A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-03-20 / 12. szám

A Gsemadok életéből Abel Gábor ahogy a felszólalók az eredmények mellett a hiányosságokra is rámutattak. A közgyűlés után fellendülést vártam a szövetség munká­jában. Reményem nem teljesedett be egé­szen. Következetlenséget tapasztaltam az irányító munkában. Nem általánosságban, konkrétan kellene megjelölni a feladatokat. A KB-nak konkrét célokat kellett volna kitűznie s ellenőriznie a végrehajtást. Ez nem mindig történt meg. A KB kiadta ugyan az irányelvet, hogy vegyünk részt az évzáró taggyűléseken, véleményem szerint azonban a KB tagjainak egy-egy tevékenység megindításából is ki kellene venniük a részüket. Nem titok ugyan is, hogy vannak gyengén működő helyi szer­vezeteink, amelyek megfelelő emberek hi­ányában nem tudnak értékes tevékenységet folytatni. Pedagógusainknak mindig jelen kellene lenniük összejöveteleinken. Helyi szervezeteink erősítését változatlanul első­rendű feladatnak tekintem. Halaszthatatla­nul fontos a megfelelő irányítás feltételeinek megteremtése. Olyan vezetőségi tagok meg­választására gondolok, akik felkészültségük­kel alkalmasak a bizalomra. A pedagógus legyen mindenütt tagja a vezetőségnek. Hi­vatásából következik ez. Úgy tudom, hogy ahol a körzetesítés következtében megszűnt a magyar iskola, ott a tevékenység is vissza­esett. Javasolom, hogy a Központi Bizottság és a járási bizottságok kérjék föl a körzeti iskolák pedagógusait a kulturális élet fejlesz­tésére azokban a községekben is, ahonnan a tanulók a körzeti iskolába bejárnak. Meggyő­ződésem, hogy minden tanító szívesen ele­get tesz a felkérésnek. Én személy szerint a XIII. országos közgyűléstől a szervezeti élet megerősítését várom. Bízom abban, hogy a közgyűlés határozatát már a Nemzeti Front tagjaként teljesíti szövetségünk majdnem nyolcvanezres tagsága. ÁBEL GÁBOR harmincnégy éves. a járási termelési igazgatóság dolgozója, zse/izi (Želiezovce) lakos, tíz éve a CSEMADOK lévai (Levice) járási bizottsága elnöksé­gének tagja, majd alelnöke. Szövetsé­günknek 1965-től. a Központi Bizottság­nak 1977-től tagja. — Nagyon örültem, amikor a Központi Bi­zottságba választottak. Aránylag fiatalon ke­rültem e fontos testületbe. A KB-üléseken értékes tapasztalatokat szereztem nemzeti­ségi kulturális munkánk egészéről. Úgy lá­tom, hogy a XII. országos közgyűlés óta szilárdult a szervezeti élet, a helyi szerveze­tek jobban összekovácsolódtak, a feltételek falvainkon kedvezően megváltoztak. Az egy­séges földművesszövetkezetekkel és más gazdasági egységekkel még gyümölcsözőbb kapcsolat kiépítésére kell törekednünk. Én Presinszky Lajos magam a zselizi 760 fős helyi szervezetnek vagyok a tagja. Huszonöt tagú a tánccsopor­tunk, ötven tagú a vegyeskarunk, színjátszó csoportunk is tevékeny. Huszonhárom tagú vezetőségünk nagy része fiatal. Ezt ezért is mondom, mert a fiatalítást egész szövetsé­günkben fontosnak tartom. Jó a kapcsola­tunk a városi nemzeti bizottsággal. Az idén harmincezer korona anyagi támogatásban részesítette tánccsoportunkat. Összhangban a XIII. országos közgyűlésre való felkészülés­sel, helyi szervezetünkben még az idén sze­retnénk elérni a 800—830 fős tagságot. Szeretném ha a közgyűlés konkrétan megha­tározná az együttműködés lehetőségeit és módjait más tömegszervezetekkel. A kultu­rális munka minőségi javulását is várom a tanácskozástól. PRESINSZKY LAJOS negyvenkét éves. az SZLKP dunaszerdahelyi járási bizottsá­gának dolgozója, somorjai lakos, a CSE­­MADOK-nak 1960-tól. a járási bizott­ságnak és elnökségének úgyszintén, a Központi Bizottságnak 1977-től tagja. — Olyannak képzelem el a közgyűlésen megválasztott Központi Bizottságot, amely gondolkozásban, közügyeink intézésében egységes. Erkölcsi kohézióra van szükség. Az általános elvek folytonos hangoztatásától, mondhatnám, szajkózásától, mielőbb szük­séges eljutni a tartalomhoz. Ügyelni kell a kollektív vezetésre, amely nem azonos a kollektív jóváhagyással. Szükséges, hogy a KB-tagok bízzanak egymásban és feltételez­zék a vitázó jóindulatát. Kerülni kell a szemé­lyeskedést, az intrikát, a bizalmatlanságot és a különböző dlőítéleteket másokkal szem­ben. Károsnak tartom, amikor egy-egy csúcstisztségviselő nem engedi a jószándé­kú, építő vitát kibontakozni, a többség véle­ményét kialakítani, hanem saját álláspontját igyekszik a többségre rákényszeríteni. Az elmúlt választmányi időszakban a KB-tagok többsége bíráló észrevételével nem akadé­koskodni akart, hanem a szocialista demok­rácia egyik legfontosabb követelményének tett eleget, hangot adott a „lent"-röl jövő véleményeknek. Amit nyomatékkai kifogáso­lok, hogy a múltban néhány KB-ülést vagy KB-rendezvényt alig lehetett megkülönböz­tetni egy jól működő helyi szervezet vezető­ségi gyűlésétől vagy rendezvényétől. A CSE­MADOK országos közgyűlésére úgy tekintek, hogy ne csak a hibák feltárásának, de a megoldás keresésének is legyen fóruma. A „lenti" észrevételeket tolmácsoló küldöttek felszólalását az apparátus dolgozza fel s szerezzen érvényt számukra. MÁCS JÓZSEF EREDMÉNYEK ÉS Február hatodikán tartották meg Királyhel­­mecen a CSEMADOK tőketerebesi (Trebišov) XXIV. járási konferenciáját. A több mint száz küldöttet és a vendégeket dr. Gyimesi Görgy, a járási bizottság elnöke üdvözölte. Az érte­kezleten jelen volt a járási pártbizottság és a jnb küldöttsége Štefan Ondrejčíknak, a járási pártbizottság titkárának a vezetésével; a CSEMADOK KB elnökségét Szilvássy József, a KB Elnökségének tagja képviselte. Dr. Gyimesi György megnyitója után a küldöttek elfogadták a konferencia napirendi pontjait, majd megválasztották a jelölő, a javasló és a mandátumvizsgáló bizottságot. A járási bizottság elnökségének beszámoló­ját Ripcsu Rudolf titkár terjesztette elő. Az elnökségi beszámoló tárgyilagos ösz­­szefoglalását adta a járási szervezet kétéves munkájának, amely összhangban volt a XII. országos közgyűlés, valamint a XXIII. járási konferencia határozataival. A szervezeti életet értékelve és elemezve megállapította, hogy a járásban a taglétszám jelenleg meghaladja a 4700-at. Ugyanakkor rámutatott arra a kedvezőtlen folyamatra is, amelyet a tagság migrációja okoz. Ebből adódik, hogy bár az elmúlt két esztendőben 437 új tagot vettek fel a helyi szervezetek, a tényleges gyarapodás ennek ellenére mind­össze 138. A két szám közötti különbség jelentős, s a beszámoló szerint a jövőben a helyi szervezeteknek nagyobb figyelmet kell szentelniük ennek a kérdésnek. Mint min­denhol, a szervezeti élet egyik alapvető meg­határozója a járási bizottság elnökségének és választmányának a tevékenysége. A be­számoló szerint a megelőző értekezlet óta a járási bizottság öt ízben ülésezett, s a járási szervezet időszerű feladatairól tanácskozott és fogadott el határozatokat. De a beszámo­ló azt sem hallgatta el, hogy ezeken az üléseken a tagok részvételének aránya nem mindig érte el a kívánt szintet, sőt előfordult olyan eset is, hogy a plénum nem volt határozatképes. Az elnökség azonban aktí­vabban tevékenykedett, s általában az elnök­ségi tagok 70 százaléka volt jelen a tanács­kozásokon. A szervezeti élet felélénkitését jelzi, hogy a helyi szervezetek előadásokat szerveztek, foglalkozva tudományos-műsza­ki kérdésekkel, az anyanyelvi oktatás jelentő­ségével, a művészet embert formáló erejével, de jogi kérdésekkel is. A társadalomtudomá­nyi előadások részaránya így nagyobb volt, mint korábban. Külön kell említeni a közmű­velődési kluboknak, elsősorban is a nagyka­­posi Erdélyi János Művelődési Klubnak a tevékenységét. A beszámoló azonban rámu­tatott, hogy a járás többi nagyobb helyi szervezetének is élnie kellene a népművelési tevékenységben ezzel a lehetőséggel. .. Kü­lön figyelmet érdemel a Bodrogközi Amatőr Képzőművészeti Klub, amelynek sikeres te­vékenységére nemcsak idehaza, de már kül­földön is kezdenek felfigyelni. Az amatőr művészeti tevékenység kibontakozásának bizonyítéka, hogy a járásban jelenleg 71 amatőr művészeti csoport tevékenykedik váltakozó eredménnyel. Az elnökségi beszámolót az ellenőrző bi­zottság jelentése követte, majd Gyimesi György megnyitotta a vitát, amelyben tíz küldött és vendég fejtette ki véleményét a járási bizottság munkájáról, a helyi szerveze­tek tevékenységéről, s általában a nemzeti­ségi kultúra és a közművelődés kérdéseiről. Az új járási bizottság megerősítette tisztsé-TANULSÁGOK gében dr. Gyimesi György elnököt, és Ripcsu Rudolf titkárt. —gs— A XIII. országos közgyűlésre való felkészülés jegyében került sor Rimaszombatban (Ri­mavská Sobota) a CSEMADOK XXIV. járási konferenciájára, amelyen a szövetség Köz­ponti Bizottságának küldöttségét. Mag Gyu­la, a KB Elnökségének tagja, a járási párt- és állami szervek küldöttségét Gálffy Béla, az SZLKP jb titkára vezette. Pál Gyula, a szövet­ség járási bizottságának titkára értékelte az elvégzett munkát. 745 új taggal növekedett a taglétszám, s jelenleg a CSEMADOK-nak 6337 tagja van a járásban. A Hét-nek 570 előfizetője, s több mint ezer rendszeres vá­sárlója van. A politikai és tudományos ismereteket terjesztő albizottság rendszeresen ellátja előadói segédanyaggal a helyi szervezeteket. Növekedett az irodalmat népszerűsítő elő­adások száma, amelyeknek egyharmada az anyanyelvi oktatás jelentőségéről szólt. A közel másfél tucat író-olvasó találkozón a megjelentek még jobban megismerhették Szombathy Viktort, Varga Erzsébet, Veres János és Mács József írók munkásságát. Hasznos munkát végeznek a történelmi-hon­ismereti bizottság tagjai, akik feltérképezték a járásban levő emlékműveket, emléktáblá­kat, épületeket. Népszerűvé váltak helyi szer­vezeteinkben a történelmi-honismereti ki­rándulások. A járásban kilenc színjátszó csoport mű­ködik. Színvonalasabb előadásokkal kell fel­készülniük a Jókai-napokra. A rimaszombati Gömör néptánc-csoport és a serki együttes az utóbbi időben megújult erővel, lelkese­déssel látott munkához. A járásban működő nyolc gyermek-tánccsoport közül különösen a gortvai iskola Barkóca együttese jeleske­dett az elmúlt évek folyamán. A folklóregyüt­tesek, az amatőr népművészeti és éneklő­­csoportok számára jó fellépési lehetőséget biztosít a Nagybalogon (Veľký Blh) évente megrendezésre kerülő járási dal- és táncün­nepély, valamint a serki (Širkovce) helyi szer­vezet rendezte Hét falu találkozója. Hasonló körzetű rendezvényre az idén már Tornaiján (Šafárikovo), a Vály völgyében és Medvesal­ján is sor kerül. Hidegkút (Studená) ad ott­hont a Tavaszi szél.. . járási versenynek. A rimaszombati és a tornaijai helyi szervezet énekkara több mint negyvenszer lépett fel, s a galántai Kodály-napokon arany, illetve ezüstkoszorús minősítést szerzett. Ugyan­csak e két helyi szervezetben tevékenykedik a Tompa Mihály Közművelődési Klub és a Palócklub. Mindkettő színvonalas rendezvé­nyeiről ismert. A vitában felszólalt Gálffy Béla, az SZLKP járási bizottságának titkára s biztosította a küldötteket a pártszervek támogatásáról. Ugyanakkor kifejtette, hogy a járási párt- és állami szervek elégedettek a CSEMADOK munkájával- Mag Gyula, a CSEMADOK KB küldötte felszólalásában hangsúlyozta, hogy még nagyobb figyelmet kell fordítani a kis­­szinpadok, a citeraegyüttesek és az éneklő­csoportok munkájára. A konferencia résztvevői megválasztották az új járási bizottságot, amelynek a munkáját a továbbiakban Bíró Géza elnök fogja irányí­tani. A járási bizottság titkárává ismét Pál Gyulát választották. BORZI LÁSZLÓ 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom