A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-03-13 / 11. szám

Következő számunk tartalmából: Zs. Nagy Lajos: ÜZLETBŐL ÜZLETBE Fister Magda: JUHÁSZ VOLT AZ APÁM ... Herdics Ferenc: HULLÁMOKON Lacza Tihamér: GOETHE Zolczer János: ÚTINAPLÓ Ozsvald Árpád: A SÁNTA DERVIS PÁRTÁK A címlapunkon riportkép a Háziasszo­nyoknak, háziférfiaknak című íráshoz. (Fotó: Gyökeres Györgyi A 24. oldalon Prand! Sándor felvételei. A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Tele­fon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Kral Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlap­­szolgálat. Külföldre szóló előfizetése­ket elintéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwal­­dovo nám. 48/VII. Nyomja a Výcho­doslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden posta­­hivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Hetvenöt éve, 1907. március 16-án jelent meg a Kassai Munkás első száma. A Felső-magyarországi Szociálde­mokrata Párt az 1906 decemberében megtartott kerületi konferenciáján hatá­rozta el, hogy a munkások tájékoztatása és nevelése, valamint a szociáldemokrata párt politikai és szervezeti munkájának a kiszélesítése érdekében Kassán 1907 ele­jén hetilapot indít. A Kassai Munkást in­dulásakor Porosz Mihály néven Preusz Mór, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kassai szervezetének és a nyomdá­szok szakszervezetének vezetőségi tagja szerkesztette. A helyi jellegű közlönyként indult és közel harminc éven át kiadott lap kezdet­ben rendszertelenül jelent meg. Ennek el­lenére már a megjelenését követő első években is sokat tett azért, hogy a tőkés vállalatok rabságában szenvedő munká­sokat felvilágosítsa, a szocialista eszmék iránt fogékonnyá tegye, bevonja a mozga­lomba. A lap munkáját — miután Preusz Mór 1909. január 2-án távozott a laptól — szerkesztő bizottság irányította. Az átgon­dolt és tudatos szerkesztés eredménye­képpen a Kassai Munkás már az 1910-es években forradalmi hangnemű cikksoro­zatokat közölt. Leleplezte a kapitalisták mesterkedéseit bemutatta, hogy a mun­kásságnak Kassán és Kassa környékén is milyen rossz az élet- és munkafeltétele. Közben egyre gazdagabbá vált a lap vala­mennyi rovata, különösen a kulturális ro­vat. Szorgalmazta a munkásoktatást kap­csolatot teremtett a polgári liberálisok és a szabadgondolkodó antiklerikalisták kö­reivel, bevonta munkájába a haladó szel­lemű Írókat és újságírókat. A Kassai Mun­kás cikkei révén a munkáltatók gyakran arra kényszerültek, hogy a munkásoknak engedményeket tegyenek és javítsák a dolgozók élet- és munkafeltételeit. Ám igazságtalanok lennénk és nem fe­lelne meg a történelmi igazságnak, ha elhallgatnánk, hogy a múlt század végén, majd a század elején a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tevékenységét is az opportunista irányzat határozta meg. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a vezetés elismerte ugyan a fennálló tár­sadalmi rend megváltoztatásának szüksé­gességét, forradalmi harc helyett azonban megelégedett a reformokkal. A szociálde­mokrata párt reformista szelleme és op­portunista magatartása a Kassai Munkás tevékenységére is rányomta bélyegét. Anyagi gondok, a szociáldemokrácia inga­dozása és sok más probléma miatt a Kassai Munkás az első világháború idején nem jelent meg. A lap — négyévi kény­szerszünet után — a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom hatására 1918. novem­ber 9-én indult újra. A Kassai Munkás szíwel-iélekkel a munkások oldalára állt a szociáldemokrácia opportunista-refor­mista szelleme azonban még ekkor is gyakran kísérte tevékenységét. Jellegze­tesen opportunista-reformista hangot képviselt a Kommunisták Magyarországi Pártja lapjának, a Vörös Újságnak 1918 decemberében történt megjelenése alkal­mából írt cikkében is. A Kassai Munkás ekkor így vélekedett: „Nem valljuk azt, hogy a szocialista társadalom megvalósí­tását csak lázadással, a burzsoá állam szétrombolásával lehet elérni. Vélemé­nyünk szerint óriási tömegek aktív fellé­pésével és a parlamenti hatalom meghó­dításával is elérhető a termelési eszközök közössé tétele, amely után nincs szükség a fegyvereken nyugvó proletárdiktatúrára, mert a kormányzás tulajdonképpen a ter­Kassán (Košice) a munkásmozgalom-történeti múzeum épületének falán emléktábla (felvételünkön) hirdeti, hogy a Kassai Munkás első száma 1907. március 16-án jelent meg melés vezetésében és a javak felosztásá­nak a munkájában merül ki..." Lenin már az Iszkra első számaiban megjelent cikkeiben kifejtette, hogy a for­radalom győzelmének az a feltétele, hogy legyen a munkásosztálynak egy erős él­csapata, marxista, forradalmi pártja. Elő­ször a Mivel kezdjük címmel az Iszkra 1901 májusában megjelent számában közzétett cikkében világította meg, hogy a forradalmi újságnak mi a szerepe és küldetése. „A lap — írta Lenin — nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitá­tor, hanem kollektiv szervezd is." A Mi a teendő? című 1902-ben megjelent művé­ben már mélyrehatóan elemezte a párt­sajtó feladatát és meghatározta, hogy a Kassai JWunká: A retSÓMAGVÁfíOífSZÁÖi S*OClAtOC¥OK'.MU nAür * K*­A Kassai Munkás első számának címol­dala . ľr »letérőé Dolog „ .. . V * , ...«»» A 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom