A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-03-13 / 11. szám

Összefüggő hótakaró borítja a gömöri völgyet. A rimaszombat—tornaijai főútról Fügénél letérve egyetlen kúszó, kígyózó töltés nyitja a hosszú völgykatlant. Fölfelé haladva az apró falvak úgy bukkannak elő, mintha meglepetést osztanának. Alsó- és Felsőkálosa, Gömörmihályfala, Alsó- és Felsővály (Valice), Gergelyfala. 1974-ben egy nagy szövetkezetben egyesült e falvak határa. A szántóterület 1083, a legelő 967 és a rét 140 hektár. A két közigazgatási központ a 730 lakosú Vály és a 670 lakosú Kálosa.

Mint egy hatalmas teknő, olyan itt a völgy. S a rivális két község (Vály és Kálosa), mint a két szomszéd Arany János Fülemüléjében. Kétfelé húznak időtlen időktől. Kálosán még a református templom is a hátát mutatja Válynak. A két falu népe tulajdonképpen csak a szövetkezetei egyesitő 1974-es esztendő óta barátkozik a gondolattal: együtt, egy akarattal.

Tartja magát a tél, legalább olyan erősen, mint Kálosa és Vály népe a nehezen barátkozó szándékot. S hiába két oldalt a domb, s távolabb a fehérre meszelt hegyek, a vidéket nézve az ismert Petőfivers néhány versszaka, sora motoszkál a fejemben. Vagyis hogy milyen a puszta télen a költő szemével? Hejh. mostan puszta ám igazán a puszta. Mert az az ősz olyan gondatlan rossz gazda; Amit a kikelet És a nyár gyűjtöget. Ez nagy könnyelműen mind elfecsérli, a Sok kincsnek a tél csak hűlt helyét leli. Azért jut eszembe e néhány verssor, mert a Vály völgyében mintha egészen mást tapasztalnék. Az apró falvak között a dombok alján és a szövetkezeti telepeken, juhaklok és istállók közelében félig feletetett széna- és szalmakazlak.

Mi az, nézek szét jobban? Itt nem gondatlan rossz gazda az ősz? Itt a tél az egész országban is keresett kincset rejteget? A szövetkezet központja, irodaháza Gömörmihályfalán van. Az irodaépület udvarán találom Orbán Ferencet, a völgy gondos gazdáját, a szövetkezet elnökét, aki kinézésre ötvenen felüli észjárását te„Az élelmiszer-fogyasztás növekedése nem fedezhető a behozatal növelésével, hanem csak a saját termelés fejlesztésére tett energikus erőfeszítésekkel. Ezért döntő jelentősége van a mezőgazdaság intenzifikálására irányuló következetes törekvésnek, minden ár föld hasznosításának, a növénytermesztés, különösen a takarmánytermelés gyors fejlesztésének, s annak, ami ezzel összefügg: a szarvasmarha-tenyésztés intenzívebbé tételének."

(A CSKP KB 4. ülésének határozatából)

kintve viszont egészen fiatal. Kerepeci születésű (Sajóvölgy), Tornaiján végzett mezőgazdasági technikumot, s tapasztalatot agronómusként majd húsz évig elnökként a sajógömöri szövetkezetben szerzett. 1979. december 1-től vezeti a Vály-völgy népét a boldogulás útján a szó igazi értelmében. Azóta feleli minden kérdezőnek arra, hogy hol lakik: „Tornaijára járok aludni ..Jelentése: ott vett családi házat. Korán jön, későn megy. Különös ember. Igencsak fukaran bánik a szavaival. Hamar kiderül, hogy a tettek embere. A szavaknak azért ellensége, mert mondani mindent lehet. A papírnak meg azért, mert hamis jelentések gyártására is felhasználható. Most, hogy a rimaszombati járásban is inkább a valóságot nézik, nem a papírt, a kálosai szövetkezet „rangsorolásban" a második helyre lépett elő. A szófukar elnöknek azt mondom az udvaron. Úgy látom, ebben a szövetkezetben nem éhezik a jószág. Február elején, ha csonkán is, még állnak a széna- és szalmakazlak. Önöknél a kemény tél kincset rejteget.

— Két év óta vagyok itt. Két év óta vesszőparipám a takarmánytermesztés. Persze, aki tavasszal akar takarmányt termeszteni, annak nem lesz. Ősszel kell megalapozni a takarmánytermesztést. Trágyázással kell kezdeni a munkát. Életfelfogás, hogy a trágyát elviszi a hó, elmossa az eső. S ha megtermeltük a takarmányt, be is kell takarítani, amikor eljön az ideje. Olyankor nincs, nem lehet nyolc órás munkaidő. Szövetkezetünk száznyolcvannyolc hektáron termeszt vetett takarmányt (lóhere, lucerna, fű). Ami így és száznegyven hektárnyi rétünkön terem, ahhoz még a legelőnkről is kaszálunk jócskán. Száz-százötven hektárt gépi és kézi erővel. Az út menti árkok termését is betakarítjuk.

Orbán Ferenc gyűlésre siet. A kálosai Máté István föagronómusra és Gazda István vályi részlegvezetőre bízza további sorsomat. A határjáró terepszemlét. Szőlőmetszés folyik a dombon. Kifelé megyünk a télből. A csoportvezető a darnyi születésű, felsőkirályi lakosú fiatal Balázs Éva. Három éve végzett szőlészeti szakot a szőlőskei mezőgazdasági középiskolában. Nyolc állandó munkással dolgozik. Velük semmi gond. Úgy áll az olló a kezükben, ahogy kell. A kisegítő munkások szorulnak rá a tanácsára. Traktorosok, kőművesek, gyalogmunkások. Kétszáz méternyi távon kell megmetszeni naponta a tőkéket. Bizony, hajtani kell, ha a dolgozó meg akarja keresni a napi 90 koronát. Nem lábatlankodom sokáig a szőlőben. Megyek tovább kísérőimmel. Vakító fehérség mindenütt és szokatlanul nagy csend. Akarva, akaratlan megint Petőfi verse foglalkoztat, ahogy körül-körül pillantok a dombokon. Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával. Sem a pásztorlegény kesergő sípjával. S a dalos madarak mind elnémultanak. Nem szól a harsogó haris a fű közül, Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedűi Mikor a verssorokat magamnak elmotyogom, kí>sérőimtől a szövetkezet juhállománya felől érdeklődöm. Több mint háromezer juhuk van. Melyik juhakolba vezessenek, melyik juhászt keressék a nyolc közül? Görgei László tyúkfarmból átalakított juh-12