A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-03-13 / 11. szám

A Csemadok életéből Szövetségünk munkájában az ének- és zenekari tevékenységnek nagy a művelődés­politikai jelentősége, társadalmi küldetése, mert befolyást gyakorol a tagok és a lakos­ság esztétikai nevelésére, erkölcsi és akarati tulajdonságaik formálására. A kórusmozga­lomról beszélve az élen kell említeni a Cseh­szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekka­rát, amely fennállásának 18. évébe lépett. Az ifjúkori fiatalos lendület jellemző a kórusra, amelynek kialakult zenei arculata magán viseli a csehszlovákiai és a magyarországi karéneklés stílusjegyeit. Elkötelezett műsor­politikájával, fegyelmezett munkájával kez­dettől fogva a csehszlovákiai kórusok élvo­nalába tartozik. Az értékelt időszakban még nagyobb hangsúlyt fektetett a hazai fellépé­sekre, elsősorban a szlovák és a cseh „szak­mabeliek" előtti bemutatkozásra. A kórust személyes barátság fűzi több hazai zene­szerzőhöz, akiknek műveit műsorán tartja. Az énekkar repertoárja ezzel jelentős stílus­változáson ment keresztül: színesebb és vál­tozatosabb lett. Koncertjein igényes művek előadásával képes átfogó keresztmetszetet adni a többszólamú éneklés korszakainak, a barokk zenétől egész az avantgárd kórusmu­zsikáig. Nagy mértékben javult a kórus zenei tisztasága és hangzása is, ami az énekkar­ban folyó rendszeres hangképzés eredmé­nye. Mindez nélkülözhetetlen eleme a fejlő­désnek, annak az önigénynek, hogy a CSMTKÉ lépést tartson a hazai és külföldi kórusokkal. Műsorpolitikájában a kórus fi­gyelembe veszi kettős feladatát: magas mű­vészi szinten propagálja elsősorban Szlová kia magyarlakta vidékein a vokális muzsikát, illetve képviseli szocialista kultúránkat itthon és határainkon túl. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara kulcsszerepet tölt be nemzetiségi kultúránkban. Ennek bizonyí­téka az is, hogy az itthon és külföldön adott hangversenyeinket az eltelt 5 évben 56 372 néző hallgatta meg és milliók hallhatták a Csehszlovák Rádió hullámhosszán. Az ének- és zenekari tevékenységre az utóbbi években a mennyiségből eredő minő­ségi fejlődés a jellemző. Lényegében (az ifjúsági énekkarok kivételével) nem szapo­rodtak a kórusok, ám annál örvendetesebb a végbement minőségi fejlődés. Ezt a különbö­ző járási, kerületi és országos rendezvénye­ken elért eredményekben lehet lemérni, ösz­­szehasonlitva a szlovák és a cseh kórusok teljesítményeivel. A CSEMADOK keretében jelenleg 56 felnőtt, 5 ifjúsági és 49 gyermek­­kórus működik. Ebből 25 felnőtt és 27 gyermek-, illetve ifjúsági kórus tartozik az élvonalba. Ezek a kórusok rendszeresen részt vesznek a különböző szintű énekkari feszti­válokon. Az értékelt időszak legsikeresebb kórusai közé tartoznak: a kassai Csermely kórus, a somorjai Hid énekkar, a zsérei és a koloni helyi szervezet vegyeskara, a pelsöci női kar és a dunaszerdahelyi Bartók Béla vegyeskar. A gyermekkórusok közül: a pere­di általános iskola énekkara, a kassai Csen­gettyű gyermekkar, a gimesi általános iskola énekkara, a komáromi Béke utcai általános iskola gyermekkara, a szarvai általános iskola énekkara, a galántai általános iskola gyer­mekkara. Énekkaraink művészi színvonala jó, foko­zatosan emelkedő irányzatot mutat. Műsor­politikájuk összhangban van a központi szer­vek által meghatározott irányelvekkel. Re­pertoárjukban egyaránt szerepelnek klasszi­kus művek, népdalfeldolgozások, mozgalmi dalok, illetve modem hangzású, ma élő hazai és külföldi szerzők művei. Műsorukat színe­DALOLJUNK EGYRE TÖBBEN Énekkarok közös fellépése az V. Kodály-napokon A füteki munkásdalárda Gyökeres György felvételei A somorjai Híd vegyeskar sebbé teszi, hogy ezeket az alkotásokat ere­deti nyelven (cseh, szlovák, ukrán, latin, orosz) éneklik. Az énekkarok jelenlegi művészi színvona­lának elérését hatékonyan segítették azok a módszertani és szakmai értekezletek, szemi­náriumok és tanfolyamok, amelyeket a CSE­MADOK KB és a bratislavai Népművelési Intézet szervezett a kórusvezetök számára. Az elmúlt öt évben, 1 2 szakmai értekezletet tartott a központ ének-zenei tanácsadó tes­tület (a népművészeti osztály ének-zenei szakbizottsága), ugyanennyit rendeztünk a gyermek- és felnőtt kórusok vezetői számá­ra, akiknek fóruma a karmesteri klub néven ismert összejövetel. A Népművelési Intézet a rendszeres továbbképzés biztosítása érde­kében már negyedízben rendezett három­éves karmesteri tanfolyamot a kórusvezetők számára, ahol 34 hallgató kapott szakmai képzést. Ezenkívül módszertani instruktázst szervezett a kórusok részére; az értékelt időszakban több mint 400 esetben delegált tapasztalt szakembereket az énekkarok pró­báira. Kórusaink és karnagyaink szakmai színvonalának fokozását az utóbbi öt évben a Népművelési Intézet kiadásában megjelent módszertani segédanyagok és műsorfüzetek is elősegítik. A módszertani segítségnyújtás és a szak­mai tanácsadás említett formái jelentős mértékben elősegítették kórusaink tagállo­mányának és a tagok erkölcsi meggyőződé­sének szilárdítását az elkötelezett műsorpo­litika kialakítását, valamint a művészi és szervezettségi színvonal emelkedését. Mind­ez a központi rendezvények szervezési és művészi színvonalában is törvényszerűen megmutatkozott. Az értékelt időszakban két alkalommal szerveztük meg a galántai Kodály-napokat, három alkalommal a táncdalénekesek Meló­dia versenyét, két alkalommal találkoztak a munkásénekkarok hagyományos fesztiválju­kon, ugyanennyiszer a gyermek- és ifjúsági kórusok Érsekújvárod a Csengő Énekszó fesztiválon. A Kodály-napokkal a felnőtt kórusok tevé­kenységét kívántuk fellendíteni. Lehetőséget adtunk a kórusok színvonalának összehason­lítására s az énekkari mozgalom fejlődési „ irányának meghatározására. Az 1978-as Ko­dály-napokon 13 énekkar (750 énekes) ver­senyzett s műsorukat megközelítően 8000 ember hallgatta meg. A verseny I. díját a Havasi József vezette kassai Csermely kórus nyerte el. A Kodály-napokkal párhuzamosan lebonyolított minősítési versenyen 6 énekkar szerzett arany-, 12 ezüst- és 5 bronzkoszo­rús minősítést. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom