A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-20 / 12. szám
A Csemadok életéből Sipos Béla Héger Károly Keszegh Pál Boltik Antal SZAVAK ES TETTEK OSSZHANGJA ACÉL A CSEMADOK XIII. országos közgyűlése előtt egyszerű tagok, hivatásos és önkéntes tisztségviselők egyre többet foglalkoznak a két országos közgyűlés közötti időszakkal, a ma és a holnap kulturális tennivalóival. Már alig néhány hét választ el bennünket nemzetiségi kulturális életünk legnagyobb eseményének időpontjától, s az eddigiek során hétről hétre legnagyobb és legtevékenyebb helyi szervezeteink s néhány járási elnök és járási elnökségi tag kaptak szót Vallomás, lobogással című cikksorozatunkban. Mostani számunkban pedig (szövetségünk kelet-szlovákiai és közép-szlovákiai kerület központi bizottsági tagjainak megszólaltatása után) a nyugat-szlovákiai kerület központi bizottsági tagjait faggatjuk a két országos közgyűlés közötti központi bizottsági üléseken szerzett tapasztalatokról, az előző országos közgyűlésen tapasztalt benyomásokról, a XVIII. országos közgyűlésekkel kapcsolatos elvárásokról. SIPOS BÉLA 46 éves. galántai lakos, a magyar tanítási nyelvű általános iskola igazgatója, a CSEMADOK-nak 1957-től. a járási bizottságnak 1960-tól tagja. 1967-től a járási bizottság elnöke, s 1977-től a CSEMADOK Központi Bizottságának tagja. — A hatvanas évek elejétől veszek részt országos közgyűléseinken. Az első volt rám a legnagyobb hatással. Fiatalon volt lehetőségem találkozni az ország minden részéből összesereglett küldöttekkel. Akkor hallottam először a CSEMADOK munkája és a nemzetiségi lét mélyebb Összefüggéseiről. Jócskán rám ragadt a lelkesedésből, és ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen nemzetiségi kultúránk fejlesztéséről volt szó. Három országos közgyűlésen szólaltam fel a galántai járást képviselve. Iskoláink helyzetéről beszéltem. Hangsúlyozva a magyar tanítási nyelvű szaktanintézetek bővítésének szükségességét. Mint pedagógus, ennek nagy fontosságot tulajdonítottam s tulajdonítok ma is. Véleményem szerint a kérdés még mindig időszerű. Tudatában vagyok annak, hogy az iskolaügy nem tartozik a CSEMADOK hatáskörébe, de ez a kérdés a majdnem 80 ezres CSEMADOK-tagságot közvetlenül érinti, a gyűléseken ismétlődően szóba kerül. Központi bizottsági tagságomra úgy tekintek, hogy nagyobb a felelősségem szövetségünk munkája iránt. Kezdetben a járási bizottság elnökeként vettem részt a KB ülésein, később rendes tagként. Gyakran olyan vélemény alakult ki bennem, hogy ismételjük magunkat. A meghatározott célok és feladatok helyesek, ésszerűek, mégis mintha egy helyben topognánk. Ha jól emlékszem, kétszer szólaltam fel, s járásunk kulturális munkájáról beszéltem. Munkánk hatékonyságának fokozása érdekében helyesnek tartanám, ha szövetségünk újra visszakerülne a Nemzeti Frontba. Talán képes lenne aktívabb és az eddiginél is eredményesebb kulturális tevékenységre, a politikai életbe való bekapcsolódásra a párt vezetésével. Csodákat nem várok a XIII. országos közgyűléstől. Bízom abban, hogy újabb fontos lépést jelent kulturális munkánkban, haladó hagyományaink ápolásában, az egészséges nemzeti tudat elmélyítésében. HÉGER KÁROLY ötvenéves, dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) lakos, a járási népművelési központ igazgatója, a CSEMADOK-nak 1950-től. a KB Titkárságának 1951-től 1973-ig dolgozója (Ógyallán. Komáromban és Rimaszombatban szövetségünk járási titkára), a CSEMADOK járási bizottsága elnökségének és 1969-től a Központi Bizottságnak tagja. — Tizennyolc éves koromban lettem hivatásos tisztségviselője szövetségünknek. A jogfosztottság évei után óriási lendülettel láttunk munkának. Magyaráztuk a párt általános és nemzetiségi politikáját, szerveztük a népművészeti munkát, megalakítottuk tánc- és színjátszó csoportjainkat. Szövetségünk tagjai részt vettek a szocialista társadalom építésében és a kulturális munka fellendítésében. A falvak szocializálásában a párt által ismétlődően elismert és nagyra becsült érdemeket szereztünk. Némelyik gyűlésünk mintha szövetkezeti kongresszus lett volna ebben az időben. A felszólalók kétharmada a szocialista mezőgazdaság kérdéseiről beszélt. A hatvanas évektől kezdett kibontakozni az átgondoltabb, tervszerűbb, színvonalasabb kulturális munka. Az amatőr népművészeti csoportok munkájából sikerült kiszorítanunk a giccses dolgokat. A népművelési munkában is elkezdődött az új formák keresése. Hogyan csinálnám most? Gyakran teszem föl magamnak a kérdést. Az az érzésem, hogy a KB apparátusa az utóbbi években elszakadt a CSEMADOK-tagságától. Azokban a járásokban például, amelyekben jó munkát végeznek, a jb és a titkárság élő kapcsolatot tart fenn a CSEMADOK tagságával. Nem mondható el ugyanez a KB apparátusáról. Nemcsak a helyi szervezeteket nem látogatják, de még a járási bizottsá gi üléseket sem. A rendszerességre gondolok. Én személy szerint nagyobb aktivitást várok az apparátus dolgozóitól. Élő. eleven kapcsolat nélkül nem tudom elképzelni a jó CSEMADOK-munkát. Tagadhatatlan, hogy a KB ülések tartalmasabbak lettek az utóbbi években. Tüzetesen foglalkoztak a CSEMADOK munkájával. A felszólalások tárgyilagosabbak voltak. Azt viszont már nem merném állítani, hogy az apparátus mindig kielégítően készítette fel ezeket az üléseket. A beszámolók olykor felületesek voltak, s ez bizonyára abból adódott, amit már említettem, a nem eléggé eleven kapcsolat hiányából. A KB-ülések beszámolóit legtöbbször a jb-jelentésekből állították össze, nélkülözték a személyes tapasztalatot. Nem voltak eléggé jellemzőek, csupán az eredmények rögzítésére szorítkoztak. Elképzelésem szerint a KB-ülések programját egy-egy, az egész szövetség munkáját érintő problémára kellene összpontosítani, s lehetővé kellene tenni a KB tagjainak, hogy a feltárt hiányosságokra maguk találjanak megoldást. A CSEMADOK XIII. országos közgyűlésétől azt várom, hogy egy magasabb szintű népművelési és népművészeti munka kezdetét jelenti. Azt is remélem, hogy szövetségünk visszakerül a Nemzeti Frontba. KESZEGH PÁL, hatvankét éves. nyugdíjas műszaki tisztviselő, komáromi lakos. 1950-től a CSEMADOK-nak. 1955-től a járási bizottság elnökségének tagja. Az 1100 tagot számláló városi szervezetnek tíz év óta elnöke. 1964-től a CSEMADOK KB tagja. — Ezerkilencszázötvenkilencben voltam először küldött közgyűlésen. Jelentőségét a vissza- és előretekintés lehetőségében látom. Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy a CSEMADOK nagy lehetőség a magyar dolgozók számára. Sajnos, ezt kellőképpen nem tudjuk kihasználni. Pedig benne van kultúránk, művészetünk, iskolánk, politikai és tudományos érdeklődésünk. Tevékenységünkben kap értelmet az emberi élet három fontos alaptétele: család, munka, és kultúra. S miután szövetségünk túljutott a harmadik X-en, most már csak maradandót szabad letennie a társadalom asztalára. Ezt mint műszaki ember úgy mondanám, hogy most már meg kell tartanunk a védjegy becsületét. Csak így lehet szövetségünknek továbbra is rangja, megbecsülése társadalmunkban. Városi szervezetünkre így néznek. A vnb kulturális bizottsága minden gyűlésére meghív bennünket. Segítségünket kéri munkájához. A jó együttműködés példájaként említem a Steiner és Lehár szobor leleplezését, az évenkénti egy-két előadás megtartását közösen a járási béketanáccsal, de említhetném a CSKP 60. évfordulóját és a Bartókcentenáriumot is. Sok fiatalt bekapcsolunk munkánkba. A KB-üléseken általában felszólalok. Szorgalmazom az együttműködést a párt és állami szervekkel, valamint a tömegszervezetekkel. Nemcsak helyben, de a járásban is figyelem a CSEMADOK életét. Szövetségünk legmagasabb fórumán tapasztalataimról számolok be. XIII. országos közgyűlésünktől azt várom, hogy programjában legyen új. Jó lenne, ha az ott elhangzott szavainkat tettek követnék a KB apparátusában, a járási bizottságokban és a helyi szervezetekben. Azt is szeretném, ha szövetségünk visszakerülne a Nemzeti Frontba. Ha a Csehszlovák Televízió magyar adása megindulna, s a Csehszlovák Rádió magyar adása is tovább bővülne. BOTLÍK ANTAL ötvenöt éves. az ipolyszalkai magyar tanítási nyelvű általános iskola pedagógusa, párkányi lakos. A CSEMADOK-nak 1957-től. az ipotyszatkai helyi szervezet vezetőségének 1963-tól. a CSEMADOK Központi Bizottságának 1977-től tagja. — A XII. országos közgyűlésen jó benyomásokat szereztem. Összhang, egyetértés jellemezte a küldöttek munkáját. Az is tetszett, 6
