A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-02 / 1. szám

„ERDŐ" AZ ÜZEMBEN Hogyan lehet megszüntetni a 2,5—3 órai munka után jelentkező fáradságot? A bakul köolajfeldolgozó üzemben végzett vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a dolgozóknál éppen ez a „kritikus időpont" és ha a szervezetet nem tehermentesítik, úgy a továbbiakban csökken a termelékenység, romlik a munka minősége. — Találtunk egy kedvező megoldást — mondja Abdull Navruzov, az üzemi minőségi­rányítási rendszer osztályvezetője. — Egy kü­lönleges „szanatóriumot" rendeztünk be, ahol a munkások, a gépkezelők, a mérnökök szinte percek alatt megszabadulnak a fáradságtól. Nevruzov végigkalauzolt az üzemen és meg­állt egy ajtó előtt. Kinyitotta, és egy erdőben találtuk magunkat. Az erdő illúziója tökéletes. FenyöiHatú levegőt lélegzőnk be, sőt látjuk a fákat is, halljuk a jellegzetes erdei zajokat. Valahonnan, talán a csobogó kis patak bokros partjáról fülemüle hangja hallatszik, a nyír­fajdkakas tompa dürrögése, s más madarak éneke. — Az erdő tökéletes illúzióját az ionizáto­rok, a légnedvesítők, a különböző akusztikai berendezések és a fényzene keltik — magya­rázza Navruzov. A pszichológiai és a fizikai tehermentesítésre fordított tíz perc bőven megtérül azáltal, hogy az emberek, termeléke­nyebb és jobb minőségű munkát végeznek a kezelés után. Az orvosok naponta körbejárják a műhelye­ket, és néhány perc alatt megvizsgálják a dolgozókat. Az eredmény meglepő: a kollektí­vában — a múlt év azonos időszakához képest — ezekben a hónapokban kétszer kevesebb beteg volt. Benéztünk az ebédlőbe, ahol a szépen meg­terített asztalok mellett igen sok a virág. Az étlapon a megszokott üzemi étkezdéktől eltérő fogásokat is felfedeztünk. A diétára szorulók­nak orvosi javaslatra különleges ebédet vagy egyes diétás ételeket készítenek. Az új-bakui üzemben többször jártak külföl­di szakemberek, Bulgáriából, Magyamrszág­­ról, az NDK-ból, Romániából, Csehszlováki­ából és más szocialista országokból. A bakui kőolajfe/dolgozók is ellátogatnak ezekbe az országokba, hogy tanulmányozzák az üzemi egészségügyi szolgálatok munkáját. Edvin Janszon (APN) RÉSZEGESEK-E AZ ÁLLATOK? A legtöbb állat csak akkor fanyalodik szeszre, ha nagyon szomjas, és víz nincs a közelében. Az első világháborúban például gyakran itattak a lovakkal az olasz fron­ton bort, mivel a kis hegyi falvakban a kutak többségét megmérgezték, a bor viszont szabad prédaként ott maradt az elmenekült lakók pincéiben. Meg is itták a lovak, és így megmenekültek a pusztu­lástól. Igaz, nem mondhatni, hogy különö­sebben tetszett nekik az alkoholmámor. Más állatok viszont kifejezetten szeretik a bort, likőrt,' pálinkát. A pillangók némelyi­ke kimondottan iszákos. A lepkegyüjtök ki is használják ezt a szenvedélyüket. Rumos mézgát kennek a faágra, aztán a rumszagra odacsábult és a mézgára ra­gadt pilléket ügyesen összeszedik. Kedve­lik a szeszes italokat a hangyák is, és sok madárfajta sem idegenkedik a szesztől. Pálinkafőzdék környékén például nem rit­ka a kapatosán billegő szarkák látványa. m m ADTCCQ71 . 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom