A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-06 / 10. szám
litását, s a trenčíni járás említett négy városában folyamatosan kapható lesz friss zöldség, gyümölcs. — Tudatában vagyunk annak, hogy ezzel a zöldség- és gyümölcs ellátási problémáknak csak egy nagyon kicsi részét oldjuk meg, de reméljük, hogy lesznek követőink. A többi szövetkezet és állami gazdaság szintén útkeresésre kényszerül, bízom abban, hogy ez a kezdeményezés végső soron hozzájárul a lényegében minden nem zöldségtermelő járásban tapasztalható ellátási nehézségek leküzdéséhez és a szabadpiaci árak csökkentéséhez. A zöldségnek az üzemi konyhák, az óvodák és iskolák étlapján, a családok asztalán biztos és szilárd helye kell hogy legyen. Ez csak úgy érhető el, ha folyamatos a termelés és az ellátás. Idáig, sajnos, a termelők egyetlen szempontja a minél magasabb áron való értékesítés volt. A helytelen árpolitika következtében iparkodott abban az időszakban eladni a termést, amikor primőr áruként vásárolták fel. Ilymódon elkerülhetetlen a dömping, amikor a felvásárló vállalat képtelen elszállítani s az emberek nem tudják megvásárolni és elfogyasztani a sok friss árut. Ha elfogyasztanánk, sem oldódna meg a helyzet, mert vitamint nem tárol a szervezet. Kérdés tehát: indokolt-e a némelykor túl magas, máskor túl alacsony felvásárlási ár? Szerintem az a lényeg, hogy egy adott évben milyen átlagos áron értékesítem a termést. Javaslom, hogy csökkentsék a kezdő árakat, de a legalacsonyabb átvételi ár se legyen kevesebb, mint az évi átlagos termelési költség. Az elmélet szemléltetésére mondok egy gyakorlati példát: A paprikát május végén, június elején 25—28 koronáért értékesítjük kilónként. Ugyanakkor a boltokban 30—35 koronáért vásárolhatja meg a vevő. Egy hónappal később már csak 4—5 koronát kapunk egy kilóért, s ez távolról sem fedezi a termelési költséget. A példa — más számok behelyettesítésével — érvényes a salátára, az uborkára, a retekre, a karalábéra stb. Az ilyen árpolitika sem az egyént, sem a gazdaság vezetőit nem serkenti folyamatos termelésre. Ma ez társadalmi kérdés. Az állami szervek igyekeznek csökkenteni mindennemű mezőgazdasági termék behozatalát. Szerintem helyes lenne úgy alakítani az ármechanizmust, hogy az elősegítse a termelés egyenletes időbeni és mennyiség elosztását. így elérhető lenne az import csökkentése. Ha ezt a gondolatot az összes érdekelt felek — a termelő, a Zelenina zöldség- és gyümölcsforgalmi vállalat, az árhivatal érdekeit úgy egyeztetnék a társadalmi érdekekkel, hogy a fogyasztó is jól járjon, biztosan meg lehetne oldani a problémát. Persze nem egyik napról a másikra, de a hetedik ötéves tervidőszak végéig biztosan. Az érdekek és lehetőségek egyeztetésére. de a változó gazdasági helyzetbe való beilleszkedésre is jó példa az ógyallai közös gazdaság. Évente 18 hektár alapterületű fóliasátrak alatt termelik a zöldpaprikát és az uborkát. Mig mindezt megtudtam Pollák mérnöktől, a téli nap sugarai és a központi fűtés ugyancsak felhevítették az üvegház levegőjét. Az asszonyokról lekerült a kabát, a szvetter, a meleg kendő. Vidáman, évelődve hámozták a gyönyörű piros almákat. Télen-nyáron melegben dolgoznak, csak ez a mostani meleg egy kicsit kellemesebb, mint nyáron a fóliasátor szaunához hasonló klímája. FISTER MAGDA Kontár Gyula felvételei 13 ▲ Almát hámoznak az asszonyok A gépházban Vasalják a fóliát
