A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-13 / 11. szám
A tavalyi Kodály-napok énekkari vetélkedőjében 14 kórus versenyzett (800 énekes). A járás területén tizenkét hangversenyt adtak; ezeken 10 000 volt a hallgatók száma. A verseny győztese ismét a kassai Csermely kórus lett. A minősítési versenyen 3 énekkar nyert aranykoszorús minősítést a zsűri külön dicséretével, 5 kórus arany-. 9 ezüst-, és 5 bronzkoszorús minősítést érdemelt ki. A Csengő Énekszó megszervezésével Szövetségünk az utánpótlás nevelését, a gyermek- és az ifjúsági kórusok munkájának és művészi színvonalának fejlődését kívánta elősegíteni. Formálni a tanulók zenei Ízlését, fejleszteni érzéküket és bővíteni a karéneklés tömegbázisait. Az 1980-as Csengő Énekszó kórusfesztiválon Szövetségünk 650 énekest tömörítő 10 gyermek és 1 ifjúsági énekkart hivott meg. Ezek 5 hangversenyt adtak Érsekújvárott és környékén kb. 2000 néző előtt. Az énekkarok seregszemléjének fesztivál jellege volt, ami azt jelenti, hogy a kórusokat nem rangsorolták, csak minősítették. Az értékelő bizottság a peredi (Tešedikovo) általános iskola gyermekkórusát és a kassai Csengetytyü gyermekkórus teljesítményét minősítette a legjobbnak, aranykoszorút kaptak a zsűri külön dicséretével. Rajtuk kívül még 4 kórus kapott arany- és 4 ezüstkoszorút. Egy kórus teljesítménye nem ütötte meg a kívánt mércét, nem kapott minősítést. A Melódiával Szövetségünk az ifjúság könnyűzenei igényét kívánta kielégíteni, aktiv módon. Lehetőséget adott a tehetségek felkutatására, tudásuk összemérésére. Az értékelt időszakban 3 táncdalfesztivált szerveztünk. 1977-ben 120 énekes indult a járási versenyen, közülük 18-an jutottak az elődöntőbe. A táncdalfesztivál győztese Pető Edit lett a galántai járásból. 1979-ben 114 énekes közül 16-an jutottak az elődöntőbe, akik közül a bratislavai Farkas Zsuzsa került ki győztesen. 1981-ben 164 énekes közül 26-an kerültek az elődöntőbe, a zsűri értékelése szerint a döntő 10 énekese közül ismét Farkas Zsuzsa lett az első. A munkásénekkarok Zendülő Ének fesztiváljának szervezésével Szövetségünk a forradalmi hagyományok ápolását, a karéneklés kollektív jellegét és internacionalista szellemét kívánta elősegíteni. Lehetőséget adott a szerényebb körülmények között tevékenykedő kórusoknak, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek és felzárkózhassanak az élvonalbeli kórusainkhoz. Az első ilyen fesztiválra a rozsnyói Munkásdalárda megalapításának 100. évfordulója alkalmából került sor 1974-ben Rozsnyón 6 kórus részvételével, majd a következő 1977-ben, ismét Rozsnyón, amikor is 8 kórus találkozott. A füleki Munkásdalárda fennállásának 60. évfordulója alkalmából 1980 őszén Füleken rendeztük meg a Munkásénekkarok III. találkozóját, ahol 6 kórus szerepelt. Forradalmi és mozgalmi dalokat, valamint népdalfeldolgozásokat adtak elő, telt ház előtt. Az előző rendezvényekkel ellentétben átlagon felüli kórusteljesítményeket hallhatott a füleki közönség. Az utóbbi öt évet értékelve elmondhatjuk, hogy a mozgalom megerősödött. A karvezetök zenei képességének bővülésével arányosan növekedett a kórusok művészi színvonala és repertoárjuk sokszínűsége. A CSEMADOK irányította tudatos és elkötelezett tevékenységük eredményeként Szlovákia-szerte népszerűsítik a magyar nemzetiségi kórusku,túrát. DEBRŐDI D. GÉZA A Csemadok életéből KÉT ÉV EREDMÉNYEI MMm PžOiiillPl 1,1 ' rfe&ií i < * mm *’ !í h ülj " Mózsi Ferenc, a CSEMADOK KB küldöttségének vezetője Kolár Péter felvétele Február elsején tartotta meg hetedik konferenciáját a CSEMADOK kassai (Košice) városi szervezete. A konferencián Ritzkó Béla. a városi bizottság elnöke üdvözölte a küldötteket és az SZLKP városi bizottságának dr. Pavol Kačmár titkár vezetésével a tanácskozáson részt vett küldöttségét. Jelen volt továbbá a konferencián dr. Mózsi Ferenc. a CSEMADOK KB Elnökségének tagja. A napirendi pontok jóváhagyása után a küldöttek megválasztották a javasló, a jelölő és a mandátumvizsgáló bizottságot. Ezután Dvorcsák János, a városi bizottság titkára, terjesztette elő az elnökség beszámolóját a két év előtti legutolsó konferencia óta végzett munkáról. A beszámoló megállapította, hogy a szövetség városi bizottsága és itteni helyi szervezetei a XII. országos közgyűlés határozataiból kiindulva dolgoztak, hozzájárulva a nemzetek és nemzetiségek közötti barátság és testvéri együttélés elmélyítéséhez és politikai egységének megszilárdításához. A szervezet tagsága tevékenységével eredményesen járult hozzá a proletár internacionalizmusra és a szocialista hazafiságra neveléshez, azoknak a munkásmozgalmi hagyományoknak, történelmi eseményeknek, irodalmi és kulturális értékeknek a népszerűsítéséhez, amelyek dolgožó népünket a múltban eggyé forrasztotta a szabadságért vívott harcban s eggyé forrasztja ma is. Ez az elkötelezettség szövetségünkben továbbra is érvényes, állapítja meg a beszámoló. A továbbiakban megtudtuk, hogy a városi bizottság az elmúlt két évben aktiv kapcsolatot tartott fenn a város párt- és állami szerveivel, ezeknek irányelvei és határozatai szerint irányítva munkáját. A szervezeti élettel kapcsolatban a beszámoló megállapította, hogy az elmúlt konferencia óta a városi bizottság elnöksége rendszeresen ülésezett, s két Ízben hívták össze a választmányt. Az elnökségi és a választmányi üléseken részletesen foglalkoztak a központi és a városi bizottság határozatainak és irányelveinek teljesítésével. Több alkalommal értékelték a helyi szervezetek munkáját az elnökségi üléseken, s ezeken minden esetben jelen voltak az értékelt helyi szervezet vezetőségének tagjai is. Jelenleg Kassán négy helyi szervezet tevékenykedik. Ezek keretében dolgozik a Szép Szó irodalmi színpad, a Nők Klubja, az Új Nemzedék népművészeti együttes, a Csengettyű gyermekkórus, a Fábry Zoltán Művelődési Klub, a Csermely kórus, valamint a Színpártolók köre és az Eszperantó Klub. A helyi szervezetek az elmúlt konferencia óta 36 alkalommal tartottak vezetőségi ülést és 17 alkalommal tagsági gyűlést, a ezeken átlagosan 70 százalékos volt a látogatottság. Jelenleg a négy helyi szervezet taglétszáma eléri a 2300-at. A városi bizottság negyven tagot tart nyilván Eperjesen (Prešov). A város területi átszervezése lehetővé teszi egy új helyi szervezet megalakítását. Az előzetes tervek szerint a városi bizottság határozata alapján a XIII. országos közgyűlésig a taglétszámot 400- zal szeretnék emelni. Erre, ahogy a beszámolóból kitűnt, minden lehetőség adott. A beszámolót élénk vita követte, amelyben a felszólalók elmondták véleményüket a helyi szervezetek munkájáról, a kulturális és a népművelői tevékenységről, s javaslatokat tettek a gyakorlati munka eredményesebbé tételére. A konferencia küldöttei a vita összefoglalása után megválasztották a városi bizottságot, amely a zárszót követően megtartotta első ülését. Ezen a plénum tagjai megválasztották a városi bizottság elnökségét és vezető tisztségviselőit. A városi bizottság élére elnökként ismét Ritzkó Béla került, a titkári tisztségben pedig megerősítette Dvorcsák Jánost. —gs— A CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) járási konferenciáján a járási pártbizottság küldöttségét Filler Gyula titkár vezette. A Nemzeti Fronthoz tartozó tömegszervezetek is elküldték képviselőjüket. A CSEMADOK Központi Bizottságának küldöttségét Sidó Zoltán vezette. A járási bizottság elnökségének beszámolóját Őszi Irma titkár terjesztette elő. Örömmel jelentette, hogy a helyi szervezetek teljesítették a CSKP XVI. kongresszusának a CSEMADOK munkáját is érintő határozatát, s a szövetség XII. országos közgyűlésének határozatait. A helyi szervezetek közül az érsekújvárit állította példának. Mind a tíz szakcsoportja jól dolgozik. Néhány helyi szervezetet viszont passzivitásért elmarasztalt. A színjátszó csoportok közül az újvárit és a besenyőit, a tánccsoportok közül a nagykérit emelte ki. Az éneklőcsoportok közül a bényit említette elsőként. A beszámoló hangsúlyozta az ideológiai nevelés s anyanyelvűnk ápolásának fontosságát. A vitában tizenketten szólaltak fel. A felszólalók a népi értékek megőrzését, tájmúzeumok létesítését, az énekkarok, a tánccsoportok számának növelését, s újabb művelődési klubok alakítását szorgalmazták. Egyik felszólaló a CSEMADOK járási énekkarának megalakítását indítványozta. Filler Gyula elvtárs, az SZLKP érsekújvári járási bizottságának titkára köszönetét mondott a küldötteknek a jó munkáért, a Nemzeti Frontba tömörült tömegszervezetekkel való jó együttműködésért, s további eredményes munkát és sikert kívánt a járás egész CSEMADOK-tagságának. Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke szintén köszönetét mondott a jó munkáért. Beszédében a tagtoborzás jelentőségét hangsúlyozta, valamint a tartalmában szocialista, nyelvében magyar kulturális élet fejlesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet. A XXIV. járási konferencia Gémesi Károly mérnöknek, a járási bizottság új elnökének zárszavával ért véget. HOFER LAJOS A járási konferencia munkaelnöksége Procháczka István felvétele 7
