másfélszázan zsúfolódtak a CSEMADOK járási irodalmi-nyelvi szakbizottságainak elnökei, illetve tagjai, a nyelvművelés aktivistái, versenyzők és pályázók, a szlovákiai magyar lapok néhány szerkesztője és még sokan mások Kassáról (Košice) és környékéről. Egy egész kicsiny sereg gyűlt össze az idei Kazinczy Nyelvművelő Napokon, felelősséget érezve és vállalva nyelvünk tisztaságáért, megannyi szép szavunk helyes kiejtéséért, kézikönyveink, szótáraink és tankönyveink nyelvi színvonaláért. Nyelvünk és írott szavunk tisztaságáért folyik a küzdelem immár több mint egy évtizede, és senki se vonhatja kétségbe ezeknek a napoknak a hasznát, szétsugárzó hatását. Akik idejönnek évente egyszer, előadók és hallgatók, érzik a felelősség roppant súlyát, szlovákiai magyar köznyelvünk állapota iránt, s szinte valamennyi összejövetelen születik kezdeményezés beszélt és írott nyelvünk tisztaságának a védelmére. Legutóbb, amire emlékszem, közületek szóban és írásban használt szlovák nevének magyar megfelelői jelentek meg sorra napilapunkban, de említhetnék más példát is. A Kazinczy Nyelvművelő Napok éppen gyakorlati haszna miatt került a figyelem középfrontjába, ahogy Lukács Tibor, a CSEMADOK nyelvi szakbizottságának elnöke megnyitójában, majd Sidó Zoltán, a KB elnöke, a Kazinczy-napokat méltató beszédében mondotta. Fontos előadások hangzottak el a szótári rás elméleti kérdéseiről, a szlovák—magyar, magyar—szlovák szótárakról, a szlovákmagyar frazeológiai szótárról, a tankönyvirás és fordítás általános nyelvi problémáiról, az általános iskolai és gimnáziumi természettudományi szakkönyvek nyelvi kifogásolnivalóiról, a köznyelvi kiejtés vitatott kérdéseiről, a magyar helyesírás legújabb szabályozásának kérdéseiről és az anyanyelvi nevelés új útjairól. Az elhangzott előadások átfogó, alapos elemzést adtak egy-egy témáról, a jelenlevők képet alkottak maguknak köz- és írott nyelvünk állapotáról, a fordítók munkájának legszembetűnőbb hibáiról. A legtöbb elmarasztaló szó tankönyveink pontatlanságait, nyelvi ficamait érte; szerkesztők és fordítók mentségére hoznám fel, hogy a tankönyv-szerkesztőket és fordítókat ért bírálat általános nyelvi felkészültségünk bírálata is. Véleményem szerint a jó fordítókat nem az élet neveli elsősorban, hanem az iskola. Ott kell javítani sürgősen a magyar nyelv tanításának színvonalán, ott kell közössé tenni a nyelvünk tisztaságáért viselt felelősséget valamennyi szakos pedagógus együttes felelősségével, hogy ez a felelősség necsak a magyar szakosok vállát nyomja, de minden pedagógusét. Egy-egy iskolánk valamennyi tanára segítse a magyar szakos pedagógus munkáját, ne csupán saját tantárgyával törődjön, de tanítványainak tiszta, szabatos beszédével is, sőt tanítványainak helyesírási vétségeivel is, mondjuk számtanórán, szöveges példa táblára írása esetén. Örömmel hallották a jelenlevők Lukács Tibortól, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának Nemzetiségügyi Tanácsa magyar nyelvi és szakterminológiai vizsgatételére akarja kötelezni azokat a magyar nemzetiségű fiatalokat, akik szlovák vagy cseh főiskolán szereznek tanári oklevelet és magyar oktatási nyelvű iskolában akarnak tanítani. A készülőben levő intézkedés kétségtelenül hozzájárul majd tanulóink anyanyelvi ismereteinek gazdagodásához. Ezek a gondok — sok egyéb mellett — már a vitában merültek fel, s jelezték, hogy köznyelvi állapotunk kívánatos javulását az iskolák falai között kell megalapoznunk. Értékes színfoltja volt a Kazinczy Nyelvművelő Napoknak a kassai magyar tanítási nyelvű általános iskola és a gimnázium tanulóinak kulturális műsora, a Magyar Területi Színház Thália Színapdának péntek esti előadása (Örkény: Kulcskeresők), s nem utolsósorban a kiejtési verseny, amelynek a döntőjét a Kazinczy-napok résztvevői előtt rendezték meg. Hadd írjam ide mindjárt a győztesek nevét: 1. Vlahy Anita, 2. Péntek Erzsébet, 3. Borka Mária az első kategóriában; 1. Szászi Zoltán, 2. Zsidó Hedvig, 3. Lánczos Zoltán a második kategóriában. Az általános és a középiskolák tanulói szövegreprodukálásban és szövegalkotásban mérték össze tudásukat. A nyelvjárásgyüjtők számára meghirdetett pályázat eredményeit is a Kazinczy Nyelvművelő Napokon hirdették ki. A bíráló bizottság ezúttal az első dijat nem adta ki. A második díjat (2—2000 korona) megosztva kapták Kremmer Ildikó: Emberek, ruhák, szavak. Ebedi ruházkodás a nyelvjárás tükrében és Juhász Aladár: Vága község nyelvjárása című munkájukért. A harmadik díjat (1000 korona) Csuka Juliannának ítélte oda a bíráló bizottság Kőhídgyarmat növényvilága a népnyelv tükrében című munkájáért. Az immár hagyományos Kazinczy Nyelvművelő Napokat egy előre elgondolt elképzelés alapján szervezi a CSEMADOK Központi Bizottsága a társrendezőkkel. Éppen ezért évről évre más a témaköre. Az idén kézikönyveink, tankönyveink és a szótárak elemzése alkotta programját, jövőre a nyelv- - járásgyüjtés problémaköre szerepel műsorán, nyolcvannégyben az összehasonlító nyelvészet, nyolcvanötben a földrajzi nevek gyűjtése lesz soron. Ebből is látni, hogy a CSEMADOK Központi Bizottságának nyelvi szakbizottsága tervszerűen dolgozik, s választott témáival közvetve vagy közvetlenül köznyelvi gondjainkon akar segíteni. MÁCS JÓZSEF Balajti Árpád felvételei 7
